Jazz/World

Két énekes, két stílus – Lakatos Mónika és Dolhai Attila a Kult50-ben

2020.01.21. 14:25
Ajánlom
Mit jelent örömmel zenélni? Mit jelent a csend? És mi a legborzasztóbb egy énekes számára? Ezek a kérdések is szóba kerültek Dolhai Attila és Lakatos Mónika között, akik ugyan más stílusokban tevékenyek, de egyvalami összeköti őket: a hangszalagjaikkal dolgoznak.

Nézze meg videósorozatunk legújabb részét:

 

Lakatos Mónika

Az oláh cigányzene egyik legszuggesztívebb énekes-előadójáról nehéz elfogulatlanul írni. Talán azért, mert amit ő képvisel, az is a végletekig személyes.

Lakatos Mónika az anyatejjel szívta magába ezt a zenei kultúrát, az első dalokat családi körben, többek között édesapjától, Lakatos Géza Józseftől tanulta, aki a magyar cigányság körében országszerte ismert énekes volt. Mónika először 1996-ban mutatta meg a nyilvánosságnak énekescsaládi hagyatékát, amikor megnyerte a Ki mit tud? népdal kategóriáját. Azóta a neve már összefonódott a Romengóval, aminek lelkét ő és férje, Rostás Mihály Mazsi adják.

Amikor Mónika a színpadon énekel, nemcsak a saját hangját hallatja, de erőteljes, szuggesztív jelenlétébe belesűríti a felmenői örömét és bánatát is attól függően, hogy épp vidám pergetőt vagy szomorú hallgatót hallunk tőle.

Rostás Mihály Mazsi és Lakatos Mónika

Rostás Mihály Mazsi és Lakatos Mónika (Fotó/Forrás: Balla Demeter)

De nemcsak ez az oka, hogy Mónika éneke a dalok után, a csendekben is hosszú másodperceken át tovább rezeg a nyitott szívű hallgatóban. Varázslatos személyiségéből hol egy kislány ártatlansága és játékossága, hol egy érett nő bölcsessége és szívóssága villan elő. 2018-ban a férje, Mazsi ötlete nyomán készítettek zenei trendeket nagy ívben elkerülő, csupa lassú dallamból, a bánat megéneklésére szolgáló hallgatóból álló lemezt, leheletnyi hangszeres kísérettel. A tömény zenei anyag a mai értelemben nem hallgatóbarát, sokkal inkább emberbarát, amennyiben az ember valódi arcát mutatja meg. Ezt érezhették meg a World Music Charts Europe (WMCE) nemzetközi döntnökei is, akik a 2018-as világzenei toplista tizennegyedik helyéig juttatták a lemezt. Lakatos Mónika egy sok száz éves zenei tradíciót képvisel a jelenben. Férjével, Mazsival egyszer viccesen meg is jegyezték, hogyan nézne ki náluk egy népzenei gyűjtés: „Gyere, Móni, felgyűjtelek!” – „Én meg téged.”

(szöveg: Szász Emese)

 

Dolhai Attila

Rajongott a rockzenéért. Kamaszodva az első sorban csápolt és üvöltött a koncerteken. Piramist, Eddát, Bikinit. Már nyolcévesen Koppány dalait találta vagánynak. Tavaly aztán, negyvenegy évesen megkapta a szerepet a Budapesti Operettszínház István, a királyában.

Dolhai nem utánozza a Koppány-elődöket, nem vesz át tőlük a stílusjegyeket. Székely Kriszta rendezésében megénekelt egy új Koppányt. Az ő lázadója erős, szenvedélyes, ám szelíd és sebezhető is. Egyszerűen szexi. Szerencsére. Privát szerencséje pedig tényleg az, hogy maga is lázadt ifjan, és éneklő szabadságvágya mellé még gitározni is megtanult. Úgyhogy hamar ráeszmélt, a zenében lehet a jövője. Csak a finomhangolás akkor még nagyon hiányzott.

40117371_758700587855246_6980933722866450432_n-143052.jpg

Az István, a király előadása, Koppány szerepében Dolhai Attila (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

Zsámbéki tanítóképzős korában barátaival megalapították a Zsámbéki Zúzókat. A Merlin együttessel Dolhai felléphetett a Népstadionban az Omega előtt. Egyszer. Viszont várta az áttörést a szabálytalan rockerségében. Nem jött. Lassan aztán füle lett a zenés színházra. Maga sem tudja, hogyan vetette le magáról a rendezetlenséget, s cserélte át a rendre.

Nagyot lépett, és jelentkezett meghallgatásokra. Az Elisabeth című musicalben így kapta meg Rudolf szerepét. Majd bent is volt a Színművészeti operett és musical szakán. Másodévesen már Mozart lett az Operettben.

Sosem szerepkört játszik, inkább szerepet mindig. Tudatosan próbál ki újabb hangokat. 2014-ben bejelentkezett az operavilágba, tanulni vágyott klasszikus hangképzést. Bátor volt. „Boldogtalan operaénekes” viszont mégsem akart lenni. 2018-ban visszatalált a musicalekhez: megcsinálta a Visszatérés című lemezét is.

Dolhai Attila – tudatos alkotó. Módszeres tanuló. Precíz művész. Tisztában van vele, mondja is, hogy a hiábavaló, fölösleges dolgokat nem kell erőltetni.

(szöveg: Karácsony Ágnes)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50 - A kultúra ötven arca

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A Kult50-programban a beválogatott Ötvenet videós portrésorozatban mutatjuk be, amelyben különleges módon hoztuk össze a kulturális szereplőket. Akik pedig személyesen is találkoznának a művészekkel és a kategóriák védnökeivel, azokat havonta jelentkező pódiumbeszélgetéseinkre is várjuk, amelyek részleteiről folyamatosan beszámolunk felületeinken.

Az idei Ötvenet bemutató ingyenes Kult50 kiadványunk 2019. április 16-tól megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon.

Legnépszerűbb

Jazz/World

Hogyan szól a tambura? – Eredics Áron (Söndörgő)

A Söndörgő együttes idén ünnepli 25. születésnapját. Eredics Áron prímtamburán, tambura szamicán és darbukán játszik, valamint énekel a zenekarban. A Fidelio Hangszertár sorozatában most ő mutatja be a hangszereit.
Színház

Sikerdarabokat tesz online elérhetővé a Játékszín

Június 3-tól szerdánként találkozhat a közönség a színház újranyitása óta műsorra tűzött, ám színpadon már nem látható produkciókkal.
Színház

Elmaradnak a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri előadásai

Az idei évre meghirdetett előadásokat jövőre rendezik meg a Dóm téren. Azoktól a nézőktől, akik megtehetik, azt kérik, ne váltsák vissza belépőjüket, ezzel támogatva a fesztivált.
Vizuál

A hazai vásárlókra épít a közeljövőben a Faur Zsófi Galéria

„Meg fog változni a piac, a lokális vásárlókra kell felkészülni” – mondja Faur Zsófi, a Faur Zsófi Galéria tulajdonosa és vezetője, aki nagyon szeretné, ha az lenne ennek az elmúlt két hónapnak a tapasztalata, hogy igenis fontosak a lokális közösségek, a család, a barátok. Ők is ezt erősítik a Bartók Béla úton, azaz a Bartók Béla Boulevard-on, ahol a Kulturális Tizenegy Egyesület elnökeként online fesztivál szervezését vezeti.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World portré

A háború miatt járhatott zeneiskolába Tito Puente, a "mambókirály"

A Grammy-díjas amerikai muzsikus és zenekarvezetőt hiába terelgették szülei gyerekkorában a zongora irányába, az ütősök maradtak a kedvencei. Az ő dalai indították el a mambólázat, ennek köszönhette a haláláig büszkén viselt becenevét. Hozzájárult az 1950-es évek cha-cha-cha-hullámának elindításához is.
Jazz/World videó

Hogyan szól a tambura? – Eredics Áron (Söndörgő)

A Söndörgő együttes idén ünnepli 25. születésnapját. Eredics Áron prímtamburán, tambura szamicán és darbukán játszik, valamint énekel a zenekarban. A Fidelio Hangszertár sorozatában most ő mutatja be a hangszereit.
Jazz/World magazin

KÉP-regény: A Yeke-Yeke jelenség

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a napokban elhunyt guineai zenészről, Mory Kantéról és a Yeke-Yeke történetről ír.
Jazz/World gyász

Elhunyt Jimmy Cobb jazzdobos

A legendás amerikai zenész utolsóként távozott azok közül, akik játszottak Miles Davis ikonikus szextettjében és annak Kind of Blue című 1959-es albumán.
Jazz/World mti

Online készül a Fonó az őszi, 25. évfordulóra

Virtuálisan készül fennállásának 25. évfordulójára a Fonó Budai Zeneház, az intézmény a jubileum alkalmából 25 kategóriában várja a közönség véleményét június 15-éig arról, hogy melyek voltak az elmúlt két és fél évtized legemlékezetesebb estéi, zenéi, zenészei és lemezei a kulturális intézményben.