Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

2020.09.26. 09:30
Ajánlom
Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.

1945. szeptember 26-án meghalt Bartók Béla.

Az utolsó évek története nagyvonalakban közismert: 1940. október 8-án adta az utolsó hangversenyt a Zeneakadémián. Olyan, mint egy kalandfilm: a hős, mielőtt útnak indul, átadja a Kodálynak a lezárt magyar népzenei rendet, őrizze meg, neki mennie kell, évek óta érzi, hogy az egyre erősödő fasizmussal ő nem fog tudni együtt élni. Hosszú hajóút, bő két hét. Október 30-án érkeznek meg Pásztory Dittával New Yorkban.

Van egy történet, a kisebbik fiú, Bartók Péter meséli el az Apám című könyvben, hogy egy ízben (de nem ezen az úton, egy korábbi utazáskor) a hajó egyik felére túl sok ember lépett egyszerre. Megbillent. A hatvankilós Bartók egymaga futott át a fedélzet másik oldalára, hogy az egyensúlyt megadja, és azt mondta: Most már minden rendben lesz.

Bartók nem bírta New Yorkot. Mondhatjuk, pária volt, de valójában a modern világban volt pária. Megtörtént, hogy Manhattan utcáin sétálva bevonta a fiát egy kapualjba. Azt mondta, lócitromot érez. És tényleg: pár méterrel arrébb istállót találtak.

„Alvó lovak” – mondta Bartók, amikor a levegőbe szagolt.

20181125_Bartok_Vilagverseny_Zeneszerzo_gala_MudraLaszlo148-121246.jpg

Bartók Béla (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

New Yorkban kottából játszottak nehéz koncerteket, nem voltak a hangversenyrendezők és a közönség kedvencei. Ezt a Boosey and Hawkes kiadó New York-i alkalmazottja mesélte. A Columbia Egyetem hívta tanítani, ahhoz nagy kedve volt, közben dolgozott a román gyűjtésén, de kiadót népzenei gyűjtés számára Amerikában nem talált. Leveleiből azonban kitűnik, hogy egyre kétségbeesettebb 1942-ben. Azért is, mert Európában háború dúl, már nem utazhat oda, mert a határokat lezárták, és azért is, mert az USA-ban nem boldogul. „Én meglehetősen pesszimista vagyok, minden bizalmamat elvesztettem az emberekben, az országokban, mindenben” – írja március 2-i levelében feleségének. Ízületi fájdalmak, láz gyötri, a betegség egyszerre lelki és testi.

IMG_20200925_133311-133416.jpg

Utolsó találkozások a természettel: Bartók Béla a Saranac Lake-i szanatóriumban

Valami mégis készül, érik benne, és néhány örömteli történés is helyet kap az utolsó két évben: Yehudi Menuhin érdeklődik a Hegedűverseny iránt, amit még Székely Zoltánnak írt ’37-38-ban. 1943-tól a Harvardon oktat. Rendelnek tőle egy nagy zenekari művet Bostonból. A stílusa finomodik, a klasszikus és a modern között megteremtődik a szintézis. Így ír: „Kivált a revolúció terminussal élnek vissza a kortárs zenével kapcsolatban.” Revolúció helyett evolúciót hirdet.

Ez hallatszik utolsó művein: a Concertón, a Szólószonátán, a III. zongoraversenyen és a befejezetlen Brácsaversenyen. 1945 nyara alkotástól lázas. Ez nem csak szókép, metafora: belső égés, és tényleg, fizikailag is lázas. Őszre hirtelen elfogy az ereje. Az utolsó hetekben a fájó ízületek miatt nem képes lábra állni. Másfél tucat ütemet Serly Tibor fog befejezni a III. zongoraversenyből.

„Utolsó esztendeiben Bartók teste olyan volt, mint a rezonáló üreg fölött vékonyan kifeszített húr, amely önmagát visszhangozza minden végzetesen visszaverődő lüktetésben”

– írta Yehudi Menuhin a Muzsika folyóiratban (1970. szeptember). Ennél költőibben aligha lehet kifejezni, ami Bartók művészetében olyan erősen jelen volt: a sámáni vonás. „Ez a halálra szánt test maga volt a hangszer, szimbolikusan szólva: dob volt, primitív és barbár dob” – folytatja Menuhin hideglelős nekrológját. Menuhin volt a leglelkesebb a nyugati hangszeres művészek közül, akik Bartókot pártfogolták, a műveit népszerűsítették. Menuhin tényleg úgy gondolta, megtalálta a 20. század legnagyobb zeneszerzőjét. „Bartók művei túlélik a római fürdőket és a kínai nagy falat” – írta. „Egyetlen kortárs zeneszerző sem vonzott olyan ellenállhatatlanul, mint Bartók.”

Mára Bartók Bélából és Kodály Zoltánból mítosz vált. Állandó szókapcsolat, vagy már közhely „a Bartók és Kodály országa”. Tallián Tibor írja monográfiájának végén: „Hazája, mely életében ritkán magasodott fel hozzá, holtában nehezen állta meg, hogy mítoszt ne kovácsoljon a hagyatékából, azzal igazolván, hogy törvényes örököse.”

Kemény szavak. Azt sejtetik, hogy a történelmi ember azt az örökséget, amit nem tud továbbvinni, de megkerülni sem, mítosszá távolít. És elképzelhető, hogy nem Bartók mítoszáért kell tenni, hanem az elevenségének megmaradásáért. Hogy sose használjuk el a nevet.

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Kapcsolódó

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Vizuál

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Klasszikus

Kórházba került Rost Andrea

„Szeretettel és együttérzéssel gondolok minden embertársamra, aki a fertőzéssel küzd!” – írta Facebook oldalán Rost Andrea, akit a bejegyzés tanúsága szerint néhány napja a Szent László Kórházban kezelnek koronavírussal.
Színház

Vidnyánszky Attila koronavírusos

Erről a Nemzeti Színház közleményben tájékoztatta a sajtót.
Színház

Vidnyánszky szerint a baloldali pártok kampányindítója volt az október 23-i tüntetés

Az SZFE autonómiájának ügye is napirendre került az Európai Parlament kedd délelőtti ülésén, amelyen az egyetem részéről Upor László, a korábbi megbízott rektor és Milovits Hanna, a hallgatók képviselője, a kormány részéről pedig György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára volt jelen az online térben. Vidnyánszky Attila, a kuratórium elnöke is megfogalmazta az álláspontját, igaz, ő egy technikai probléma miatt csak később tudott bekapcsolódni a beszélgetésbe.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Egmont-nyitány tízezer tüntető előtt – interjú Juhász Bence karmesterrel

Október 23-án hatalmas tömeg állt ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett. A Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara pedig egy olyan zeneművet vitt utcára, amellyel történelmi időket idézett: Beethoven forradalmi Egmont-nyitányát. Juhász Bence karmester beszélgetésünkben felelevenítette a különleges előadást.
Klasszikus videó

Cecilia Bartoli és Andrea Bocelli együtt énekelnek – VIDEÓ

Közös dalt adott ki Andrea Bocelli és Cecilia Bartoli. A Pianissimo klipje egy olasz villában forgott.
Klasszikus gyász

53 évesen elhunyt Stéphane Chapuis bandoneónművész

A tangóharmonikán és bandoneónon játszó virtuóz egyaránt otthon volt a jazzben, a klasszikus zenében és a világzenében. Rák okozta korai halálát.
Klasszikus kult50

Korán megkapta Kocsis áldását – Berecz Mihály a Kult50-ben

„Születésem óta a zene állandó része életemnek”, írja az 1997-es születésű Berecz Mihály rövid önéletrajzában. Valóban így van. De a zene kezdetben nem a klasszikus műfaj köntösében volt jelen az életében, hanem a népművészet révén.
Klasszikus lemezajánló

Éneklő apácák a klasszikus zenei listák élén

Az egyik legnagyobb zenekiadónál jelent meg a Poor Clares of Arundel kóruslemeze, az apácák pedig rögtön az eladási listák élére törtek.