Klasszikus

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

2019.05.16. 16:55
Ajánlom
A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.

Április 12-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a ferihegyi egyes terminál tágas csarnokában adott koncertet a Kodály Filharmonikusok. Tudható, hogy a zenekar igazgatóját és művészeti vezetőjét, Somogyi-Tóth Dánielt családi és egyéb személyes vonatkozások révén szoros kapcsolat fűzi a repüléshez és a ferihegyi repülőtérhez, azért azonban, hogy a város egyik legszebb 20. századi épületére a másik, vagyis az első számú, zenész-énjével is nyitott maradt, csak hálásak lehetünk neki, hiszen felfedezte számunkra ennek a tágas csarnoknak a kiváló akusztikai kvalitásait, s immár nem először demonstrálta is őket.

kodaly4-140139.jpg

Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

A négy elem hiánytalanul, bár nem egyforma súllyal került fókuszba a szép és egyszersmind meglehetősen szokatlan programban. A műsor 20. századi része, amely három, egy évtizeden belül keletkezett kompozícióból állt, egy szinte pontosan 200 évvel korábban született barokk versenymű-sorozatot fogott közre. A 20. századi darabok két szerzőtől származtak: Debussytől Az elsüllyedt katedrális Leopold Stokowski által írt zenekari átirata csendült fel, Stravinskytól pedig nyitószámként a Tűzijáték, a koncert zárószámaként pedig a második, 1919-es Tűzmadár-szvit (s így az idén százéves darab tovább szaporította a kerek évszámokat). Vagyis a koncertnek ebben a részében a tűz és a víz játszott főszerepet, s persze ahol madár van, ott levegő is van. A barokk zenére, a világ talán „legszabadtéribb” programzenei ciklusára, Vivaldi Négy évszakára maradt tehát a negyedik elem, a föld képviselete – ez persze rendben is van, némi leleményességgel a versenyművek programjába akár mind a négy elemet gond nélkül bele lehet szuszakolni.

kodaly2-140139.jpg

Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

Szokatlan társítása a zeneműveknek: barokk és 20. századi darabok, hatalmas szimfonikus zenekar és vonós kamarazenekar, eredeti kompozíció és átirat – ez azonban sem engem, sem mást nem zavart. Nem csupán azért nem, mert másfelől nézve ez gazdagságot, sokszínűséget jelent, hanem főleg azért, mert a zenei élvezetek özönében az ember nem ér rá kukacoskodni. Hiszen a Tűzijátékot nyitó fuvola-sziporkáktól a Tűzmadárt záró hatalmas zenekari fokozásig folyton izgalmas zenei hatások kereszttüzében találtuk magunkat, a zenekar rendkívüli színgazdagságától a kifejezés intenzitásáig, Somogyi-Tóth Dániel elegáns és precíz, ugyanakkor hallatlanul koncentrált és energikus vezénylésétől a Vivaldi-versenyművek szólistájaként fellépő Baráti Kristófnak a mindenki által kívülről fújt ismert slágerdarabot az alapoktól újrafelfedező, nagyszerű interpretációjáig, a zenekari perfekciótól és ragyogó egyéni teljesítményektől a vonós szekció neves kamarazenekarokat megszégyenítően összecsiszolt és szikrázóan életteli játékáig.

kodaly5-140139.jpg

Baráti Kristóf, Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

Ez a Négy évszakot – amelyet Somogyi-Tóth a csembaló mellől vezényelt, pontosabban a zene igényei szerint megosztotta a vezetést a szólistával, sőt esetenként a koncertmesterrel –, megvallom, némi aggodalommal vártam, féltem, hogy a nagyzenekari játéknál jóval szolisztikusabb zenélést kívánó, s a kisebb létszám miatt hangzás szempontjából jóval kényesebb kamarazenekari játék kockázatokat jelenthet, esetleg némi csalódást okozhat a briliáns nagyzenekari művek árnyékában. Ám nagyobbat nem is tévedhettem volna.

A ciklus, amelyet nem egyszer unatkoztam végig jó nevű együttesek koncertjein, kifejezetten felvillanyozó hatást keltett.

Éltek a partitúra legelrejtettebb effektusai is, energiával telítettek voltak az akcentusok, izzottak a pianók, és egyáltalán: a zenekar az első pillanattól az utolsóig a koncentráció tetőfokán zenélt. S ami – számomra legalábbis – a legnagyobb élményt jelentette, az a Baráti Kristóffal kialakított, a nagy gesztusokban és a legapróbb részletekben egyaránt megnyilvánuló zenei harmónia, amely mögött okkal gyaníthatjuk a csembaló mellett szerényen continuózó Somogyi-Tóth Dániel gondos előkészítő-közvetítő munkáját.

Ám akármennyire váratlan és különleges élménnyel szolgált a barokk műsorrész, nem homályosíthatta el a ragyogó 20. századi partitúrák igen magas színvonalú életre keltésének élményét. (Valamint azt a váratlan élményt sem, hogy a reptéri csarnok mindkét fajta, igen különböző méretű és hangvolumenű együttes hangzását milyen élményszerűen tudta befogadni.) A nyitó, mindössze négy perces Tűzijáték mindenekelőtt példás precizitásával lepett meg, s a figyelemreméltó folytatás ígéretével szolgált. A Vivaldi-blokk után játszott, sikerült Debussy-átirat elsősorban fölényes biztonsággal felrajzolt hatalmas ívével és a festői és akusztikus elemek (köd, hullámok, zsolozmázás, harangzúgás) változatosságával és megdöbbentő plaszticitásával teljesítette a felfokozott várakozásokat.

kodaly1-140139.jpg

Baráti Kristóf, Somogyi-Tóth Dániel (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

A négy évszak mellett azonban mégiscsak a szünet után következő Tűzmadár volt a másik nagyszabású remekmű és a program másik súlypontja. A korábban felsorolt erények és zenei élvezetek itt sűrítetten, Stravinsky egyedülállóan varázslatos és érzéki, ugyanakkor elementáris erejű zenéjében mutatkoztak meg. A karmester itt is megnyilvánuló kiváló tempó- és karakterérzéke, nagyszabású építkezése a rendkívül magas kultúrájú és teljes odaadással játszó zenekarral karöltve olyan emlékezetes élményekkel szolgált, mint a nyitótétel fűszeres illatai és fafúvós remeklései, A hercegnő körtáncának bódító-igézetes vonós színei, Kascsej táncának idegszálainkon kalapáló ütősei, a Bölcsődalban a finom és olvadékony oboázás, amelyhez hasonló lehetett egykor a szirének éneke, vagy a varázslatos pianississimo tremolók kevéssel később.

Ám, túl a legszebb részleteken,  a lényeg az, ahogyan Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok az egész darab rendkívüli szépségét elénk állították. Köszönet érte.

Hol, mikor, mi? április 12. 19:30 Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, A1 terminál.
Kodály Filharmonikusok, vez. Somogyi-Tóth Dániel, km. Baráti Kristóf (hegedű)
Budapesti Tavaszi Fesztivál 2019

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Kétszáznál is többen támogatják az SZFE-t

Már több mint kétszáz oktató és kutató írta alá az ELTE petícióját, amit azért indítottak, hogy támogassák a Színház- és Filmművészeti egyetemet és kiálljanak az egyetemi autonómia mellett.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Színház

Szellemes és hátborzongató – interjú Pass Andreával

Pass Andrea A Jelentéktelen után újra Gogolhoz fordult inspirációért, ám ezúttal nem egy köpönyeg alá férkőzik be a Pétervári Fagy, hanem a ma színházában találjuk magunkat, ahová egy revizor, a kormánybiztos érkezik és reformokat követel. Az író-rendező a Nyakunkon a revizor munkafolyamatáról, karanténról, színházról és az emberekben lakozó frusztrációkról mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.
Klasszikus ajánló

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.
Klasszikus kult50

A zenekar lett életének második fejezete – Keller András a Kult50-ben

Keller András néhány éve főként karmesterként áll színpadon, a vonósnégyesezés után a zenekarról szól élete második fejezete. A Concerto Budapest pedig virágzik a kezei alatt, és már számon tartja őket a nemzetközi szakma.