Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

2020.09.26. 09:30
Ajánlom
Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.

1945. szeptember 26-án meghalt Bartók Béla.

Az utolsó évek története nagyvonalakban közismert: 1940. október 8-án adta az utolsó hangversenyt a Zeneakadémián. Olyan, mint egy kalandfilm: a hős, mielőtt útnak indul, átadja a Kodálynak a lezárt magyar népzenei rendet, őrizze meg, neki mennie kell, évek óta érzi, hogy az egyre erősödő fasizmussal ő nem fog tudni együtt élni. Hosszú hajóút, bő két hét. Október 30-án érkeznek meg Pásztory Dittával New Yorkban.

Van egy történet, a kisebbik fiú, Bartók Péter meséli el az Apám című könyvben, hogy egy ízben (de nem ezen az úton, egy korábbi utazáskor) a hajó egyik felére túl sok ember lépett egyszerre. Megbillent. A hatvankilós Bartók egymaga futott át a fedélzet másik oldalára, hogy az egyensúlyt megadja, és azt mondta: Most már minden rendben lesz.

Bartók nem bírta New Yorkot. Mondhatjuk, pária volt, de valójában a modern világban volt pária. Megtörtént, hogy Manhattan utcáin sétálva bevonta a fiát egy kapualjba. Azt mondta, lócitromot érez. És tényleg: pár méterrel arrébb istállót találtak.

„Alvó lovak” – mondta Bartók, amikor a levegőbe szagolt.

20181125_Bartok_Vilagverseny_Zeneszerzo_gala_MudraLaszlo148-121246.jpg

Bartók Béla (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

New Yorkban kottából játszottak nehéz koncerteket, nem voltak a hangversenyrendezők és a közönség kedvencei. Ezt a Boosey and Hawkes kiadó New York-i alkalmazottja mesélte. A Columbia Egyetem hívta tanítani, ahhoz nagy kedve volt, közben dolgozott a román gyűjtésén, de kiadót népzenei gyűjtés számára Amerikában nem talált. Leveleiből azonban kitűnik, hogy egyre kétségbeesettebb 1942-ben. Azért is, mert Európában háború dúl, már nem utazhat oda, mert a határokat lezárták, és azért is, mert az USA-ban nem boldogul. „Én meglehetősen pesszimista vagyok, minden bizalmamat elvesztettem az emberekben, az országokban, mindenben” – írja március 2-i levelében feleségének. Ízületi fájdalmak, láz gyötri, a betegség egyszerre lelki és testi.

IMG_20200925_133311-133416.jpg

Utolsó találkozások a természettel: Bartók Béla a Saranac Lake-i szanatóriumban

Valami mégis készül, érik benne, és néhány örömteli történés is helyet kap az utolsó két évben: Yehudi Menuhin érdeklődik a Hegedűverseny iránt, amit még Székely Zoltánnak írt ’37-38-ban. 1943-tól a Harvardon oktat. Rendelnek tőle egy nagy zenekari művet Bostonból. A stílusa finomodik, a klasszikus és a modern között megteremtődik a szintézis. Így ír: „Kivált a revolúció terminussal élnek vissza a kortárs zenével kapcsolatban.” Revolúció helyett evolúciót hirdet.

Ez hallatszik utolsó művein: a Concertón, a Szólószonátán, a III. zongoraversenyen és a befejezetlen Brácsaversenyen. 1945 nyara alkotástól lázas. Ez nem csak szókép, metafora: belső égés, és tényleg, fizikailag is lázas. Őszre hirtelen elfogy az ereje. Az utolsó hetekben a fájó ízületek miatt nem képes lábra állni. Másfél tucat ütemet Serly Tibor fog befejezni a III. zongoraversenyből.

„Utolsó esztendeiben Bartók teste olyan volt, mint a rezonáló üreg fölött vékonyan kifeszített húr, amely önmagát visszhangozza minden végzetesen visszaverődő lüktetésben”

– írta Yehudi Menuhin a Muzsika folyóiratban (1970. szeptember). Ennél költőibben aligha lehet kifejezni, ami Bartók művészetében olyan erősen jelen volt: a sámáni vonás. „Ez a halálra szánt test maga volt a hangszer, szimbolikusan szólva: dob volt, primitív és barbár dob” – folytatja Menuhin hideglelős nekrológját. Menuhin volt a leglelkesebb a nyugati hangszeres művészek közül, akik Bartókot pártfogolták, a műveit népszerűsítették. Menuhin tényleg úgy gondolta, megtalálta a 20. század legnagyobb zeneszerzőjét. „Bartók művei túlélik a római fürdőket és a kínai nagy falat” – írta. „Egyetlen kortárs zeneszerző sem vonzott olyan ellenállhatatlanul, mint Bartók.”

Mára Bartók Bélából és Kodály Zoltánból mítosz vált. Állandó szókapcsolat, vagy már közhely „a Bartók és Kodály országa”. Tallián Tibor írja monográfiájának végén: „Hazája, mely életében ritkán magasodott fel hozzá, holtában nehezen állta meg, hogy mítoszt ne kovácsoljon a hagyatékából, azzal igazolván, hogy törvényes örököse.”

Kemény szavak. Azt sejtetik, hogy a történelmi ember azt az örökséget, amit nem tud továbbvinni, de megkerülni sem, mítosszá távolít. És elképzelhető, hogy nem Bartók mítoszáért kell tenni, hanem az elevenségének megmaradásáért. Hogy sose használjuk el a nevet.

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Kapcsolódó

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Ingyenes nyáresti koncertek és ZeneKert – megnyitott a Magyar Zene Háza Szabadtéri színpada

Egész nyáron ingyenes szabadtéri koncertekkel és egy új kerthelyiséggel, a ZeneKerttel várja a látogatókat a Magyar Zene Háza. A szabadtéri színpad feltörekvő tehetségek és izgalmas zenei kísérletek számára ad lehetőséget koncertezésre, számos jól ismert zenész és formáció mellett.
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Klasszikus

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is vezényli jövőre a Concerto Budapestet

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.
Klasszikus

A legtehetségesebb ifjú muzsikusokat keresi a Budapesti Fesztiválzenekar

A zenekar tehetségkutató és -ösztönző programot indított annak érdekében, hogy a jövőben is a legnagyszerűbb muzsikusok foglalhassanak helyet köreikben.
Klasszikus

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Nem mindennapi zenei bravúr egy Ligeti-műben

A zenei életben nem teljesen szokatlan, hogy egy művész szólistaként és karmesterként is közreműködjön egy produkcióban, ám az a videó, amelyen Barbara Hannigan egyszerre énekli, játssza és vezényli Ligeti György virtuóz koncertszámát, a Mysteries of the Macabre-ot, így is egyedülálló élményt nyújt.
Klasszikus interjú

Énekesképzés a teljesség igényével – Beszélgetés Baráth Emőkével

Augusztusban kerül sor először a Pure Voice Akadémia képzésére, melynek különlegessége, hogy holisztikus szemlélettel igyekszik felkészíteni a növendékeket az énekesi pálya változatos kihívásaira. A kurzus alapítójával, a világhírű szopránnal, Baráth Emőkével beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Életre kelt építészet – száz éve született Iannis Xenakis zeneszerző

Száz éve született a 20. század egyik legkülönlegesebben sokoldalú alakja, az építész-zeneszerző Iannis Xenakis. A matematikai struktúrákat zenére fordító komponista muzsikáját hallgatva mintha egy futurisztikus utazáson vennénk részt.
Klasszikus interjú

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.
Klasszikus hír

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is vezényli jövőre a Concerto Budapestet

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.