Klasszikus

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

2018.06.10. 09:55
Ajánlom
Beethoven Kilencedik szimfóniájának zárótétele, bármily népszerű legyen is, nem könnyen fogyasztható zene. Miért változik vásári komédiává ez a fenséges muzsika? És hogy lehet, hogy az Örömódát minden politikai ideológia himnuszává tudta tenni? – teszi fel a kérdést szlovén sztárfilozófus, Slavoj Žižek.

Az Örömóda 1972 óta az Európai Unió hivatalos himnusza. Első pillantásra ártalmatlannak, sőt magától értetődőnek tűnik, hogy a Kilencedik szimfóniára esett a választás, amely 1824-ben, egy nacionalizmustól és a modernkori, épp kisarjadó ideológiákkal túlterhelt időszakban született, amikor Bécsben elnyomás uralkodott. De egész más kép tárul elénk, ha megvizsgáljuk közelebbről ezt az alkotást.

Nehéz elképzelni, hogy Beethoven nacionalista indíttatásból írta a Kilencedik szimfóniát – olyan indíttatásból, amelyre aztán az elmúlt két évszázadban folyamatosan felhasználták. Beethoven gyűlölt mindenféle tekintélyelvűséget, különösen az olyasféle imperializmust, mint Napóleon uralma. Tudatosan választotta Schiller Örömódáját, amelyben a költő egy uralkodók nélkül élő emberiséget vizionál, amely egyetemes testvériségben jut át a saját sötét periódusain. De Beethoven alkotása mégsem ilyen egyoldalú.

Új Beethoven-múzeum nyílik Bécsben

Beethoven mellszobra Wien Museumban (Fotó/Forrás: Wien Museum)

Nézzük meg közelebbről.

Žižek 2012-es, a The Pervert's Guide to Ideology című filmjében – illetve már egy korábbi, a New York Timesban publikált véleménycikkben – felteszi a kérdést, hogy

miként lehetséges az, hogy az Örömódát minden egyes ideológia emblematikus himnuszává tudta tenni?

A 20. század első évtizedeiben a Nobel-díjas Romain Rolland kijelentette, hogy az Örömóda a legnagyobb humanista óda a testvériségről, és a „a humanisták Marseillaise-ének” nevezte azt. Néhány évvel később, 1938-ban a IX. szimfónia előadása a Reichsmusiktage, a nácik zenei fesztiváljának csúcspontja volt, és ugyanezzel a zeneművel ünnepelték később Hitler születésnapját. Kínában a „kulturális forradalom” (azaz a pártállami kultúra kiépítésének) idején annak ellenére játszották az Örömódát pártrendezvényeken és kommunista ünnepeken, hogy az európai zenét alapvetően elvetették és tiltották – a kínai népi kultúra felvirágoztatásának érdekében.

A Szovjetunióban az Örömóda az osztályharcot sikeresen megvívó emberiségről szólt, amikor mindenki egyenlő (még ha néhányan még egyenlőbbek másoknál, természetesen). A világ másik felén a radikális baloldali Abimael Guzmán – Presidente Gonzalo –, a perui, maoista szellemiségű terrorista szervezet, a Fényes Ösvény vezetője, amikor megkérdezték, hogy melyik zenemű a kedvence, hezitálás nélkül Beethoven Kilencedikjét nevezte meg.

2341722526_4e37e53e25_o-111429.jpg

Slavoj Žižek szlovén filozófus (Fotó/Forrás: Andy Miah / Flick)

Az 1950-es és a 60-as években a nyugat- és a keletnémet olimpiai csapatoknak egyesülniük kellett a sportversenyek idejére, és amikor aranyérmet nyertek – igen, Beethoven zenéje szólt. Az Örömóda volt az 1965 és 1979 között fennálló, de nemzetközileg el sem ismert Rhodézia (későbbi Zimbabwe) himnusza, amelynek diktátora a fehér felsőbbrendűséget hirdető – és brutálisan érvényesítő – Ian Smith volt. „El lehet képzelni egy előadást, amelyen esküdt ellenségek – Hitler és Sztálin, Saddam Hussein és George W. Bush – egy pillanatra elfeledkeznek ellentéteikről, és együtt élik át az eksztatikus zenei testvériség varázslatos pillanatát” – ironizál Žižek.

Az Örömóda egy mindenfelé népszerű klasszikus zenedarab, amely – kiragadott formájában – már inkább klisé, mint tartalmas mű. Több mint egy évszázada olyasvalami, amit a nyelvészet és az irodalomtudomány „üres jelzésnek” nevez – egy szimbólum, ami bármit jelenthet.

Így működik minden ideológia is – állítja Žižek. Az ideológia, ahogy a szimbolikus kifejezésére kijelölt zenemű is, egy üres konténer. Amikor a kommunista országokban az ötvenes években, vagy a náci Németországban, esetleg az európai testvériségben bizakodó emberek meghallják Beethoven Örömódáját, minden bizonnyal azt érzik, hogy rendkívül megindítja őket valami. De hogy micsoda, az sohasem derül ki.

De ez nem Beethoven hibája. Beethoven zseniális módon az ideológia kritikáját is megfogalmazza a szimfónia negyedik tételében. Ez az a zenei szakasz, amelyet a magasztos himnusz után első – vagy sokadik hallgatásra sem nagyon tud hova tenni a zenehallgató.

cwo-night-111624.jpg

Alex hálószobája a Mechanikus narancs című filmben. A falon Beethoven portréja.

A kérdés megértéséhez érdemes felidéznünk Stanley Kubrick Mechanikus narancs című filmjét, amely Anthony Burgess azonos című regényének feldolgozása. Miért imádja Beethoven IX. szimfóniáját a történet főhőse, ez a cinikus, kiábrándult, pszichopatikus vonásokat mutató fiatalember, Alex? Miért nyűgözi őt le így „a fenséges Ludwig van”?

„Egyesítsed szellemeddel,
Mit zord erkölcs szétszakít,
Testvér lészen minden ember,
Merre lengnek szárnyaid.”

Amikor egy ideológia azt hirdeti, hogy minden ember testvér lészen, mindig érdemes feltenni a kérdést, hogy vannak-e olyan emberek, akiket ez az ideológia kizár. Schiller versében találunk erre utaló sort: „szolgálatnak hű fizetség, / s árulónak rút halál!” Beethoven pedig meg is jeleníti ezt a kizárást: a negyedik tétel ünnepélyessége egyszeriben groteszk karnevállá változik (a lenti videóban 11:10-től), amely szinte vulgáris hangvételű az előző szakaszhoz képest.

 „Úgy vélem, Alex, a Mechanikus narancs főhőse ragyogóan reprezentálja az ideológiából kizártakat” – mondta Žižek. Figyeljük meg azt a jelenetet, amikor Alex egy bazárban ténfereg, és elemében érzi magát, miközben Beethoven kifacsart, groteszk Örömódája szól. Mint hal a vízben, Alex otthon érzi magát. Nem véletlenül.

Beethoven nem olcsó ideológusa az emberi testvériségnek. A szimfónia negyedik tételének első szakasza csak az egyik fele az állításnak – „az ideológia” –, a második fele pedig az ideológia kritikája.

Borítókép: Csabai Máté (insta:@flaming_armchair)

Beethoven Kilencedikje annyira túlértékelt!

Kapcsolódó

Beethoven Kilencedikje annyira túlértékelt!

Ezt nem mi mondjuk, hanem Giuseppe Verdi. Egy zenetörténész azt a kérdést is felvetette, hogy vajon akkor is imádnánk-e ezt a szimfóniát, ha nem a bonni mester írja.

Polihisztor és kultúrsznob - Anthony Burgess 100

Polihisztor és kultúrsznob - Anthony Burgess 100

Ó testvéreim, ha szlúsáltatok már Anthony Burgessről, erről a sztárüj íróról, vígyeltétek a regényéből készült filmet, talán azt is tudjátok, hogy zeneszerző is volt a cselovek. Ha nem is olyan, mint az isteni Ludwig van, de azért prímán horrorsó. Tátjátok a rótotokat és meresztitek a glázotokat rendesen, mi?

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.