Klasszikus

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

2021.12.02. 10:00
Ajánlom
Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.

Az életútját olvasva, jelenleg a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság vezető karnagya, a Zempléni Fesztivál művészeti vezetője, a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny alapítója és művészeti vezetője… az ember csak kapkodja a fejét, hogy mennyi mindennel foglalkozik a zenei területen belül. Miért pont ezt a pályát választotta?

Zenei általános iskolába jártam, de nem szerettem gyakorolni és kapva-kaptam az alkalmon, hogy van még más is, ami érdekel és van még más is, amiben talán sikeres lehetek. Mivel az általános iskolában a matematika iránti érdeklődésem okán több versenyen is sikeresen szerepeltem, így matematika-fizika szakos gimnáziumba mentem. Ez a budapesti József Attila Gimnázium volt, ahol fantasztikus zenei életbe csöppentem. Már harmadikos koromra vezényelhettem a zenekart, zongorázhattam, és országos diáknapokat nyertünk egy trióval. Ezeket a fellépéseket nagyon élveztem. Az igazi lökést mégis az adta, amikor 1970-ben a Bartók évforduló alkalmából, a rádióban meghirdetettek egy műveltségi versenyt gimnáziumi 7 fős csapatok számára.

Én voltam az egyetlen a csapatunkból, akinek már volt lemezjátszója, így én kaptam azt a szép feladatot, hogy a Bartók életművet megismerjem és felismerjem a versenyen.

Tizenhét éves koromra lényegében a teljes Bartók életművel találkoztam, és ha nem is értettem mindet, sok művet rajongásig szerettem. Ez vezetett végül oda, hogy mégiscsak jelentkezzek a Zeneakadémiára. Zenetörténész akartam lenni, de szerencsére a felvétel előtt fél évvel rákérdeztek a konkrét zenei műveltségemre, hogy például zeneelméletet mióta tanulok… erre mondtam, hogy holnap elkezdem. Azt javasolták, hogy menjek inkább karvezetésre, ott egy év alatt mindent megtanulok és utána jöjjek vissza. Így is lett. Nem vettek fel a zenetudományira, de fölvettek a karvezetésre. Utána egy évre rá már nem zenetörténész akartam lenni, hanem aktív zenész. Ez tulajdonképpen a pályám története. Egyébként mindig is közösséget irányító gyerek voltam, legalábbis a tanáraim szerint. Voltak fantasztikus oktatóim, akik igyekeztek olyan irányba terelni, hogy az a karrier, ha az ember létrehoz egy zenei közösséget, ami igazán tartósan és magas színvonalon képes létezni.

1989-től a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, majd 2001-től a zenekar ügyvezető zeneigazgatója. Rengeteg helyen koncerteznek, turnéznak ország- és Európa szerte ismert és elismert hazai, illetve külföldi előadókkal. Mi a sikerük titka?

Ha némi malíciával akarok válaszolni, akkor azt mondom, hogy ehhez munka kell. Rendszeres és következetes munka. Egyébként borzasztó nehéz feltételek között dolgozott a zenekar, tulajdonképpen másfél évvel ezelőttig. A nemzetközi zenei piac nagyon zárt világ. Egy új szereplőnek viszonylag nehéz bekerülni erős kapcsolatok nélkül. Aki, mondjuk egy hangszeres művészként már világszerte kapcsolatokra tesz szert, annak egy zenekar élén már könnyebb dolga van. Én egy karmester vagyok, nem hangszeres szólista. Volt egy időszak, amikor elég sokat jártunk külföldre, de a zenekar is úgy döntött, hogy a viszonylag alacsony színvonalú, körülményeiben és rangjában kevésbé fontos külföldi fellépések helyett inkább Magyarországon akar építeni valamit. Másrészt pedig itthon a zenekar egy szisztematikus nevelőmunkát folytatott és folytat ma is.

Én nemcsak, hogy nem akadályoztam, hanem támogattam, hogy a zenekar tagjai játsszanak kisebb együttesekben is.

Ez megteremtette azt, hogy nagyon nagy szabadsága lett a zenekar tagjainak, amelynek sok kölcsönhatása volt, egyrészt magára a minőségre, másrészt pedig az ízlésünk, a gondolkodásmódunk szempontjából is.

BAK_Salzburg_2017-095334.jpg

Budafoki Akadémiai Kórustársaság (Fotó/Forrás: Budafoki Dohnányi Zenekar / Pesti Vigadó)

Mindezek mellett, a 21. század elején a közízlést egyfajta bűnnek tekinteni, vagy akár lenézni azokat, akik ebben a közegben léteznek, az lehetetlen. A kettő között van átjárás, mert mindig is volt jó szórakoztató zene, meg rossz is.

Mi mindenesetre úgy döntöttünk, hogy nyitottak vagyunk mindenféle irányzat felé, emellett pedig hihetetlen nagy elkötelezettség van bennem  ̶  tanáraimtól örökölve, Pernye Andrástól és legfőképpen Földes Imrétől  ̶ , hogy hogyan kell a közönségnek magyarázni a zenét. Már a '90-es években elkezdtem a megérthető zene ismeretterjesztő sorozatot, ami egy abszolút emblematikus produkciója lett a BDZ-nek. A sorozat célja, hogy a közönséget beavassa a zenei nyelv rejtelmeibe, akik ezáltal még több örömet találnak a zenehallgatásban. 

Szívügyének tartja az utánpótlás-nevelést. Miért érzi fontosnak, hogy a fiatalok zenét tanuljanak? Milyen keretek között van lehetősége a fiatal generációnak a zene megismerésére, a zenei gondolkodás elsajátítására?

A legfontosabbak az oktatási keretek. Ez nem megkerülhető. Habár a zenetanár állomány az utóbbi 30 év alatt hátrébb került a fontossági sorrendben, Magyarország még mindig Kodály országa.

Nálunk még mindig jobb az énektanárok zenei teljesítménye, mint a világ nagy részében.

A mi dolgunk az, hogy az oktatás minden szintjén, hivatásos együttesek, hivatásos kamaraegyüttesek, hivatásos muzsikusok személyében bekapcsolódjunk a fiatalok zenei nevelésébe. Egy folyamatos jelenlét kellene, azt gondolom, hogy ennek a legfontosabb bázisai a művészeti műhelyek. Ezeken a helyeken van a potenciálnak a legnagyobb koncentrációja arra, hogy megszólítsák a fiatalokat.

Hollerung_Gabor-095334.jpg

Hollerung Gábor (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Budafoki Dohnányi Zenekar / Pesti Vigadó)

Úgy tudom, hogy rendszeresen tartanak zenei táborokat is.

Nem is akármilyeneket. Én 1986 óta minden évben tartok egy zenei tábort azért, hogy aztán később együtt elénekeljünk egy nagy művet. Idén július 10-én a Pesti Vigadó Díszterméből ingyenes online koncertet adtunk a Budafoki Dohnányi Zenekar az Országos Egyesített Kórus közreműködésével az Énekel az ország projekt keretében. Együtt énekelni egy döbbenetes erő. Az Énekel az ország azért szép, mert ott 14 éves kortól 70-80 éves korig énekelnek együtt az emberek, akik

életének egy meghatározó pontjává válik ez az évenkénti közös fellépés. Ilyenkor olyan teljesítményre képes mindenki, amire külön-külön nem lenne.

Meg tudná fogalmazni néhány mondattal, hogy mit jelent az Ön számára a zene?

A művészetet. A nonverbális művészetek, így a zene is, az emberi egészséges mentális létnek a kulcsa. A hétköznapi életben tele vagyunk önellentmondásokkal, önazonosság hiányokkal, érthetetlenséggel, kétértelműséggel, gyanakvással, fenyegetéssel, önpusztítással. Olyan dolgokkal, melyekkel a morális, mentális létünket pusztítjuk, vagy gyengítjük, labilissá tesszük. A művészet, a zene, ennek az ellenkezőjét csinálja, erősít.

BDZ_HollerungGabor1-124259.jpg

Hollerung Gábor (Fotó/Forrás: Fidelio)

Az emberi lét ellentétekből épül fel, a zene is. A zenében is vannak hangosabb és halkabb, magasabb és mélyebb hangok, gyorsabban és lassabban következő hangok, ezek mind egyszerű ellentétek. Aztán szól a hang és szünet van, vagy a hang fölfelé és lefelé irányul, illetve ott van például egy zenei összecsengés, egy harmónia az feszít, vagy old. Ebből létezik a zene. A mentális nehézségek abból származnak, hogy nem tudunk kérdésekre választ adni. Azt tanítjuk, hogy az ellentmondás nem jó, pedig az ellentmondás maga a létünk.

A művészet, a zene segít azokat a nehézségeket feloldani, amelyek a hétköznapi életben érnek minket.

Azt hisszük, hogy a szavak jelentik a kommunikációs képességet, de valójában nem. Egymás szemébe kell néznünk, rá kell nézzünk a másikra, meg kell nézzük a testtartását, a gesztusait, ezek a legerősebb kommunikációk, akár pozitív, akár negatív irányban. Ezek sokkal elementárisabbak – és ilyen a zene is –, mintha valaki szavakkal próbálná elmondani, hogy mi zajlik benne.

A BDZ a Pesti Vigadó színpadán is gyakori vendég, december 5-én a Díszteremben lépnek fel. Mivel készülnek? Mit lehet tudni a koncert részleteiről?

Ez egy félig meddig karácsonyi program lesz. Biztos, hogy lesz benne énekkar, valamint egy új, Magyarországon még soha el nem hangzott karácsonyi művet fogunk bemutatni a Pesti Vigadó közönségének.

 

Szerző: Nagy Márta Zsuzsa

Programajánló

Adventi koncert

2021. december 5., 19:30, Pesti Vigadó

A Budafoki Dohnányi Zenekar és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság hangversenye.

További információ és jegyvásárlás ide kattintva! >>>

Támogatott tartalom.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legolvasottabb

Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Klasszikus ajánló

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.
Klasszikus interjú

„Minden művészet a káoszból épül fel” – Beszélgetés a Chaos String Quartet tagjaival

Második helyezést ért el a tavaly ősszel tartott Bartók Világversenyen, és a Fidelio különdíjával is gazdagodott a bécsi központú, de különböző nemzetiségű fiatalokból álló Chaos String Quartet. A vonósnégyes két hegedűse, Susanne Schäffer és Kruchió Eszter mesélt együttesükről, a versenyen szerzett élményekről és arról, hogy milyen különleges helyszíneken léptek már fel.
Klasszikus ajánló

Főszerepben a Barenboim-család

A világhírű zongoraművész-karmester, Daniel Barenboim és hegedűművész fia, Michael ad koncertet január 26-án a Müpában. A műsoron Mozart-szonáták szerepelnek.