Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

2019.03.24. 17:05
Ajánlom
Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.

Megszeretni egy zeneszerzőt nem nehéz, főleg, ha az a zeneszerző Bartók Béla. Csak a megfelelő műveket, műrészleteket kell megtalálni. Mahlerhez a Titán-szimfónia III. tételét, Arvo Pärthoz a Cantust, Ligetihez a Lux Aeternát ajánlhatom. Kurtághoz a Stelét, Max Richterhez A négy évszak-átiratot, Terry Rileyhoz a Kronos Quartetnek írt G Songot.

De mi van, ha azt mondom, Bartók Béla zenéje a legtöbb zenehallgatónak még ma is disszonáns, idegen, ismeretlen? Lehet, hogy Önnek is. Ebben segít a következő lista. Használati utasításként annyit: hallgassa őket az általam ajánlott sorrendben.

Román népi táncok

Bartók legalább olyan elköteleződéssel kutatta a román népzenét Erdélyben, mint a magyart, ezért fájdalmas volt számára, hogy az első világháború 1914-ben közbeszólt.

Számára a népdal szeretete azonos volt a nép szeretetével

– írja Kroó György. Bartók mintegy 3400 román népi dallamot jegyzett le életében, amelyeknek egyik legmarkánsabb összefoglaló opusza a Román népi táncok. A nyitótánc egy Bot-tánc, amelyet egy fiatal legény jár, s végül akkorát ugrik, hogy belerúg a mennyezetbe. Különösen szép a negyedik, a bucsumi dallam, amelyet a zeneszerző egy cigány hegedűstől hallott.

Az alábbi felvétel azért értékes, mert az Óbudai Danubia Zenekar megszólalása előtt a Muzsikás együttes eredeti formájában is előadja a tánccsokrot.

 

III. zongoraverseny

I. tétel: Allegretto

Bartók életének utolsó másfél éve lázas munkával telt: sokat idézett kijelentése szerint így is teli bőrönddel ment el, lett volna még mit megírni. A III. zongoraverseny feleségének írt vallomás, s egyben egy olyan concerto, amelyet azért alkotott, hogy ha ő elment, Pásztory Ditta koncertezni tudjon vele.

Az első tételben már figyelmesek lehetünk a „női koncert” karakterére. Ezt a kifejezést a finom, lírikus hangvételű versenyművekre használjuk (ilyen Mozart „Elvira Madigan” zongoraversenye, Mendelssohn g-moll zongoraversenye vagy Schumann a-mollja).

Hogy szerzője búcsúnak szánta-e, nem tudhatjuk. A műben van valami a mindenen való túlemelkedés könnyedségéből, de benne érezzük az életbe visszatérő örömét, az életet újra megpillantó naiv rácsodálkozását, boldogságát is

– írja Kroó György. A versenymű másik forrása a természet, annak mozgalmassága, egyszerűsége, tisztasága, átláthatósága. Igazi bartóki szelídséget hallunk.

 

Allegro barbaro

allegrobarbarokottanyugat-161024.jpg

Allegro barbaro: kottarészlet az 1913-as Nyugatból

Bartóki szelídség? Az Allegro barbaro, címével ellentétben nem olyan zongoradarab, amihez szét kell szedni a zongorát. Kocsis Zoltán például az összkiadás-felvételén igencsak gazdagon szólaltatja meg, előadása kifinomult, táncos és ironikus karakterű. Hasonlóan érző interpretáció Érdi Tamásé (amelyet Kocsis is dicsért). Érdekes, hogy Bartók e zongoradarabjában érezhető leginkább az arab népzene hatása. A tempó sem motorikus, hanem rubato játszandó, mint a folkzene. A leggyakrabban előforduló, dallamalkotó kistercugrás afrikai elem.

 

Concerto

V. tétel: Finale

Bartók egyik legtöbbet játszott műve a Concerto, és nem véletlenül: ebben a nagyformátumú, szimfonikus zenekarra írt műben a zeneszerző eggyé olvasztja a Kárpát-medence kultúráját, atmoszféráját, egészen az arab területekig vezet, és az egyetemes zenetörténetbe is kikacsint, amennyiben megidézi Sosztakovicsot és Lehár Ferencet.

De figyeljünk most csak az V. tételre, a fináléra, amelynek életigenlését a kürtök fanfárja vezeti elő. Szabolcsi Bence „kavargó népünnepély”-nek nevezte a tételt, amelyben cseh és román motívumok is felbukkannak. Az utolsó szakasz pedig beethoveni gesztus: a sötétségből a fénybe való előlépést jeleníti meg a gomolygó zenekari szövetből kitörő fúvósok játéka.

 

Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára

IV. tétel: Allegro molto

Ha a bicska beletörik a Zene (mert így emlegetjük a bonyolult címet) első tételébe, érdemes a negyedikhez ugrani. Ennek az Allegro molto tételnek a ritmikája a bolgár népzenéből táplálkozik, bonyolult, de rendkívül mozgalmas: 3+3+2/8. Tehát 8/8-as ritmusú, de nagyon jól lekopogható.

Bartók szűkszavú ember volt, s ha ez a személyes kapcsolataiban távolságtartásnak is tűnt, annál több hasznát vette a muzsikában. Ebben a tételben egészen beethoveni magasságokig jut. A középső rondószakasz szenvedélyes csellódallama a 3. tételt idézi, aztán a hegedűk folklórihletésű zárószakaszba kezdenek, igazi magyaros pátoszt hallunk az utolsó hangokban. Csakhogy olyan ízlésesen volt az egész felvezetve, hogy az ilyesfajta „magyarkodás” (elnézést a kifejezésért) egyáltalán nem bántja a fülünket. Bartók tiszta forrásból dolgozott.

100 éves a Kékszakállú

Kapcsolódó

100 éves a Kékszakállú

Száz éve, 1918. május 24-én mutatták be Bartók Béla egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát.

Bartók Béla reménytelen szerelme

Bartók Béla reménytelen szerelme

„Ez a maga Leitmotívja” – írta Bartók fiatalkori szerelmének, a csodagyereknek, aki hegedűjátékával elbűvölte őt – Geyer Stefinek. Fél évig tartott a fellángolás, amelyre egészen máshogy emlékeznénk, ha nem lett volna Nietzsche, egy szeptimakkord és egy hegedűverseny.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.