Klasszikus

Starker Jánosnak készült Rózsa Miklós csellóversenye, és Szabó Ildikó mutatta be itthon

2019.08.03. 09:45
Ajánlom
Miért nem ír nekem egy concertót? – kérdezte Starker Hollywood egyik leghíresebb magyarjától. A hatvanéves Rózsa pedig magán is túltett. Hallgassa meg Rózsa Miklós Csellóversenyét Szabó Ildikóval.

Rózsa Miklós csellóversenye 1967–69 között készült az Egyesült Államokban élő honfitárs, Starker János számára, egy olyan időszakban, amikor a zeneszerző szinte teljesen kivonta magát a hollywoodi filmgyártásból. Legutolsó nagyobb filmes munkái az El Cid (1961) és a Szodoma és Gomora (1962) voltak, amik után az MGM nem hosszabbította meg a szerződését. „Úgy jöttem el, hogy senki sem búcsúzott el tőlem, és egy köszönömöt sem kaptam” – írta. (Még egy megrendelésnek eleget tett külső munkatársként egy évvel később. Richard Burton és Elizabeth Taylor egyik közös filmjéhez, a The VIP’s-hez írt zenét.)

rozsamiklos3-131124.jpg

Rózsa Miklós

Hasonlóan Hegedűversenyéhez, a Zongoraversenyéhez, illetve a Sinfonia Concertante című kettősversenyéhez, a Csellóverseny a koncertterem számára komponáló Rózsa egyik legerősebb darabja. Ezekben az években a komponista visszatért egyfajta magyaros stílushoz, elég ha csak a Notturno Ungherese című alkotását tekintjük, amelyet Ormándy Jenő mutatott be.

1966-ban egy New York-i hangverseny után az akkor negyvenes éveiben járó Starker János kereste meg a zeneszerzőt.

„Miért nem ír nekem egy csellóversenyt?”, kérdezte egyszerűen.

Ez márciusban történt, szeptemberben pedig a hangszeres művész rövid üzenetben nyomatékosította a kérést. „Ideje már, hogy megtanuljak és eljátsszak egy Rózsa-concertót, mit szól hozzá? Remélem, találkozunk Chicagóban.”

Rózsa a szerelem 1967-es nyarát komponálással töltötte Olaszországban, a következő évre el is készült az alkotás. Az opusz 32. jelzéssel ellátott darabot 1969. október 6-án mutatták be Berlinben, első amerikai előadására pedig Michiganben, 1970-ben került sor.

A Csellóversenyről szóló kritikák vegyesek voltak, igaz. ennek oka abban is keresendő, hogy Rózsát mindig is hollywoodi zeneszerzőként bélyegezték meg. Még Starker szólójával együtt is, ez a darab nem több, mint kedves – írta a Chicago Tribune. Az egyik detroiti lap kritikusa alázatosabban fogalmazott: „Nincs ebben a concertóban semmi könnyűség, például modern kifejezésmódú, de semmiképpen sem avantgárd. Melankólia és frusztráció érződik belőle.”

Janos_Starker-144101.jpg

Starker János (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Sokkal többet jelentenek a darab történetének felvázolásában Starker és Rózsa visszaemlékezései.

Rózsa olyan zeneszerző volt, aki hallgatott arra, akinek komponált

– emlékezett vissza a csellista. – „Szóval sok részt elhagyott, átdolgozott, megkettőzött és elhagyott oktávokat, a concerto első változata hosszabb is volt. Gond nélkül hajlandó volt ilyesmire, erre nevelte a filmes szakma.”

Egyik, dátum nélküli levelében Starker például változásokat javasol: „Néhány egyszerűsítésre van szükség, a vonókezelés és az akkordozás miatt. Semmi lényeges, cellistic. A munka viszont jó és kemény. Kitűnő hajózásra számítok és erős fogadtatásra.”

A Starker Jánossal közös munka eredménye Rózsa Miklós legvirtuózabb csellóra írt műve. Az első tétel ötletektől gazdag, mívesen kidolgozott zene virtuóz kadenciával, a második Lento-tétel viszont afféle noktürn-zene, night music, amelyet a hatodik percben a zenekar kétségbeesett sikolya vág kétfelé. A záró Allegro vivo hatalmas elánnal szalad a finálé felé, viszont inkább apróbb frázisokból építkezik. Rózsa concertója egy profi munkája, aki a 20. század egyik legnagyobb filmzeneszerzőjeként, a hatvanadik születésnapját is azzal töltötte, hogy meghaladja saját magát. „Szikár, szigorú mű, egy józan továbblépés a mindent átható líraiságtól, amely a zeneszerző legtöbb zenekari művét jellemzi” – mondta a versenyműről az egyik kiváló interpretátora, David Wishart.

Hallgassa meg Rózsa Csellóversenyét Szabó Ildikó szólójával! A Concerto Budapestet Héja Domonkos vezényli. Elhangzott a Pesti Vigadóban 2019. április 12-én.

Források: Rózsa Miklós Kettős élet című önéletrajza, Jonathan Ruck doktori disszertációja, illetve a Grammophone egyik kritikája.

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Kapcsolódó

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Ben-Hur, Elbűvölve, Julius Caesar. Három Oscar-díj, tizenhat jelölés. Az ötvenes években, amikor az amerikai filmgyár ontotta a szuperprodukciókat, Rózsa Miklós volt a producerek első választása.

Szabó Ildikó lesz a következő világhírű csellistánk?

Szabó Ildikó lesz a következő világhírű csellistánk?

Négyévesen kezdett csellózni, tizennégy évesen jelent meg első szólólemeze. Második lett a Pablo Casals gordonkaversenyen, végigkoncertezte Németországot, elnyerte Alfred Brendel elismerő szavait.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Hogyan szól a tambura? – Eredics Áron (Söndörgő)

A Söndörgő együttes idén ünnepli 25. születésnapját. Eredics Áron prímtamburán, tambura szamicán és darbukán játszik, valamint énekel a zenekarban. A Fidelio Hangszertár sorozatában most ő mutatja be a hangszereit.
Színház

Sikerdarabokat tesz online elérhetővé a Játékszín

Június 3-tól szerdánként találkozhat a közönség a színház újranyitása óta műsorra tűzött, ám színpadon már nem látható produkciókkal.
Vizuál

A hazai vásárlókra épít a közeljövőben a Faur Zsófi Galéria

„Meg fog változni a piac, a lokális vásárlókra kell felkészülni” – mondja Faur Zsófi, a Faur Zsófi Galéria tulajdonosa és vezetője, aki nagyon szeretné, ha az lenne ennek az elmúlt két hónapnak a tapasztalata, hogy igenis fontosak a lokális közösségek, a család, a barátok. Ők is ezt erősítik a Bartók Béla úton, azaz a Bartók Béla Boulevard-on, ahol a Kulturális Tizenegy Egyesület elnökeként online fesztivál szervezését vezeti.
Vizuál

Hollywood legkeményebb pisztolyhőse ma is aktív - Clint Eastwood 90 éves

Karrierjét kis híján megakadályozta a saját ádámcsutkája, a hatvanas éveiben járva pedig kiderült, hogy rendezői tehetsége vetekszik a színészivel. Május 31-én lesz kilencvenéves Clint Eastwood.     
Vizuál

Elhunyt a művész, aki épületeket csomagolt be és emberek ezreinek segített vízen járni

84 évesen, május 31-én New York-i otthonában elhunyt Christo. A tájépítész és térművész, valamint felesége és alkotótársa, Jeanne-Claude nevéhez olyan műalkotások fűződtek, mint 1985-ben a párizsi Pont Neuf és 1995-ben a berlini Reichtstag becsomagolása vagy egy olasz tavon úszósétány építése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

Az egyetlen Bach-darab, amit Glenn Gould utált

Mindig kerülte, hogy játszania kelljen ezt a darabot, egyszer, egy tévéműsorban meggyőzték, hogy tegye meg mégis. Nem volt benne öröme.
Klasszikus hír

Szavazzon, kié legyen az Óbudai Danubia Zenekar Arany Karantén Díja!

Az Óbudai Danubia Zenekar vezetése ezzel a díjjal szeretné meghálálni a zenekar muzsikusainak kitartó munkáját, kreativitását a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzetben.
Klasszikus interjú

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Klasszikus hír

A budapestieknek szerenádozik a Fesztiválzenekar

Több mint 200 lakóházba látogatnak el a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban Budapesten. Ingyenes szerenáddal készülnek a fővárosiaknak, mert hisznek benne, hogy a járvány idején is szükség van zenére. Nyissák ki az ajtókat, ablakokat, és engedjék be otthonaikba az élő muzsikát!
Klasszikus interjú

Ajtony Csaba: Ezt az „időn kívüliséget” meg kellett tanulni

Az évek óta többnyire külföldön dolgozó karmester és zeneszerző, Ajtony Csaba szerint a digitális tér új kihívás elé állítja az előadó-művészetet. Kérdéseinkre írásban válaszolt: „Mint ahogy a csigalépcső csavarodása sem jó vagy rossz, a vírus törésvonala mentén történő változást is lehet nagyon sok jóra használni.”