Klasszikus

Egy bátor női zeneszerző a Szovjetunióban: Sofia Gubaidulina

Nők a klasszikus zenében és a jazzben #3
2019.03.13. 16:45
Ajánlom
Sofia Gubaidulina nem iskolákat, nem művészeti dogmákat követ, hanem katarzist akar okozni. Zenéje a lélekhez szól, de nem szépeleg: gyakran gyötrő és zakatoló; út, amely megtisztítja a hallgatót.

Szegénység – Sofia Gubaidulina ezzel a szóval jellemezte, milyen volt a Szovjetunióban élni évtizedeken át. Nem anyagi szegénységre gondol, pontosított rögtön, noha nem bővölködtek se pénzben, se más javakban, hanem az információ, a gondolat szegénységére. Mégis, tette hozzá, az a fajta intenzitás, kreativitás, amely őt mint alkotót jellemzi, nem fejlődött volna ki másból, mint felülről jövő tiltásokból.

A 87 éves Sofia Gubaidulina évtizedekig ismeretlen volt mind nálunk, mind a nyugati országokban, a vasfüggöny leomlása után, immár hatvanas-hetvenes éveiben azonban az egyik legünnepeltebb, legkeresettebb kortárs zeneszerzővé lépett elő.

Sofia_Gubaidulina_July1981_Sortavala_c-DSmirnov-150411.jpg

Sofia Gubaidulina 1981-ben (Fotó/Forrás: D. Smirnov)

1931-ben született, és a tatár fővárosban, Kazánban nőtt fel. Anyja orosz asszony volt, apja tatár, aki forradalmi ifjúként saját elhatározásából oroszul beszélt, ateista volt, megvetette a tradíciókat, és nem tűrte lánya rajongását a zenéért, sem vallásos indíttatásait. Ez nem jelentette azt, hogy a fiatal Sofia nem döntött hamar a művészet mellett. A város zenei egyetemén zeneszerzést és zongorát kezdett tanulni, majd Moszkvában folytatta, itt élt egészen 1992-ig. Legfontosabb mentora Dmitrij Sosztakovics volt, a zeneszerző, aki éppen eleget tudott a fennálló rezsim és a művészet viszonyáról.

Gubaidulina hamar hírhedtté vált a határokat feszegető alkotásaival, a cenzúrával mit sem törődő attitűdjével.

Sosztakovics viszont egyenesen arra bátorította őt, hogy „folytassa a »helytelen« utat”.

Viszonya a hatóságokkal soha nem volt olyan viharos, mint mesteréé, de nevét ismerte a cenzúra. Második férje disszidáns volt, ő pedig gyakran látogatott tiltott nyugati fesztiválokat, és zenéjében kendőzetlenül jelent meg vallásos tartalom és szimbolika. Előfordult, hogy felforgatták a lakását, mert szamizdatot kerestek nála, és a legtöbb alkotását betiltották. 1973-ban egy férfi megtámadta egy liftben – valószínűleg egy KGB-ügynök –, és a zeneszerzőnő úgy érezte, eljött a vég. „Miért olyan lassú?” – vetette oda az őt fojtogatónak, mire az elengedte. Nem félek a haláltól, de az erőszaktól igen, magyarázta Gubaidulina később.

„A feketelista és a mellőzés olyan alkotói szabadságot adott nekem, amelyet pénzzel sem lehetett volna megfizetni” – emlékezett vissza. – „Azt írtam, amit szerettem volna, kompromisszumok nélkül.”

Gidon Kremer hegedűművésznek hála Gubaidulina neve a nyolcvanas években nyugaton is ismertté vált, miután bemutatták Offertorium című hegedűversenyét. A szokatlan formájú, vallásos ihletésű concerto Bach Zenei áldozatának főtémáján alapul, de a variációs forma egy érdekes változata jelenik meg benne. A bachi témának egy-egy hangja minden alkalommal, ahogy a dallam visszatér, eltűnik, s így a zenei áldozat egyben a zene, a hangok feláldozását jelenti.

Amikor arról kérdezték, hogy kik inspirálták őt a zenében, így válaszolt: „Volt, amikor Wagner, az orosz iskola, Josquin, Gesualdo vagy a második bécsi iskola; de a figura, akit minduntalan a legnagyobbra tartottam, Johann Sebastian Bach. Az ő műveiből még ma is tanulok.”

Sofia Gubaidulina gyakran foglalkozik a kereszténység legfontosabb témáival, az apokalipszissel, az utolsó ítélettel, a keresztre feszítéssel. Egyik magnum opusa a János-passió, amelyet át- és átszőnek az ortodox szimbólumok, szövege pedig nem csak az evangéliumból, hanem a Jelenések könyvéből és a Biblia más részeiből is válogat.

Saját bevallása szerint minden igaz művészet Istennel együtt jön létre: „a világ lelki passzivitás fenyegeti, lelki kiüresedés; az összetettől az egyszerűbb felé mozgunk, a formátlanság felé. Az egyetlen, ami megállíthatja ezt a folyamatot, az az emberi lélek – illetve a művészet. Ez a »komoly« zene felelőssége.”

1992 óta Németországban, Hamburgban él. Gyakran játszott, ismert művei közé tartozik a IV. vonósnégyes (1993), a Fachwerk (2009), a két zenekarra írt Revue Music (1976) és a szopránra, baritonra és hét vonóshangszerre írt Perceptions (1981). Alkotásaiban gyakran alkalmazza az aranymetszés szabályait és a Fibonacci-szekvenciát. Egy magyar kritikus így írt róla: „Gubaidulina mindig szép, mindig expresszív, érzékletes zenét ír, ám súlyos félreértés lenne, ha azt gondolnánk, hogy a szó kibékítő, megnyugtató, a legrosszabb esetben hazug értelmében.

Éppen ellenkezőleg: művei mindegyike gyötrő és öngyötrő pokoljárás, a sötétség birodalmának föltérképezése, és a darab végén korántsem bizonyos, hogy valaha földerül majd a megváltó fény.”

 

Sofia Gubaidulina legismertebb műve, az Offertorium március 14-én este fél 8-tól a Zeneakadémián hallható az Óbudai Danubia Zenekar és Cosima Soulez-Lariviére hegedűművész előadásában. Bővebben >

Fejléckép: Getty Images Hungary

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.