Jazz/World

Zene össznépi felejtés ellen – Megjelent a Bujdosó Trió új lemeze

2019.10.19. 16:50
Ajánlom
Még a betlehemes egyházzenei témából is avantgárd jazz lesz a Bujdosó Trió új albumán, a National Amnesia Institute címűn. Meghallgattuk a lemezt, és a zenekarvezetőt is megkérdeztük arról, mi járt a fejében, miközben ezeket a zenéket írta.

Kétféle művész van: az egyik szerint a művészet fenségterületére nem mászkálhatnak be koszos lábbal a mindennapok, a másik szerint pont arra való az alkotás, hogy mint egy törölközőbe, beletöröljük a kezünket, ezzel mégiscsak valamiféle lenyomatát képezve a minket körülvevő történéseknek. Utóbbiak közé tartozik Bujdosó János, a legnépmeseibb nevű gitárosunk is, aki legújabb, National Amnesia Institute című lemezébe azt a dühöt is belefogalmazta, ami az aktuális társadalmi-politikai helyzettel kapcsolatban nem hagyta nyugodni.

„Mindig is létezett a történelemhamisítás jelensége, de ma minden nap szembe jönnek velünk az álhírek, és ez engem borzasztóan idegesít. Alkotó emberként úgy éreztem, hogy ennek a témának meg kell jelennie az új anyagban is.

Az, hogy homokba dugjuk a fejünket, nem annyira klassz. Mondhatja az ember, hogy nem érdekli őt a politika, ha a politika nagyon is érdeklődik őiránta” – mondta az anyag kapcsán, ami sokkal ziláltabb és punkosabb hangvételű lett, mint előző lemeze, az alapvetően pszichedelikus világzenei Gold For Leslie, amin görög rembetika hangulattól a közel-keleti hangzásokig sokféle tradicionális érzés megjelent. Az irányváltás tehát tudatos a részéről: „Én most egy sötétebb, dühösebb, komorabb lelkületű lemezt akartam csinálni, ezért a szűrőmön is azokat a témákat engedtem át, amik ebbe az irányba mutatnak. Nem pedig a mediterrán mámor és latinos önfeledtség felé, mint az előző lemezen”.

Az előző lemez egyik dala:

Pedig a szépség ott van ezen a lemezen is, de az a benyomása az embernek, mintha az otromba valóság folyamatosan kéretlenül rányitna az örökkévalóságban éppen feloldódni készülő zenészre és vele együtt a hallgatóra.

Így aztán a harmónia, a megbékélés Bujdosó Jánosnál is legfeljebb addig tart, míg ki nem nyitja a dobozt, hogy meglássa, él-e még a macska, vagy már halott. Merthogy akár erről is szólhat a lemez utolsó dala, ami egy záró szám feladatát teljesítve megnyugvást hozna, ha nem lenne ott a - Schrödinger macskájára utaló - cím (Shoebox harmony) és ezzel együtt az irónia, „ez a nyugalom is csak addig tart, amíg ez a szám: 5 perc 10 másodpercig”.

Mintha Bujdosó azt a folyamatot rögzítené a zenéjével, ahogy a dolgok elveszítik formájukat. Abba is társadalomkritika vegyül például, ahogy a rá régóta jellemző népzenei ihletésű dallamok széttartó, avantgárd lázadássá esnek szét, vagy éppen nőnek fel – nézőpont kérdése. Így a lemeznyitó Human Wurlitzer Virus is, amit Bujdosó János elmondása szerint egy Bartók által is feldolgozott magyar dallam ihletett, és ami arról szól, hogy „az emberek csak mondják a magukét meggyőződésből vagy kötelességből, ugyanazokat a szavakat ismételgetve, amiket a fejükbe vertek”.

filter-091750.jpg

Bujdosó Trió: Klausz Ádám - ütőhangszerek, Bujdosó János - gitár, Szerető Dániel - bőgő (Fotó/Forrás: Révai Sára)

Máshol, a The Holy Left Hand Gives the Finger című nótában pedig már egy egyházi, betlehemes dallamot fordít ellentétére. Ez a dallam eredetileg a gitáros-zeneszerző nagyszabású jazzszvitjének részét képezte. „Egy bábszínházi munkám során ismertem meg ezeket a betlehemes dallamokat, és ledöbbentem, hogy mennyire bele tudtam hallani ezt a free jazzes, kortárs cuccot. Írtam is belőlük egy ötven perces, betlehemes jazz-szvitet”.

Bujdosó Jánosnak egyébként nagyon jól áll a népdalok melankóliája, kevesen tudják ezt olyan organikusan és egyedien beleoltani abba a spleenes életérzésbe, ami az általa is játszott avantgárd jazzhez kell.

„Engem a népzenék mindig is érdekeltek. Én is pop és rockzenéken nőttem fel, de aztán lecsatlakoztam erről a vonalról, és ma már nem követem annyira követem a kortárs cuccokat, inkább a népzene és a jazz az, amiben újdonságot és kihívást találok. A népzenének borzasztó érdekes logikája van, inspirál és rengetegszer adott már nagyon jó kiinduló alapot”.

Bujdosó János zenéjében van valami a folk pszichedeliájából, abból, ami például Jankovics Marcell Fehérlófia című filmjét is naggyá tette. A lényében pedig megbújik valami a legkisebb szegénylegény dacából, akinek eleinte egyáltalán nem fűlik a foga a világmegváltáshoz, de kénytelen-kelletlen csak végigverekszi magát az oda vezető próbatételeken. Végül is sikerült neki, ha azt nézzük, hogy a lemezbemutató két nappal a választások előtt volt, és lám, ha pillanatokra is, de talán "felébredtünk" a nemzeti amnéziából.

Névjegy

Bujdosó János hatéves korában elhatározta, hogy zenész lesz (akárcsak az újszászi kontrás nagypapa), az otthoni pianínó és nővére klasszikus gitárja voltak az első hangszerei. A család megnyugtatására ugyan diplomát és szabályos polgári mesterséget is szerzett, elhatározásától semmi sem téríthette el. Hamar kiderült, hogy az intézményes, formális képzést nem neki találták ki, zenei világképét a folyamatos kalandozás, a kíváncsiság alakította. Az első, tizenéveskori progresszív alterock kísérletezéseket követő Pop Ivan zenekarban a free jazz, a kortárs zene és a balkáni rezeskultúra keveredett. Az alternatív-underground zenekari állomások – Specko Jedno, Egy Kiss Erzsi Zene, Kistehén, Bardo, Ági és a Fiúk, Európa Kiadó – mellett/közben írt színházi és filmzenéket, rádiós mesejáték-dalokat. 

2011 telén alakította meg trióját Vajdovich Árpád bőgős/basszusgitárossal és Németh Csabával, aminek „bizánci szörf dzsesszként” jellemzett zenéje egyebek közt magyar, közel-keleti, latin elemeket ötvöz. A zenekar Gold for Leslie című bemutatkozó lemezét „ellenállhatatlanul vonzó albumként” üdvözölte a kritika. Új lemezén új tagokkal vette magát körbe Bujdosó János: Szerető Dániel játszik basszusgitáron, a mindössze tizenkilenc éves Klausz Ádám pedig dobol. 

(fejléckép: Jancsovics Máté)

Bujdosó János:

Kapcsolódó

Bujdosó János: "Részt kell venni benne"

Március elsején sérült és ép előadók két előadásban is közösen lépnek színpadra az ArtMan Mozgásterápiás Közhasznú Egyesület estjén a Trafóban. Az előadások egyike, a Gál Eszter és Farkas Dorka rendezte Fehér a kiszolgáltatottság és a letisztultság témáit feszegeti. Ennek kapcsán az előadás zenéjét szerző Bujdosó Jánost kérdeztük szociális érzékenységről, kívülállásról, a zene terápiás alkalmazásáról és színházi zeneszerzésről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Jazz/World hír

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.
Jazz/World hír

Újabb rangos elismerést gyűjtött be a készülőben lévő Magyar Zene Háza

A világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztéseként díjazták a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Házát a világ egyik legrangosabb zenei-szakmai találkozójának megmérettetésén, az amerikai Music Cities Awardson.
Jazz/World gyász

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Jazz/World hír

Lakatos Mónika kapja a Womex életműdíját

Lakatos Mónika, a Romengo és a Cigány Hangok énekesnője kapja a Womex idei életműdíját a budapesti világzenei expón október 24-én. Az előadó, aki a Muzsikás (2008) után a második magyar díjazott a Womex történetében, fellép a rangos eseményen a Müpában.