Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

2018.11.11. 08:10
Ajánlom
Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?

„A hat félhangnyi távolság bővített kvart vagy szűkített kvint, neve tritónusz” – röviden ennyi a válasz az egyik, a címben feltett kérdésre, és ez korántsem hangzik ijesztően. Mégis: a tritónusz önmagában van annyira disszonáns, hogy a zeneszerzők évszázadokig elkerülték a használatát. Ráadásul Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot. De hagyjuk a politikát!

tritonusz-161255.jpg

A tritónusz

Minden diatonikus skálában egyetlen tritónusz van, dúr skála esetén a negyedik és a hetedik fokok között. C-dúrban ez az F és a H hang, G-dúrban a C és a Fisz – és így tovább. Az ördög hangköze megnevezést – latinul diabolus in musica – onnan kapta, hogy a fül számára nem éppen kellemes a hangzása.

Ma már a zeneszerzők bátran használják a hangközt, amelyet akár felfoghatunk egy hiányos szeptimakkordként is. A legenda, miszerint az egyház kifejezetten tiltotta a templomi zenében, ebben a formában nem igaz, de a komponisták a középkorban és a reneszánszban valóban kerülték a szerepeltetését.

Két hang akkor szól együtt jól, ha a rezgésszámuk egyszerűen aránylik egymáshoz. Egy hang oktávja a rezgésszámának duplája, egy hang és a kvintjének Herz-száma 2:3 arányban áll egymással. A tritónusz azonban... hát: az arány 45:32. Nem éppen egyszerű aránypár.

Az emberi agy ösztönösen konszonanciát, szép hangzást keres a zenében, a tritónuszt hallva pedig vágyik a feloldásra.

Ezt a jelenséget Wagner aknázta ki leginkább a Trisztán és Izoldában, a Trisztán-akkordban ugyanis szintén szerepel szűkített kvint.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Kapcsolódó

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

De ha már a középkori zenét említettük… A zeneszerzők tulajdonképpen nem csak a hangzatot kerülték, hanem azt a hangsort, amelyben a skála első és ötödik foka szűkített kvint hangközt jelentenek: ez a lokriszi hangsor. Eme zenetörténeti korban a hangnemek helyett hangsorokban gondolkodtak. A hétfokú, diatonikus rendszernek hét modusa (hangsora) van: a ion, a dúr, a fríg, a líd, a mixolíd, az eol és a lokriszi. Vannak hangsorok, amelyek örömöt sugároznak (ion, líd), mások inkább szomorúak, gyászosak (dór, fríg).

modusok-125532.jpg

Modusok

Hogy jobban megértsük, elég a zongorához ülni, és csak a fehér billentyűket használni. A ion C’-től C’’-ig tartó hét hang, ma úgy nevezzük, dúr. A dór a ré-sor, tehát D’-től D’’-ig tart. A fríg mi-től kezdődik, a líd a fá-tól, a mixolíd a szó-tól. (Mixolíd számos Beatles-dal, például a Get Back, a Paperback Writer, a She Said She Said, a Tomorrow Never Knows, ahogy arra Bernstein annak idején sűrűn rámutatott.) Az eol ma úgy ismert, mint természetes moll, amelynek hetedik foka az első foktól kis szeptim távolságra van, és a skála kvintakkordja sem dúr, hanem moll.

És itt érünk el a lokriszi modushoz, amely a görög Lokrisz tartományról kapta a nevét. Ez egy rendkívül ritkán használt modus volt a görögöknél is, hamar ki is kopott: a II-III. században élő Athenaeus görög tudós csökevényesnek és ósdinak nevezi. Később a modern zene felfedezte ugyan, de erre is csak néhány példa akad. Debussy Jeux című, utolsó nagyzenekari művében három szakaszban is használja a lokriszi hangsort, az izlandi énekes-dalszerző, Björk pedig az Army of Me című, 1995-ös dalában az egész basszusszólamot ebben a modusban komponálta. És mondani sem kell, a tritónusz lényeges eleme az egész világon ismert, de ismeretlen szerzőtől származó zongoradarabnak, a Szamárindulónak (németül: Der Flohwalzer).

Ami a tritónuszt illeti, megtalálta a szerepét a hétköznapi életben is. Számos riasztó, sziréna és a telefonos csengőhang használja, hiszen a hangzatot alkotó két hangra mindenki felkapja a fejét – ha nem is örömében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.