Klasszikus

Ittzés Gergely fuvolás átiratairól: „a fölényes technikai tudás csupán eszköz”

2019.08.05. 14:00
Ajánlom
Július 28-án Ittzés Gergely fuvolázott, Hiroko Sasaki zongorázott a Klassz a pARTon fesztivál egyik legkomolyabb hangvételű hangversenyén, amelyben egy szám erejéig a fesztivál alapítója, Érdi Tamás is csatlakozott az előadókhoz.

Pontosabban Hiroko Sasakihoz, akivel korábbi közös kanadai tanulmányaik óta összeszokott kamarapartnerekké váltak. Ők nem kevésbé katartikus erejű művet adtak elő együtt, mint Schubert négykezes f-moll fantáziáját. A koncert többi részében különböző korok hegedű-zongoraszonátáinak – szinte csupa kiemelkedő remekműnek – Ittzéstől származó fuvolás átiratai szólaltak meg a tihanyi apátsági templom kissé visszhangos, de emelkedettséget sugárzó terében.

A programot Mozart K. 304-es e-moll szonátája nyitotta, s ebben azonnal félreismerhetetlen volt a két művész precíz és érzékeny összjátéka, Hiroko Sasaki bársonyos zongorahangja és Ittzés lágy, minden forszírozást nélkülöző, mégis erőt sugárzó, nagy lélegzetű dallamíveket építő játéka. Az éneklő játékmód Sasakinak is jelentős erénye, jóllehet előadása bizonyos schumannos jelleget kölcsönzött különösen a lassú tétel egyes helyeinek –

ha megkockáztathatom, a rokonszenves művésznő a maga módján Fischer Annie egyéniségének visszfényét csillantotta fel.

Ittzés Gergelyt játékának sallangmentességén, kiegyensúlyozott klasszicizmusán túl az átirat anyagszerűsége, természetessége is dicsérte.

67478804_2280723651964041_8183280190697242624_o-135737.jpg

Érdi Tamás és Hiroko Sasaki (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Az ezt követő Schubert-négykezes elsősorban Érdi Tamás jóvoltából volt emlékezetes. Bár összjátékuk összehangolt és ritmikailag igen precíz volt, és a nyitószakasz leírhatatlan fenségessége ugyanolyan szépen szólalt meg, mint a scherzo-szakasz tündéri-tovalibbenő pillanatai, s a felületek kibontása, a nagyforma felépítése is szuggesztív hatást keltett, azért megfigyelhető volt egy jól érzékelhető fajsúly-, de legalábbis karakterkülönbség a felső szólamot a megszokott, erőteljességében is finom, érzékenységében is férfias módon megszólaltató Érdi és a csodálatosan megírt, „merített” basszushangokat ugyanolyan jelentőségteljesen megszólaltatni nem tudó partnere között. Ez az egyensúlytalanság úgyszólván folyamatosan érzékelhető volt, ezen belül azonban nagyon szép karakterekben és sok mintaszerű gyengédséggel megszólaltatott hangban gyönyörködhettünk.

67744751_2280720121964394_7215097379953836032_o-135737.jpg

Hiroko Sasaki és Ittzés Gergely (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

A kitérőt Dohnányi Ernő 1912-ben komponált cisz-moll hegedűszonátája (op. 21) követte. A darab rendkívül igényes zongoraszólama Hiroko Sasakit a legjobb oldaláról mutatta be: elismerésre méltó technikai biztonsága, a posztromantika hangjának tökéletes átélése és átadása itt impresszívnek bizonyult. Ittzés ebben a zenei világban is tökéletesen otthonosan mozgott; feltűntek szabadon szárnyaló, nagyszerűen felépített dallamívei és Dohnányi néhány csodaszép lírai pillanatának ihletett megformálása. A pillangó-csapongású scherzo (Allegro con tenerezza) a két művész összjátékának legszebb megnyilvánulásait hozta magával, s Dohnányi e ragyogó darabjának a humorát is maradéktalanul érvényre juttatták.

Az átirat pedig, noha nehéz és rendkívül idiomatikus hegedűdarabról van szó, még a Mozart-szonátáénál is természetesebben hatott.

tihanyi-apatsag-140229.jpg

Koncert a tihanyi apátságban (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

A meghirdetett műsor zárószámaként azután megint egy óriási remekmű következett: Debussy kései hegedű-zongora szonátája, amely az évtizedek múlásával egyre inkább kora meghatározó alkotásainak egyikeként áll előttünk. Tulajdonképpen itt mutatkozott meg igazán, teljes mélységében Ittzés Gergely kiemelkedő formátuma, mert ebben a mérhetetlenül sokrétű, egyszerre mélyre hatoló és semmilyen konvenciótól nem kötött darabban is sajátjaként mozgott, teljes jelentőségét láttatni engedte, és megmutatta benne egyik legimponálóbb tulajdonságát. Nevezetesen azt, hogy tulajdonképpen nem egyszerűen arról van szó, hogy fuvola-átiratai rendkívül hangszerszerűek, hanem jóval többről: arról, hogy a zeneértés, az előadói kompetencia és ihletettség egy bizonyos szintjén fölül a hangszer sajátosságai vagy akár a fölényes technikai tudás is csupán eszközök egy magasabb tartalom közvetítésének szolgálatában.

Ittzés esetében ez biztosan így van, mert – jól esik kimondani – legnagyobb élő előadóművészeink egyike ő.

 

A koncert július 28-án hangzott el a Tihanyi apátságban, a Klassz a pARTon fesztiválon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.