Klasszikus

„Az ember csak játszik és játszik” – interjú Lakatos Györggyel

2019.11.20. 10:25
Ajánlom
A Partiúra kalocsai adásában vendégeskedett Lakatos György fagottművész, aki szülővárosában alapította meg a beteg gyerekek gyógyulását segítő jótékonysági Kék Madár Fesztivált. Kortárs zenéről, fagottról és Vivaldiról is beszélgettünk.

Ezer szál fűz a városhoz, mennyire tartod kalocsainak magad?

Tősgyökeres kalocsai vagyok, apám, nagyapám, ükapám, szépapám, mindenki odavalósi volt. Én 18 éves koromig éltem otthon, de mindig hazajártam, sőt a spanyolországi balesetem után ott kezdtem el felépülni, újra járni. Akkor még a nagymamám is élt, mindannyiunk példaképe, és a szüleim hál’ Istennek mai napig ott élnek. Sokat járunk Kalocsára, például az iskolaszünetekben és nyaranta előfordul, hogy heteket, hónapokat töltünk ott.

30 évvel ezelőtt ott vágtam bele a Kék Madár Fesztivál megrendezésébe, és amíg élek, élünk, csinálni fogom. Azt már nem lehet abbahagyni. 

794px-Gyorgy_Lakatos-163246.jpg

Lakatos György (Fotó/Forrás: Lakatos György, Wikipedia)

Kalocsán dőlt el az is, hogy zenész pályára lépsz, és a fagott lesz a hangszered.

Igen, bár elég kalandos volt, ahogy az életemben sok minden. Matematika-fizika tagozatos voltam és csillagásznak készültem, vagy őslénykutatónak. Hatévesen kezdtem el zongorázni, aztán furulyázni, gitározni tanultam, és amikor a Zeneiskolánkban nem volt basszus fúvós hangszeres, rábeszélték a szüleimet, leginkább édesapámat, hogy fagottozzon a gyerek. Nem vettem túl komolyan, valamennyire meg tudtam szólaltatni, de sose ment igazából jól. Zongorázni imádtam, csak gyakorolni nem szeretettem, aztán egy rosszul sikerült koncerten leégtem a fagottal. Utána döntöttem el, hogy több energiát fektetek bele. Mindenki le akart beszélni róla, de végül is ifjabb Hara Lászlónak köszönhetően belevágtam.

Elég nagy és nehéz hangszer a fagott, kell hozzá valamilyen sajátos kondi, vagy légzéstechnika?

Ahogy minden fúvóshangszernek, a tubától a fuvoláig, a pikolótól az oboáig ennek is megvan a maga nehézsége. Rengeteg múlik a légzéstechnikán, hogy ne fuldoklás legyen belőle, de szerintem nem kell hozzá különlegesen erős fizikum, csak jó technika. Az tény, hogy a napi több órás gyakorlás egy ilyen hangszeren nem könnyű a vállnak, a nyaknak, a gerincnek.

De hát melyik hangszer egészséges?

Az, hogy alapvetően zongorázni tanultál segít fagottosként a zenei pályán?

Megmondom őszintén én előírnám - mint ahogy elő is van írva, csak nem veszik komolyan -, hogy kiskorban minden zenét tanuló gyerek tanuljon zongorázni, még akkor is, ha alig van rá idő.

Rengeteget köszönhetek annak, hogy ha nem is jól, de talán elfogadhatóan zongorázom.

Kísérni tudok növendékeket, leolvasom a partitúrát, nagy adomány, ahogy látom magam előtt a zongorakivonatot és el tudom játszani a szólamokat, vagy egy harmóniát, harmóniák kapcsolatait. Tehát nem csak horizontálisan, hanem vertikálisan is át tudom fogni a hangokat - meg egyáltalán varázslatos dolog a zenetörténettel foglalkozni. Különböző műsoraimban én is sokszor magyarázom, fejtegetem a zenét, rengeteget segít, ha az ember tud zongorázni.

lakatos2-163247.jpg

Batta András és Lakatos György a Partitúra forgatásán (Fotó/Forrás: Gál Bereniké)

Lehet, hogy a kortárs zene iránti érdeklődésedhez is köze van? Hiszen nagyon erősen kapcsolódsz a kortárs zeneszerzőkhöz.

Szerencsém van, mert rengeteg darabot írtak nekem, nem tudom pontosan mennyit, de 40-50 körül lehet a számuk. Ha beleszámítom még a Trio Lignumnak írt darabokat és a Corridor Fagott Quartettnek készült műveket, akkor még többről van szó. Mindig nyitott voltam az új dolgokra, érdekeltek a kortárs zeneszerzők munkái, és tény, hogy

óriási hatással volt rám, amikor 1979-ben még diákként Földes Imre elvitt a Varsói Őszre, ahol Pendereckit, Richtert, Holligert, Kagelt, Lutosławskit hallgathattam.

Először 1983-ban tanultam meg egy Stockhausent egy müncheni versenyre, és azután valahogy bekerültem a fiatal kortárs magyar zeneszerzők akkori körébe. Igaz, már azelőtt is szívesen játszottam kortárs zenét Petrovicstól Sugárig, Madarásztól Hollósig, Szigetitől Faragóig és még sorolhatnám. Sokat foglalkoztam Eötvös Péter, Kurtág György, Ligeti György darabjaival, sőt még elektronikus zenével is. Ki játssza őket, ha nem mi? Valakinek el kell játszania ahhoz, hogy fennmaradjon. Amit nekem írtak, vagy amit magyar zeneszerzők fagottra írtak, annak 90, 95 százalékát eljátszottam.

Egyrészt kötelességemnek tartom, másrészt szívügyemnek, harmadrészt szeretem a kihívásokat.

Legutóbb Kovács Zoltán II. fagottversenyét adtuk elő a Miskolci Szimfonikus Zenekarral, ami egy rendkívül nehéz darab, de nagyon szeretek foglalkozni vele.  

lakatosgyorgy-163306.jpg

Lakatos György (Fotó/Forrás: Lakatos György)

Mi érdekel jobban, a fagott, mint szólóhangszer, vagy inkább a kamarazenélés?

Amióta koncertezni kezdtem, mindig is az izgatott, hogy bebizonyítsam, a fagott igenis szólóhangszer. Azon is lehet olyan darabokat és úgy játszani, hogy azt szólóhangszerként elfogadják. Rengeteg színe van a zenekarban is, a líraitól, a buffon játékig, a ritmikus játéktól az ugrálósig, a mély szólamoktól az egészen magasokig. De szólóban talán még több lehetősége van a hangszernek. Hozzá kell tennem, hogy rendkívül élvezem, ha nem csak szólózom, de partnerekkel is játszhatok együtt, például Várjon Dénesék, vagy Kelemen Barnabásék fesztiváljain.

Remek partnerekkel, világklasszisokkal játszhattam, köztük Kocsis Zoltánnal is sokszor, de a névsor majdnem végtelen. 26 évig voltam az Operaház Zenekarában, és

mindig az éltetett leginkább, hogy minél több fajta zenét játszhassak.

Imádtam az Operában játszani, szimfonikus zenekarral, kamarázni, kortárs zenét játszani, szólózni. Egyik építi a másikat.

Több ismeretterjesztő műsorod van, a Társaskörben, a BMC-ben, hogyan fogadják a fagottot?

Akárhova megyek, szeretettel fogadják ezt a hangszert. Nem nyomulok vele természetesen, mert mindegyik hangszer a maga nemében csodálatos, de azért szokták ismerni. Az ember csak játszik és játszik, a hegedűvel ugyan sosem fog vetekedni, de nem is kell.

Most van egy sorozatom a BMC-ben, ahol rengeteg Vivaldit játszom, Árvaházi koncertek címmel. Az a tervem, hogy hat-hét év alatt Vivaldi összes, pontosan 39 fagottversenyét eljátszom. Vivaldi is hat a kortárs zenei játékomra és viszont. Változik a hangképzés, a hangok kezelése, a technika, egyiket használni tudom a másikban, tanulok belőle. A következő egy-két hónap kottáit mindig magamnál tartom és hála Istennek mindig dugig van a fagott kottatartója. Az nagyon jót tesz az embernek, hogy ennyifélét játszik, mert mindig tanulni kell valamit. Ez rendkívüli módon frissen tart.  

 

Fejléckép: Lakatos György a Partitúra forgatásán (Fotó: Gál Bereniké)

Az ezeréves Kalocsán és környékén kalandozik a Partitúra

Kapcsolódó

Az ezeréves Kalocsán és környékén kalandozik a Partitúra

A Partitúra kulturális időutazása ezúttal az ezeréves érseki városban, Kalocsán és környékén folytatódik. Miklósa Erika és Batta András országjáró műsora november 2-án 13.30-kor látható a Duna Televízióban.

Így készült a Partitúra kalocsai adása

Így készült a Partitúra kalocsai adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be. Ezúttal az ezeréves érseki városba, Kalocsára és környékére kísértük el Miklósa Erika és Batta András műsorát. Videó!

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Klasszikus

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.