Klasszikus

Mit gondolt Liszt Ferenc a zenekritikusokról?

2019.04.04. 11:20
Ajánlom
És mit gondolt a 19. század leghírhedtebb zenekritikusa a Faust-szimfóniáról? Megnéztük, miként vélekedtek a zenetörténet nagy alakjai a róluk készült írásokról. A Figaro magazin cikke.

A zenetörténet során számos jelentős zenekritikus alkotott, elég csak néhány nevet megemlíteni: Schumann, Berlioz, Liszt, Debussy... Viszont akadt sok kritikus, akik hozzá nem értésükkel vagy pusztán rossz szándékból karriereket nehezítettek meg, illetve tettek tönkre, de arra is volt példa, hogy pénzért árulták írásaikat. Ezzel sokak jogos ellenszenvét váltották ki a zenekritika ellen. Idézzünk fel néhány csípős, vicces, olykor gúnyos véleményt, amely ezt támasztja alá.

Liszt Ferenc a következőket írta:

Kritika! Ha már kell lennie kritikának, kezdenék inkább az önkritikával!

Senkinek sem volna szabad jogot formálni arra, hogy tanítson és nyilvánosan a kritikusi funkcióit gyakorolja, ameddig vizsgát nem tett és igazolást nem szerzett.

Egy kritika, amely a műalkotásoknak csak a gyenge oldalait kívánja kidomborítani, maga is igen méltó a kritikára. Ugyanígy fel kell derítenie ugyanis a szépségeit is. Nem a hibátlanságból fakad egy darab értéke, ám a szépség hiánya már alap az elmarasztaló ítéletre.

buelow_mal3-111203.jpg

Hans von Bülow (Fotó/Forrás: Hans-von-Bülow-Klavierwettbewerb)

Hans von Bülow ekképp vélekedett:

Egy kritikus nyomtatásban közli millió emberrel azt, amit senkinek sem mer a szemébe mondani.

Leopold Stokowski véleménye a következő volt:

A legveszélyesebbek azok a kritikusok, akik a témához semmit sem értenek, viszont jól írnak.

Az idézet alapján Cziffra Györgynek gyűlhetett meg leginkább a baja a kritikusokkal:

A zongoraművész, akit megtépázott a történelem

Kapcsolódó

A zongoraművész, akit megtépázott a történelem

Talán nincs még egy zongorista, akinek életében ennyi életveszély, nyomorúság, kaland, tragédia lett volna. Így csupán fiatal éveinek néhány meghökkentő, különös és meglepő mozzanatát elevenítjük fel.

Személy szerint néhány ritka kivételtől eltekintve sosem találkoztam olyannal [kritikussal], aki mást is tudna azon kívül, hogy meg-próbálja földbe döngölni a másikat csak, hogy bebizonyítsa kiművelt piranha-voltát, vagy, amennyiben a préda túl nagynak bizonyul, készséggel győzelemre segítse. Az elmélet e temetőbogarai, akik ráadásul seregnyien vannak, könnyen felismerik egymást meg-különböztető jegyeik: a mérhetetlen gőg és a jelentéktelen gondolatok alapján.

Hanslick2-112718.jpg

Eduard Hanslick

A továbbiakban az egyik leghírhedtebb zenekritikus, a 115 éve elhunyt Eduard Hanslick néhány utólag tévesnek gondolt bírálatát idézzük. Amint ez az idézetekből is kiviláglik, válogatás nélkül ontotta a negatív ítéleteket:

Hát igen, Rubinstein úgy játszik, mint egy isten, így nem csodálkozhatunk, ha Jupiterhez hasonlóan egyszer csak bika lesz.

Másutt ezt írja:

Csajkovszkij Hegedűversenye olyan zene, amelyet büdösnek hall az ember.

De Hanslick főként Wagner és Liszt zenéjét tartotta semmirevalónak.

A Tannhäuser nyitánya rideg, semmitmondó, ízléstelen és közönséges.

Vagy:

A Trisztán és Izolda, a végtelen dallam egy végtelen idegbaj, amely a hallgatót halálba piszkálja.

Liszt Faust-szimfóniájáról ekképp írt:

A Faust-szimfóniánál üresebb, szegényesebb zenét ritkán lehet hallani, a maga szedett-vedett pompájával és csillogásával együtt. Tökéletes tehetetlenségében a szerző azzal próbálkozott, hogy utánozza Goethe művét. Ehhez álszent módon még orgonát is felhasznált. Halál fáradtan hagytuk el a termet, azzal az érzéssel, hogy már nem lehet tudni, mi is a zene. Szerencsére odakint egy jó hangú verkli a Kék Dunát játszotta.

Végül az idézeteket követően a Színházi Hét című folyóirat egyik 1912-es számából egy teljes cikket közlünk:

A zenekritikusok szobája az Operaházban

Még a tavasszal történt, hogy Kern Aurél, Náray Szabó Sándor kultuszminiszteri államtitkárral beszélgetve, szóba hozta, hogy az operaházi építkezések és átalakítások kapcsán időszerű volna a zenekritikusokat is figyelemben részesíteni s lehetőleg megajándékozni őket – egy szobával.

Az operaházi előadásokról kritikát írni ugyan¬is némi áldozatokkal járt mindenkor. Ha az előadás 11 óra után ért véget, akkor a kritikusnak be kellett mennie a szerkesztőségbe, hogy megírja a kritikáját, ha nagyon éhes volt, egy kávéházban kereshetett menedéket s ott állíthatta össze a lapjai részére szánt cikket, – így állandóan érezhető volt egy olyan helyiségnek a hiánya, ahol a sajtó képviselői idejében és nyugodtan dolgozhattak volna.

Ezen a hiányon segített Bánffy Miklós gróf, aki Kern Aurél ötletét Náray-Szabó Sándor hozzájárulásával megvalósította.

A zenekritikusok szobája az első emeleten van a dohányzó folyosó és a büfé mellett. A legelső dolog, ami a figyelmes szemlélőt meglepi, az, hogy az ajtón nincs kilincs. Tehát csakis kulccsal lehet bejutni. Kulcsuk pedig egyedül a szindikátus tagjainak van. Hja a regula szigorú.

És maga a szoba? Megtestesülése a keleti kényelemnek és a nyugati ízlésnek. Karcsú villanylámpák rózsaszínű selyem ernyővel, halványzöld bútorzat és tapéta kényelme, pamlagok teszik teljessé az intim jellegű szobát. A falakon sorra jelennek meg érdekes dísz gyanánt a zenevilág kitűnőségeinek és a kritikusok karikatúrái.

A Salomé főpróbája alkalmával a zenekritikusok nagy számban gyűltek össze a szindikátusi szobában. Hangos vitájuk kihallatszott a folyosóra s a nyitva maradt ajtóban egy is¬meretlen úr alakja jelent meg.

– Mi van itt kérem? – kérdezte bátortalan hangon.

– Egy elsőrendű kritikus nap – szólt valaki a mélyből.

Az idegen úr sietve menekült, nehogy elérje valamilyen vihar.

Az operaház figyelmes vezetősége egy libériás inast állított a kritikusok szobája elé. A dalszínház egyik régi híve a napokban meg-kérdezte az inast, hogy miféle szoba van a dohányzó mellett? Az inas – nyilván szindikátust akarva mondani – így felelt:

– Ez kérem a szundikátus szoba.

Ha valaki benyitott volna, akkor meggyőződhetett volna arról, hogy az inas... éppen nem tévedett. A szindikátus néhány tagja megalakította a szundikátust.

Források

Cziffra György, Ágyúk és virágok, ford. Tóth Ágnes Nikolett (Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyv-kiadó, 2015).
Márkus János, Zenei anekdoták, aforizmák és viccek (Budapest: Rózsavölgyi és társa, 2011).
S. R., „A zenekritikusok szobája az Operaházban”, Színházi Hét III/44 (1912. december 22–29.), 17.
Alan Walker, Liszt-reflexiók, ford. Fejérvári Boldizsár (Budapest: L’Harmattan, 2015).

Az írás a Figaro 2019. áprilisi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

5 remekmű, aminél nagyon melléfogott a zenekritika

Kapcsolódó

5 remekmű, aminél nagyon melléfogott a zenekritika

Csajkovszkij, Beethoven vagy Sztravinszkij alkotásait nem mindig értékelték olyan nagyra a zenekritikusok, mint az utókor. Összeszedtünk ötöt ezek közül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Kétszáznál is többen támogatják az SZFE-t

Már több mint kétszáz oktató és kutató írta alá az ELTE petícióját, amit azért indítottak, hogy támogassák a Színház- és Filmművészeti egyetemet és kiálljanak az egyetemi autonómia mellett.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Színház

Szellemes és hátborzongató – interjú Pass Andreával

Pass Andrea A Jelentéktelen után újra Gogolhoz fordult inspirációért, ám ezúttal nem egy köpönyeg alá férkőzik be a Pétervári Fagy, hanem a ma színházában találjuk magunkat, ahová egy revizor, a kormánybiztos érkezik és reformokat követel. Az író-rendező a Nyakunkon a revizor munkafolyamatáról, karanténról, színházról és az emberekben lakozó frusztrációkról mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.
Klasszikus ajánló

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.
Klasszikus kult50

A zenekar lett életének második fejezete – Keller András a Kult50-ben

Keller András néhány éve főként karmesterként áll színpadon, a vonósnégyesezés után a zenekarról szól élete második fejezete. A Concerto Budapest pedig virágzik a kezei alatt, és már számon tartja őket a nemzetközi szakma.