Klasszikus

Egy téves legenda: Mozart rekviemjének története

2020.03.01. 16:40
Ajánlom
A zeneszerzők utolsó művei különösen foglalkoztatják az utókort. Ez sokszor csupán szenzációhajhászás, olykor azonban több. Az utolsó művek néha tényleg rendkívüliek. A Figaro magazin újonnan indult zeneismertető rovatának első cikkében Mozart Requiemjéről lesz szó.

Bécs, 1791. Téli este, havazás, nyo­mott hangulat. A Varázsfuvola kom­ponálásába temetkező Mozart kopogtatást hall. Ajtót nyit, majd arca elsápad az ijedtségtől. Egy tal­pig feketébe öltözött, álarcos alak áll előtte, aki halk, fojtott hangon közli vele: egy halotti misét szeretne rendelni tőle. Mozart remegő hangon igent mond, és már ebben a percben érzi, hogy a művet saját temetésére írja. A megrende­lő arcát nem látjuk, de tudjuk, hogy Antonio Salieri, a nagy rivális az.

Bizonyára mindenkinek ismerős ez a jelenet. Miloš Forman világhírű 1984-es filmje, az Amadeus igen ha­tásosan foglalta össze a Requiemet övező valamennyi legendát. De mi igaz mindebből? Nem sok. Kezdjük a hóesésnél: a Requiem megrendelése júliusban tör­tént, úgyhogy ez elég valószínűtlen. És a megbízó? Franz von Walsegg grófnak nem volt sok tehetsége a komponáláshoz, de babérokra azért vágyott. Így hát szakavatott zeneszerzőkkel íratta meg „saját” mű­veit, akik persze nem tudhatták, ki áll a háttérben. Ezért rendelte Mozarttól a Requiemet (ez talán az egyetlen érdeme: nélküle nem született volna meg a mű). A gróf küldönce valószínűleg hétköznapi mó­don öltözködött. És végül: a Requiemnek semmi, de semmi köze nincsen Salierihez.

10 érdekesség a 35 éves Amadeusról

Kapcsolódó

10 érdekesség a 35 éves Amadeusról

1984 szeptemberében mutatták be az Egyesült Államokban Miloš Forman filmjét, amely ugyan hemzseg a történelmi pontatlanságoktól, mégsem tudjuk megunni. Összeszedtünk tíz érdekességet róla.

A filmrészlet azonban egyvalamiről mégis sokat el­mond:

magáról a műről, arról a megrázó, tragikus és démoni hangulatról, amely az egész zenei légkört áthatja.

Hogyan jutott el idáig Mozart, akinek zenéje általában a derűt és a harmóniát testesítette meg az utókor szemében? Nos, ezúttal alighanem félreismer­tük Mozartot. Zenéjében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a sötét tónust. Kevés a moll műve, de milyenek azok! Talán soha senki nem írt drámaibb, hátborzon­gatóbb zenét annál, mint amellyel a Kőember érkezik a Don Giovanni nagy jelenetében (szintén d-mollban – véletlen-e?). Persze, mondhatnánk harmonikusabb műveket: a Figaro házasságát, a Così fan tuttét és vé­gül a Varázsfuvolát.

Mozart a halálos ágyán

Mozart a halálos ágyán

A Requiemben azonban Mozart ismét olyan szöveget kapott kézhez, amely a halál, a végzet gondolatköréhez kapcsolódik. Ez pedig újból életre hívta zenéjének démoni vonásait.

A mű dramaturgiáját a tételek közötti drámai kontraszt és az ezáltal teremtett feszültség szabja meg. A fájdal­mas nyitótétel után a Kyrie hatalmas fúgájában mint­ha egy másik világba, Bach és Händel birodalmába csöppennénk. Hadd emeljem ki a Confutatist, amely számomra nemcsak Mozart, de az egész zeneirodalom egyik legelképesztőbb tétele. Itt a vadul dübörgő nyi­tóütemek után egyik pillanatról a másikra szólal meg a legéteribb és egyben legpanaszosabb zene.

Mozart csak a Lacrimosáig jutott, amikor is halála megakadályozta a folytatásban. Sohasem fogjuk meg­tudni, hogyan hangozna a teljes Requiem. De ahhoz, amit Mozart ebben a hét tételben elmond, aligha le­hetne bármit hozzátenni.

Az írás a Figaro februári számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja. Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.