Klasszikus

A nap, amikor Csajkovszkij és Saint-Saëns együtt balettoztak

2018.07.07. 11:50
Ajánlom
A két zeneszerző 1875-ben találkozott először, és sok közöst vonást felfedeztek egymásban. Mindketten balettrajongók voltak. Így esett, hogy eltáncolták együtt a Galatea és Pygmalion koreográfiáját.

A franciák ünnepelt és megbecsült zeneszerzője, Camille Saint-Saëns koncertkörútjának részeként Moszkvát is érintette 1875 novemberében. Rögtön találkozott Csajkovszkijjal, akit lenyűgözött Az állatok farsangjának szerzője.

Ötvözi a francia iskola kecsességét és az eleganciáját a németek komolyságával és mélységével

– írta róla. A zeneszerző testvére, Mogyeszt (a fivéréről írt életrajzban) jegyezte fel az alábbi, rendkívül édes anekdotát a két nagyság találkozásáról:

„Kiderült, hogy a két barát hasonló dolgokat kedvelt és utált mind a zenét, mind más művészeti formákat tekintve. Nem csupán lelkes rajongói voltak a balett műfajának fiatalon, hanem remekül utánozták a balerinákat. Így történt, hogy egy alkalommal a [moszkvai] Konzervatóriumban, hogy egymás előtt tetszelegjenek, a Nagyterem színpadán kezdtek táncolni: a Galatea és Pygmalion koreográfiáját. A negyven éves Saint-Saëns volt Galatea, és hatalmas odafigyeléssel táncolta el a szobor szerepét, miközben a harmincöt éves Csajkovszkij volt Pygmalion. Nyikolaj Rubinstein a zongoránál látta el a kísérő feladatát. Sajnos hármukon kívül senki nem volt jelen, hogy részese legyen ennek a különös produkciónak.”

camille-saint-sans-1335363022-hero-wide-0-162627.jpg

Camille Saint-Saëns fiatalabbkori portréja

Valószínű, hogy Saint-Saëns ötlete volt, hogy Csajkovszkij önálló koncerten mutatkozzon be Párizsban. Szintén a francia kolléga segített a Rómeó és Júlia-nyitányfantázia franciaországi előadásában. „És állandóan a kedves Csajkovszkijként hivatkozott rád” – írta Mogyeszt a fivérének, miután összefutott Saint-Saënsszal Lyonban.

Csajkovszkij egyébként elég morcos volt, ha Nyugat-Európáról volt szó, mintha csak bánta volna, hogy neki nem adathatnak meg azok a lehetőségek, amik egy franciának vagy németnek igen. „Nagyon megörvendeztettél a leveleddel, de valamelyest felbőszített, hogy megkérdezted Saint-Saënst, hogy mikor játsszák el a nyitányomat. Ugyanis így könnyen az a benyomása támadhat, hogy élek-halok azért, hogy Párizsban játszanak.” – De azért hozzáteszi: „Na persze talán erről van szó, de ezt Saint-Saënsnak semmiképp sem szabad megtudnia.”

Egy évvel később, 1876-ban Csajkovszkij kezébe vette az önálló párizsi koncert szervezését, és kész volt maga vezényelni is. „Erre azért tudom rávenni magam – írta –, mert ez Párizs és nem Moszkva, ahol az emberek túlságosan jól ismernek, és ahol az a vélemény, hogy nem vagyok valami nagy karmester, széleskörben elterjedt.” A projekt azonban anyagi nehézségek miatt kudarcba fulladt. Még jónéhány évnek kellett eltelnie, hogy Európa felismerje Csajkovszkijban a kor egyik legnagyobb zeneszerzőjét.

TCHAIKOVSKYyoung-162627.jpg

A fiatalabb Csajkovszkij

Amikor 1886-ban Csajkovszkij Franciaországba utazott, elkerülték egymást Saint-Saënsszal. Az előbbi hiába küldött lapot a barátjának, az nem kapta meg, amiért később levélben szabadkozott: idős édesanyja gyakran elkeveri a dolgokat. „Még ha a látszat most mást is mutat, ne higgyen neki.

Mindig elkötelezett és megbízható barátot találhat bennem – soha ne felejtse ezt el!”

A következő tavasszal Saint-Saëns újra Moszkvába látogatott, ahol a Marinszkij Színházban megnézte az Anyegint, a feljegyzések szerint gyönyörben úszott az operát hallva. Találkozni azonban nem találkoztak, egészen 1893 nyaráig, amikor mindkettejüket díszdoktorává avatta a Cambridge-i Egyetem. Néhány nappal a ceremónia előtt Csajkovszkij a saját IV. szimfóniáját vezényelte – hatalmas sikerrel –, majd a koncert második felében Saint-Saëns lépett a pódiumra. Az orosz komponista levele szerint meglehetősen kényelmetlen lehetett neki ilyen siker után a pulpitusra állni.

Cambridge-ben tehát díszdoktorok lettek – egyébként Arrigo Boitóval és Max Bruch-hal egyetemben. Az ünnepi koncerten a Francesca da Rimini, illetve Saint-Saëns Afrique (Op. 89) című fantáziája hangzott el. „Csajkovszkij, a legkedvesebb és legnyájasabb ember a teremben szabadjára engedte az őrült vihart [a szimfonikus költeményben], és nem mutatott nagyobb kegyelmet a zenészek és a hallgatók felé, mint amit Sátán mutat a bűnösök felé a pokolban” – írta Saint-Saëns a mű előadásáról, amely Dante Isteni színjátékán alapul. Szerinte Liszt Dante-szimfóniája megindítóbb és olaszosabb karakterében, de Csajkovszkij műve zeneileg tökéletesebb. „A két zenemű megfér egymás mellett – mindkettő méltó Dante eredeti eposzához.”

1893 októberében Csajkovszkij két zenésszel Saint-Saëns Csellóversenyét tanulmányozták és játszották, hogy azt majd előadják Szentpétervárott. Az orosz zeneszerző halála miatt ez a hangverseny azonban nem valósult meg.

Saint-Saënst mélyen elszomorította a gyászhír. „Sok alkotói munkával teli év állt volna előtte” – írta az orosz nagykövetségnek eljuttatott soraiban. – „Talán a legjobb évei.”

(Felhasznált forrás és részletes hivatkozások: tchaikovsky-research.net)

Ezek a zeneszerzők nem szégyellték a másságukat

Kapcsolódó

Ezek a zeneszerzők nem szégyellték a másságukat

Miközben politikai csatározások és társadalmi viták zajlanak a hétvégi Pride-ról, összegyűjtöttünk néhány zeneszerzőt, akik talán ott lennének július 8-án, és mutatnák, hogy nem szégyen másnak lenni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.