Klasszikus

Dvořák zenéje izzásig hevítve

Alexander Buzlov játszott a Pannon Filharmonikusok koncertjén
2019.04.30. 15:55
Ajánlom
A Pannon Filharmonikusok idei utolsó bérletes hangversenyén az együttes Dvořák gordonkaversenyét és VII. szimfóniáját adta elő a Müpában április 26-án. Szólistaként az orosz Alexander Buzlov lépett színpadra.

Dvořák sokáig ódzkodott attól, hogy csellóra komponáljon versenyművet, a cseh gordonkavirtuóz, Hanuš Wihan azonban mégis már-már szimfóniának is beillő, gazdag és szenvedélyes gordonkaverseny megírására inspirálta. A nagyszabású versenymű Buzlov és a Pannon Filharmonikusok előadásában tételről tételre bomlott ki, az interpretáció mind többet és többet mutatott meg a darab szépségéből. Az első tétel harcias főtémáját követő lírai kürtszóló megkapó tökéletessége egyből magával ragadta a hallgatót. A csellószóló belépése ezután olyan hatást keltett, mint egy asztalra lecsapott névjegykártya. Buzlov már-már vad határozottsággal fogott meg minden hangot, gazdag vibratóval és olyan tűzzel indítva a frázisokat, hogy szinte sisteregtek a húrok. Ha Dvořák netán aggódott, hogy a cselló nem alkalmas arra, hogy szólistaként egy szimfonikus zenekarral álljon szemben, hiszen mély hangját elfedi a nagyzenekari hangzás, Buzlov interpretációját hallva alighanem megnyugodott volna.

Noha mind Buzlov, mind a Pannon Filharmonikusok nagyszerűen játszottak, ebben a tételben egy-egy pillanatig még úgy tűnt, hogy egy kis időre van szükség, amíg a szólista és a zenekar teljesen egymásra hangolódik.

Buzlovnak jóformán minden figyelmét lekötötte a hol szenvedélyes, hol virtuóz tétel megformálása,

ritkán kereste ő a szemkontaktust, így az este karmesterére, Vass Andrásra hárult a feladat, hogy mederbe terelje a zenei események áradását. A dirigens alázata a szólista iránt, figyelme és értő vezénylése nagyban hozzájárult a gordonkaverseny – és később a szimfónia – művészileg igényes előadásához.

alexander_buzlov_k-101420.jpg

Alexander Buzlov (Fotó/Forrás: PFZ)

A lassú tételben már organikusnak tűnt a kapcsolat a csellószóló és a zenekar között. Buzlov új, líraibb színeket mutatott meg a tétel áradó dallamaiban, és továbbra is bőkezűen mérte a vibratót, játékát mindvégig a romantikus megközelítés jellemezte. Néhány gesztus és megoldás, például a nagy hangközlépések glissandós összefűzése kapcsán a hallgatóban felmerülhetett a gondolat, hogy egyes eszközök finomabban adagolva nagyobb hatást érhetnének el. Azonban nagy erénye volt az előadásnak, hogy egy pillanatra sem vált unalmassá. Buzlov nyilvánvalóan erős saját koncepcióval rendelkezett a mű megközelítésére, és elképzeléseihez következetesen hű maradt. Ez a következetesség pedig szerves egésszé formálta a versenymű három tételét.

A sodró lendületű harmadik tételben ért össze igazán a szólista és a zenekar. Ebben a tételben benne van Dvořák ötletgazdagságának színe-java, és az ezerszínű zenei anyag a legjobbat hozta ki az előadókból. A hangzás ragyogó és rendkívül egységes volt, a fuvolaszólók kiemelkedően gyönyörűek. Buzlov pedig remekelt, a korábbi intenzív és virtuóz hangzás mellett kontrasztként finomabb, érzékenyebb pillanatok álltak. A zenészek elemükben voltak, ami nagy hatást gyakorolt a közönségre is.

Természetesen nem maradhatott el a ráadás. Buzlov Bach III. csellószvitjéből a Sarabande-ot játszotta – homlokegyenest másképpen, mint addig bármit az este folyamán. Játékának végtelen egyszerűsége, a vibratót szinte teljesen nélkülöző hosszú hangok, a keresgélő, álmodozó megközelítés új csodát, addig nem hallott színeket hozott. Egyszersmind megerősítette azt is, hogy a gordonkaverseny vörös izzásig fűtött romantikája tudatos koncepció, és csak egy szín a sok közül az előadó palettáján.

vass_andras_k-101420.jpg

Vass András (Fotó/Forrás: PFZ)

Az este második felében Dvořák VII. szimfóniáját játszották a Pannon Filharmonikusok. Az együttes rendkívül magas színvonalú előadását az egységes hangzás és a finom árnyalatok gazdagsága jellemezte. Az első tételben előtérbe került ez a sokszínű játékmód, a zenei anyagban grandiózus pillanatok váltakoztak bájos álomvilággal. Megint megfigyelhettük Vass András pontos, koncentrált vezénylését, mindenre kiterjedő figyelmét, és gyönyörködhettünk a nagyszerűen megvalósított fúvósállásokban is. A gordonkaversenyben értelemszerűen mellékszerepet játszó csellószólam ebben a műben több szót kapott, újra és újra megragadta a figyelmet és szép, meleg hangzással gyönyörködtetett.

A második tételben szenvedély találkozott a jó ízléssel, tovább emelve az este fényét. A harmadik tétel ragyogó, táncos első részét bravúrosan valósította meg a zenekar. Kiemelték a meglepetés-pillanatokat, amiket a tétel tartogatott, például a visszatérés előtti csodás, természetzsongás-szerű szakaszt. A zárótételben érvényesült a legjobban a darab heroikus karaktere. Időnként úgy éreztem, hogy kissé túlzás a hegedűk romantikus játékmódja, de ez nem változtat azon, hogy hatásos és valóban nagyszerű előadást hallottunk.

A Pannon Filharmonikusok a Berlini Filharmónián

A Pannon Filharmonikusok a Berlini Filharmóniában (Fotó/Forrás: PFZ)

A fináléban szinte minden szólam anyaga igen virtuóz; hol itt, hol ott követelt figyelmet egy izgalmas zenei történés, és mindig akadt olyan szólam, amelynek technikás játékára érdemes volt rácsodálkozni.

A hangverseny végén Vass szívmelengető lelkesedéssel köszönte meg zenészeinek a munkát, majd a közönséghez fordulva az ég felé mutatott, mintegy jelezve: a fentieké a dicsőség. De a hallgatóság ünneplése kifejezte azt a tiszteletet is, ami egy ilyen grandiózus, remek hangverseny után az előadókat és a karmestert teljes joggal megilleti.

A cselló lelke

A Pannon Filharmonikusok hangversenye

Müpa, 2019. április 26.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Kétszáznál is többen támogatják az SZFE-t

Már több mint kétszáz oktató és kutató írta alá az ELTE petícióját, amit azért indítottak, hogy támogassák a Színház- és Filmművészeti egyetemet és kiálljanak az egyetemi autonómia mellett.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Színház

Szellemes és hátborzongató – interjú Pass Andreával

Pass Andrea A Jelentéktelen után újra Gogolhoz fordult inspirációért, ám ezúttal nem egy köpönyeg alá férkőzik be a Pétervári Fagy, hanem a ma színházában találjuk magunkat, ahová egy revizor, a kormánybiztos érkezik és reformokat követel. Az író-rendező a Nyakunkon a revizor munkafolyamatáról, karanténról, színházról és az emberekben lakozó frusztrációkról mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.
Klasszikus ajánló

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.
Klasszikus kult50

A zenekar lett életének második fejezete – Keller András a Kult50-ben

Keller András néhány éve főként karmesterként áll színpadon, a vonósnégyesezés után a zenekarról szól élete második fejezete. A Concerto Budapest pedig virágzik a kezei alatt, és már számon tartja őket a nemzetközi szakma.