Klasszikus

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

2021.10.22. 09:45
Ajánlom
A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar összeszokott együttes, ritka, hogy más vezesse őket. Nincsen nehéz dolga?

Fantasztikus volt az első próbánk.

Olyan ez, mint egy tánc – tánc egy új partnerrel. Ezúttal nem a lábainkat használjuk, hanem a fület, az első próbán számomra az volt a legfontosabb, hogy megértsem a partneremet,

felfedezzem, a zenekar tagjai mit hallanak a zenében, mit szeretnének játszani. Egy ilyen helyzet mindenekelőtt a bizalomról szól. Egyébként nem először találkozom a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, Rolla János úr idejében is játszottunk együtt. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem őket.

Kényelmesen érzi magát a szerepben?

Oh, hogyne! Éppen annyira otthonos, mint amikor szólista vagyok. De hadd ne válasszak a kettő közül.

Nem is kell, hiszen szólistaként és koncertmesterként is megjelenik a hangversenyen. Mi tetszik Önnek a Liszt Ferenc Kamarazenekarban?

Ezt a kérdést már alaposan végiggondoltam, szóval könnyű a válasz. Két dolog.

A zenekarnak tisztán felismerhető, karakteres hangja van, amiben generációk munkája fekszik. Amikor hallja őket, tudja, kik játszanak. Higgye el nekem, ilyet nem lehet egykönnyen előállítani!

A másik a kamarazenei jelleg. Ezzel nem csak az együttes méretére célzok. Vezetik és követik egymást, ahogy kamarazenészeknek szükséges. Az is látszik, hogy ismerik a másikat. A mai próbán kölcsönös tiszteletet éreztünk egymás iránt, és a nap végére csak ez számít. Ez nem csak a zenére igaz, hanem az életre is. Mennyivel jobb hely lenne a világ, ha úgy működnénk együtt, mint egy zenekar.

20211018-152341A_resize-100406.jpg

A koncerten felcsendülő hegedű (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs / Liszt Ferenc Kamarazenekar)

Várdai Istvánt, a zenekar művészeti vezetőjét is ismerte?

Természetesen, évekkel ezelőtt találkoztunk egy kamarazenei fesztiválon, Schubert-kvartettet játszottunk. Istvánnak természetes tehetsége van az önkifejezéshez, igaz, ez olyan dolog, amihez tanulni is kell. Játék közben képes mozgásban tartani és biztosítani a partnerét. Nem mellesleg gyönyörű, határozott hangon szól a cselló a kezében.

Az Ön hegedűhangját néhány kritikus az orosz-zsidó tradícióba sorolta, Jascha Heifetzcel, David Ojsztrahhal és Vagyim Repinnel egy sorba.

Tévesen. Nem tartozom az orosz iskolához.

Melyikhez sorolja magát?

Semelyikhez. A legkevésbé az oroszhoz, annyit elmondhatok. Mindössze nyolc hónapot tanultam Zakhar Brontól Novoszibirszkben, de az első tanárom szülővárosomban, Rigában a német tradíció képviselője volt. Aztán Izraelbe kerültem, Dallasba, a New York-i Juillard Schoolon Dorothy DeLay növendéke voltam, akit mesterén keresztül a francia iskolához fűzték szálak.

Emlékszik rá, miért kezdett el hegedülni?

Nem tartozik a dologhoz megindító történet. Zenei iskolába jártam, amely előkészítőül szolgált a konzervatóriumhoz.

Nem kérdezték, mit akarunk, mit szeretnénk, a kezembe adták a hangszert, és azt mondták, hegedűs leszel. Hét tanulót választottak ki, a legtehetségesebbeket, én köztük voltam.

Ilyen volt a Szovjetunió. Pedig zongorán akartam játszani.

Miért?

Hogy miért? Butaság! A szüleimtől hallottam, hogy a zongora a hangszerek királya, a hegedű pedig a királynő. Hatéves voltam, természetesen azt mondtam, hogy én akkor a királyt választanám.

És most?

Végül minden jól alakult. Nemrégiben találkoztam néhány egykori osztálytársammal, mindannyian zenei pályán maradtunk, van, akiből szólista lett, van, aki tanít, és van, aki zenekarban játszik, de elmondtuk, hogy mindannyian feltettük a „mi lett volna, ha...” kérdést. Mi lett volna, ha dönthetünk az életünkről.

Egy olyan társadalomban, amelyben az ember nem dönthet, ezek a személyes krízisek is erősebbek.

20211018-180905A_resize-095907.jpg

Vadim Gluzman (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs / Liszt Ferenc Kamarazenekar)

Most szabadabbnak érzi magát Chicagóban és Tel-Avivban?

Természetesen. Megdöbbentő volt ráébredni, hogy magam kormányozhatom az életem, és kifejezhetem a véleményem például a tanáraim felé.

Maga is tart mesterkurzusokat. Mit szeretne átadni a tanítványainak?

Nem veszem ennyire komolyan magam, nincsen saját módszerem vagy iskolám.

Figyelek és reagálok rájuk, igyekszem megismerni őket. Kinél mi működik, meddig lehet elmenni, mettől nem szabad kényszeríteni.

Talán ez a legfontosabb.

A zenében nincs fontosabb a hallgatásnál. Ez igaz a tanításra is.

Amikor nem játszik és nem tanít, mit hallgat?

A csendet. Állandóan zenével foglalkozom, szükségem van rá. Olvasok, sétálok. Az interjú után is sétálni megyek majd.

A koncertre jegyek az alábbi linken érhetők el.

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
Klasszikus

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Klasszikus

Decemberi kanapékoncertek a Bécsi Filharmonikusokkal

A koronavírus miatti lezárás következtében a Bécsi Filharmonikusok idén télen sem tud közönség előtt játszani, ezért az emberek otthonába viszi el a muzsikát.
Vizuál

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.
Zenés színház

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Klasszikus ajánló

Decemberi kanapékoncertek a Bécsi Filharmonikusokkal

A koronavírus miatti lezárás következtében a Bécsi Filharmonikusok idén télen sem tud közönség előtt játszani, ezért az emberek otthonába viszi el a muzsikát.
Klasszikus interjú

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
Klasszikus ajánló

Martha Argerich és Misa Majszkij a Zeneakadémián ad koncertet

A Cziffra György-emlékév egyik záróeseményeként Martha Argerich zongoraművész és Misa Majszkij csellóművész ad kamaraestet január 28-án a Zeneakadémián.