Klasszikus

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

2019.05.16. 16:55
Ajánlom
A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.

Április 12-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a ferihegyi egyes terminál tágas csarnokában adott koncertet a Kodály Filharmonikusok. Tudható, hogy a zenekar igazgatóját és művészeti vezetőjét, Somogyi-Tóth Dánielt családi és egyéb személyes vonatkozások révén szoros kapcsolat fűzi a repüléshez és a ferihegyi repülőtérhez, azért azonban, hogy a város egyik legszebb 20. századi épületére a másik, vagyis az első számú, zenész-énjével is nyitott maradt, csak hálásak lehetünk neki, hiszen felfedezte számunkra ennek a tágas csarnoknak a kiváló akusztikai kvalitásait, s immár nem először demonstrálta is őket.

kodaly4-140139.jpg

Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

A négy elem hiánytalanul, bár nem egyforma súllyal került fókuszba a szép és egyszersmind meglehetősen szokatlan programban. A műsor 20. századi része, amely három, egy évtizeden belül keletkezett kompozícióból állt, egy szinte pontosan 200 évvel korábban született barokk versenymű-sorozatot fogott közre. A 20. századi darabok két szerzőtől származtak: Debussytől Az elsüllyedt katedrális Leopold Stokowski által írt zenekari átirata csendült fel, Stravinskytól pedig nyitószámként a Tűzijáték, a koncert zárószámaként pedig a második, 1919-es Tűzmadár-szvit (s így az idén százéves darab tovább szaporította a kerek évszámokat). Vagyis a koncertnek ebben a részében a tűz és a víz játszott főszerepet, s persze ahol madár van, ott levegő is van. A barokk zenére, a világ talán „legszabadtéribb” programzenei ciklusára, Vivaldi Négy évszakára maradt tehát a negyedik elem, a föld képviselete – ez persze rendben is van, némi leleményességgel a versenyművek programjába akár mind a négy elemet gond nélkül bele lehet szuszakolni.

kodaly2-140139.jpg

Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

Szokatlan társítása a zeneműveknek: barokk és 20. századi darabok, hatalmas szimfonikus zenekar és vonós kamarazenekar, eredeti kompozíció és átirat – ez azonban sem engem, sem mást nem zavart. Nem csupán azért nem, mert másfelől nézve ez gazdagságot, sokszínűséget jelent, hanem főleg azért, mert a zenei élvezetek özönében az ember nem ér rá kukacoskodni. Hiszen a Tűzijátékot nyitó fuvola-sziporkáktól a Tűzmadárt záró hatalmas zenekari fokozásig folyton izgalmas zenei hatások kereszttüzében találtuk magunkat, a zenekar rendkívüli színgazdagságától a kifejezés intenzitásáig, Somogyi-Tóth Dániel elegáns és precíz, ugyanakkor hallatlanul koncentrált és energikus vezénylésétől a Vivaldi-versenyművek szólistájaként fellépő Baráti Kristófnak a mindenki által kívülről fújt ismert slágerdarabot az alapoktól újrafelfedező, nagyszerű interpretációjáig, a zenekari perfekciótól és ragyogó egyéni teljesítményektől a vonós szekció neves kamarazenekarokat megszégyenítően összecsiszolt és szikrázóan életteli játékáig.

kodaly5-140139.jpg

Baráti Kristóf, Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

Ez a Négy évszakot – amelyet Somogyi-Tóth a csembaló mellől vezényelt, pontosabban a zene igényei szerint megosztotta a vezetést a szólistával, sőt esetenként a koncertmesterrel –, megvallom, némi aggodalommal vártam, féltem, hogy a nagyzenekari játéknál jóval szolisztikusabb zenélést kívánó, s a kisebb létszám miatt hangzás szempontjából jóval kényesebb kamarazenekari játék kockázatokat jelenthet, esetleg némi csalódást okozhat a briliáns nagyzenekari művek árnyékában. Ám nagyobbat nem is tévedhettem volna.

A ciklus, amelyet nem egyszer unatkoztam végig jó nevű együttesek koncertjein, kifejezetten felvillanyozó hatást keltett.

Éltek a partitúra legelrejtettebb effektusai is, energiával telítettek voltak az akcentusok, izzottak a pianók, és egyáltalán: a zenekar az első pillanattól az utolsóig a koncentráció tetőfokán zenélt. S ami – számomra legalábbis – a legnagyobb élményt jelentette, az a Baráti Kristóffal kialakított, a nagy gesztusokban és a legapróbb részletekben egyaránt megnyilvánuló zenei harmónia, amely mögött okkal gyaníthatjuk a csembaló mellett szerényen continuózó Somogyi-Tóth Dániel gondos előkészítő-közvetítő munkáját.

Ám akármennyire váratlan és különleges élménnyel szolgált a barokk műsorrész, nem homályosíthatta el a ragyogó 20. századi partitúrák igen magas színvonalú életre keltésének élményét. (Valamint azt a váratlan élményt sem, hogy a reptéri csarnok mindkét fajta, igen különböző méretű és hangvolumenű együttes hangzását milyen élményszerűen tudta befogadni.) A nyitó, mindössze négy perces Tűzijáték mindenekelőtt példás precizitásával lepett meg, s a figyelemreméltó folytatás ígéretével szolgált. A Vivaldi-blokk után játszott, sikerült Debussy-átirat elsősorban fölényes biztonsággal felrajzolt hatalmas ívével és a festői és akusztikus elemek (köd, hullámok, zsolozmázás, harangzúgás) változatosságával és megdöbbentő plaszticitásával teljesítette a felfokozott várakozásokat.

kodaly1-140139.jpg

Baráti Kristóf, Somogyi-Tóth Dániel (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

A négy évszak mellett azonban mégiscsak a szünet után következő Tűzmadár volt a másik nagyszabású remekmű és a program másik súlypontja. A korábban felsorolt erények és zenei élvezetek itt sűrítetten, Stravinsky egyedülállóan varázslatos és érzéki, ugyanakkor elementáris erejű zenéjében mutatkoztak meg. A karmester itt is megnyilvánuló kiváló tempó- és karakterérzéke, nagyszabású építkezése a rendkívül magas kultúrájú és teljes odaadással játszó zenekarral karöltve olyan emlékezetes élményekkel szolgált, mint a nyitótétel fűszeres illatai és fafúvós remeklései, A hercegnő körtáncának bódító-igézetes vonós színei, Kascsej táncának idegszálainkon kalapáló ütősei, a Bölcsődalban a finom és olvadékony oboázás, amelyhez hasonló lehetett egykor a szirének éneke, vagy a varázslatos pianississimo tremolók kevéssel később.

Ám, túl a legszebb részleteken,  a lényeg az, ahogyan Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok az egész darab rendkívüli szépségét elénk állították. Köszönet érte.

Hol, mikor, mi? április 12. 19:30 Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, A1 terminál.
Kodály Filharmonikusok, vez. Somogyi-Tóth Dániel, km. Baráti Kristóf (hegedű)
Budapesti Tavaszi Fesztivál 2019

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Plusz

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.
Klasszikus hír

Balogh Máté különdíjas lett a CESQ Nemzetközi Zeneszerzőversenyén

22 ország 53 pályaműve közül választotta ki a zsűri a nyerteseket a Central European String Quartet II. Nemzetközi Zeneszerzőversenyén.