Jazz/World

Pátkai Rozina új lemezétől kivirágzik a szív

2019.03.06. 17:45
Ajánlom
Bossa nova is, meg nem is, versmegzenésítés is, meg nem is – mi az? Pátkai Rozina új albuma, a Taladim.

Pátkai Rozina neve a Vocé e Eu és a Paraíso na Terra című lemezek nemzetközi sikere után itthon szinte összeforrt a bossa nova énekléssel. Aztán jött a Minka-projekt, ahol valami teljesen másba kezdett: elektronikus környezetbe ágyazta a verseket, és vizuális dimenziót adott nekik a költői képekre készített vetítéseivel. Új lemezében, a Taladimban ezt a két irányt fuzionálja: jó ízléssel beleoltja a bossa nova édesbús melankóliáját és a latin jazz ritmikai, stilisztikai elemeit egy egészen új, egyszerű és gyönyörű hangzásvilágba, aminek alapját a versek adják.

A Taladimra mondhatnánk akár, hogy nem is jazz, ha pontosan tudnánk, mi a jazz. Hiszen a hangszer összeállítás sem jazzformációra utal (szaxofon, cselló, gitár, ütőhangszerek), egyszerű, dalszerű kompozíciók szerepelnek rajta, jószerivel megírt zenét hallunk, és az improvizáció sem a bevett, „intró – téma – szóló – téma – kóda” formára történik.

Persze a lemez csak első hallgatásra tűnhet egyszerűnek: közelebb hajolva kiderül, hogy egy olyan zenei mikrovilággal van dolgunk, ahol minden elem egy összetett logika szerint működik, és így minden egyes újrahallgatáskor újabb és újabb finom részlet domborodik ki.

Nem érdemes megállni az egyszeri hallgatásnál, mert ezt a finom, csillogó zenei szövetet olyan kezek tulajdonosai szövik, akiket nem túlzás hangszerük legjobbjai közt emlegetni.

A műfajokra mindig nyitott klasszikus csellista Rohmann Ditta, a kortárs zeneszerzőként is jegyzett jazz-szaxofonos Ávéd János, a nemzetközileg is egyre keresettebb, kreatív ütőhangszeres Dés András, és a Montreux-i Gitárverseny különdíját is elnyert Ifj. Tóth István gitárművész. És van itt még valaki a háttérben, aki nagyon erősen rajta hagyta a kézjegyét a lemezen: Fenyvesi Márton, aki hangszerelőként és producerként gondoskodott a leheletnyi elektronikáról és arról, hogy minden szólam megtalálja a tökéletes helyét. 

Ráadásul a zene és a szöveg nem ad hoc jelleggel kerül egymás mellé. A versek elolvasása után határozottan úgy tűnik, hogy Pátkai Rozina a magyar szakos bölcsész énjét sem tette félre, hanem egy-egy metaforát, költői képet ragadott meg és tett zeneszervező elvvé, amikor a szövegek belső világát hangjegyekkel díszítette ki. 

Bevallom, sokszor ötlettelenségre gyanakszom, amikor valaki versekhez nyúl saját szövegek helyett, de itt szinte észrevehetetlen, hogy versekről van szó, nem egy irodalomtankönyvet hallunk zenébe ágyazva.

Ha jól számoltam, öt nyelven (magyarul, angolul, franciául, portugálul és spanyolul) hangzanak el költemények, amik már önmagukban is sokszínű zeneiséget képviselnek és elfedik a tényt, hogy verseket hallunk.  

Az első, címadó dal, a Taladim úgy szól, mint egy kiáltvány, amivel Pátkai Rozina leteszi a névjegyét: bossa nova is, meg nem is, versmegzenésítés meg nem is. A latin ritmusokat Dés András – kihasználva a technikai lehetőségeket – több sávban, a tőle megszokott kreativitással, tapssal, és egyéb testhangokkal idézi meg, miközben Pátkai Rozina Bán Zsófia angol nyelvű verse elé izgalmas intrót alkot a Taladim szócska boncolgatásával. A Song című T. S. Eliot-versben a tér-idő relativitásélménye Rohmann Ditta csellójátékával és Dés András visszhangos keretdobolásával misztikus érzetű. William Blake Laughing Songja gyerekdalszerű, kiszámolóra hajazó egyszerűséggel kerül terítékre, de az elektronika és a szövegben is megjelenő suttogókórus által előtérbe kerül a rejtelmes, sötét tónus, ami az egészet kimozdítja a negédességből. Jane Tyson Clement, New York-i költőnő Sea Songjának dallama északi hideg tengerpartokra kalauzol, a hangszerelésben pedig szinte megelevenedik a tenger egész élőflórája: a cselló sirályokat imitál, a kanna öblössége a sziklához csapódó hullámokat idézi, a szaxofon pedig úgy indázik, mintha a hullámok apró fodrait akarná körülírni zenével.

A Szerelem című Juhász Gyula-versmegzenésítés az egyik ékköve a lemeznek.

A dal intrója külön track-ként került fel a lemezre, nem csoda, hiszen Ifj. Tóth István gitárszólója egy külön univerzum, el lehet révedni benne. (Később Rohmann Ditta varázslatos szólóját hallgathatjuk ugyanígy a Llagas de amor című dal intrójában). Ez a dal olyan egyszerűnek ábrázolja a szerelmet, mint amilyennek mindig is szerettük volna hinni, és ahogy a témánál fedésbe kerül az ének a csellóval, szinte már szokatlanul magától értetődő. De Ávéd János szaxofon improvizációi zabolátlanul szétfeszítik ezt az egyszerűséget, Dés András seprűzése pedig nemcsak a bossa nova hangulatot adja meg, de azt a simogató, suttogó érzetet is, ami a szövegben is előkerül (Szavaid selyme szíven simogat, /Mint márciusi szél a sírokat). A Põe-me as Mãos nos Ombros... című Fernando Pessoa-költeményből születik az egyik legizgalmasabb zene. Ebben kap először igazán nagy teret Ávéd János szaxofonjátéka, aki elegáns szólójában mintha kimondaná mindazt, amire már nincs szó. Amikor pedig modulál a zene, bennünk is megemelkedik valami.

Pátkai Rozina ezzel az lemezzel újabb rétegeit mutatta meg saját, belső dimenzióinak, amihez a legjobb társakat válaszotta, alázatos, karizmatikus zenészegyéniségek személyében, akik játékukkal nem árnyékolták le, hanem kiemelték Rozina hangjának egyedi karakterét.  

(A címlapképen a lemezborító látható, amit szintén Pátkai Rozina készített, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia-művész szakára jár)

Pátkai Rozina rangos amerikai zenei díjat kapott

Kapcsolódó

Pátkai Rozina rangos amerikai zenei díjat kapott

Negyedszer is megkapta Pátkai Rozina a független előadókat értékelő rangos amerikai elismerést, az Independent Music Awardsot (IMA). Ezúttal a vokális jazzalbum kategóriában nyert Paraíso na Terra című lemezével.

"Nem volt mese: a dalszerzésbe muszáj volt belevágnom!"

A bossa nova hazai királylányát, Pátkai Rozinát január 18-án új oldaláról ismerhetjük meg. Vendégművészekkel kiegészülő triója mellett Minka elnevezésű produkciójával lép a Müpa színpadára, ahol elektronikus zenei kísérleteivel és a rajzaiból készült vetítéssel ejt ámulatba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Kétszáznál is többen támogatják az SZFE-t

Már több mint kétszáz oktató és kutató írta alá az ELTE petícióját, amit azért indítottak, hogy támogassák a Színház- és Filmművészeti egyetemet és kiálljanak az egyetemi autonómia mellett.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Színház

Szellemes és hátborzongató – interjú Pass Andreával

Pass Andrea A Jelentéktelen után újra Gogolhoz fordult inspirációért, ám ezúttal nem egy köpönyeg alá férkőzik be a Pétervári Fagy, hanem a ma színházában találjuk magunkat, ahová egy revizor, a kormánybiztos érkezik és reformokat követel. Az író-rendező a Nyakunkon a revizor munkafolyamatáról, karanténról, színházról és az emberekben lakozó frusztrációkról mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Jazz/World interjú

Nagy Emma: Akik minket kedvelnek, nyitottak a változásra

A Nagy Emma Quintet már az alapítás évében, 2018-ban alakult elnyerte a II. Belvárosi Jazzverseny fődíját, a következő évben pedig a Müpa Jazz Showcase szakmai díját. Eközben megjelent első lemezük Set to Face címmel, amellyel felléptek a Müpa, a Sziget Fesztivál és az Opus Jazz Club színpadán is. Idén az NKA Hangfoglaló Program jóvoltából elkészítették második, LFO (Low Frequency Oscillator) című albumukat. A zenekar énekesnője, Nagy Emma a Fidelio.hu-nak mesélt. Október 24-én a Partitúra kulturális kalandtúra bajai adásában a Duna tévén a Novák Péter által rendezett videóklipje is megtekinthető.
Jazz/World ajánló

Balkáni hév, magyar népdal és cigány hallgatók – Bemutatjuk az idei WOMEX fellépőit

Öt magyar együttest mutatunk be az idei WOMEX-ről, akiket élőben hallhat a Müpában. Ők a hazai világzene fűszerei: izgalmas és színes előadók, egyik lábukkal a tradícióban, másikkal a modernitásban.
Jazz/World magazin

John Zorn zenei víziói

John Zorn frivol módon bánik a zenei formákkal, épp csak addig használva őket, amíg kiszívja a velejüket. A végeredmény azonban nem csak egy életmű, több annál. Egy korszak lenyomata.
Jazz/World lemez

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.