Klasszikus

Úgy szólt a zenekar, mint egy felbolydult méhkas

2019.05.14. 16:00
Ajánlom
Kritikusunk Pécsre utazott, ahol a Pannon Filharmonikusokat a zenekar egyik vezető karmestere (a kettőből), Gilbert Varga vezényelte. A koncert némely része egyenesen Carlos Kleiber felvételeire emlékeztette.

A három nagy bécsi klasszikus egy-egy művét tűzték műsorukra a Pannon Filharmonikusok május 9-én, egy olyan hangversenyen, amelynek számomra az adott különleges jelentőséget, hogy ez alkalommal láttam Gilbert Vargát első ízben vezényelni annak a zenekarnak az élén, amelynek tavaly óta ő az egyik vezető karmestere.

Azokon a koncerteken, amelyek Haydn-kompozícióval kezdődnek, gyakran szoktam zsémbelődni amiatt, hogy sokan kötelességüknek érzik a mi dunántúli mesterünktől valamilyen súlytalanabb, felhőtlen darabot játszani, ezzel is azt sulykolva, hogy a mélységek, dráma, szenvedélyek más, „komolyabb” szerzők illetékességi körébe tartoznak. Nos, ennek a műsornak az összeállítóját ilyesmivel a legrosszabb indulattal sem vádolhatom, hiszen a Haydn korai, „Napszak”-szimfóniái közül a legritkábban játszott, G-dúr darab, „Az este” után egy hasonlóan könnyed, divertimento-hangvételű Mozart-versenymű, a C-dúr oboaverseny (K 314) következett, s a Beethoven- szimfónia, a B-dúr hangnemű Negyedik, ha nem tartozik is egy súlycsoportba a másik két kompozícióval, ugyancsak szerzőjének legderűsebb, legidillikusabb művei közé tartozik: nem csupán  a szimfóniák között, de általában is.

Gilbert Varga – összhangban egész derűs, nyitott egyéniségével – akár névjegynek is szánhatta ezt a hangversenyt.

 

A „Napszak”-szimfóniáknak több főszereplőjük is van, hiszen eredeti funkciójuk az volt, hogy Haydn demonstrálja velük az általa alaposan átalakított hercegi hangszeregyüttes  tagjainak kvalitásait Pál Antal herceg számára. Haydn az előadást a koncertmesteri pult mellől irányította: a rövid, de igényes hegedűszólókat tehát önmaga számára írta. Teendőit ezúttal Gilbert Varga és a kitűnő koncertmester, Varga-Deák Márta osztotta el egymás között. De egységes, összesített dicséretben kell részesítenem az összes többi szólista-felvillanást valóban szólisztikus színvonalon megformáló fuvolistát, csellistát, nagybőgőst is (nevükről sajnos nem tájékoztat a műsor szórólapja). A darab, hűen a szerző nyilvánvaló eredeti szándékához, mindvégig briliáns előadásban szólalt meg, rengeteg rövid hanggal, finom – és sokszor meglepő – akcentussal. Varga mintha csak forró gombóccal játszadozott volna, szinte csak ujjheggyel érintette a zenekart, előadásában a vonalak, az akcentusok varázsoltak elénk teljes karcsúságában és kecsességében egy jellegzetesen haydni hangzásideált.

foTOTHP5094948-143452.jpg

Kiss József (oboa) és Gilbert Varga (Fotó/Forrás: foTóth)

Az ezt követő oboaversenyre váltott egyet a kaleidoszkóp, de nem teljes fordulatot tett, hanem mondjuk csak 60°-osat. Maradt a karcsú áttetszőség, maradtak a sokszor meglepő, de mindig szellemes akcentusok, te mégis teltebben, gömbölyűbben szólalt meg a zenekar, és különös erővel követelte vissza jogait az éneklő dallam. Két okból: egyrészt, mert a szerzőt Mozartnak hívták, másrészt mert a kantábilis, de főleg a hosszabb dallamíveknek az oboahang ezüst fonala a leghajlékonyabb, legérzékenyebb megszólaltatója. Különösen egy olyan, a hangszerével minden tekintetben egybeforrott művész esetében, amilyen a versenymű szólóját előadó Kiss József, aki tökéletesen érezte meg a mű finom egyensúlyát a hang és a dallam érzékisége, a virtuozitás sziporkái és a nemes, elegáns szórakoztatás között.

Fürge cadenzái elbűvölték a hallgatót, miközben Gilbert Varga ügyelt arra, hogy a zenekar telt és kerekded hangzása, a lassú, sőt a zárótétel korántsem nehézkes, de méltóságteljesen lépkedő tempója kellő kontrasztot, biztos hátteret biztosítson a szólista szabad szárnyalásának.

Az egész koncert karakterét meghatározó világosság volt a Beethoven-szimfónia előadásának kulcsszava is. Világosság a hangzásban, és világosság, persze, a formálás tekintetében is. A nyitótétel esetében utóbbit segítette a sodró erejű, de vállalható tempóvétel is, ami jól érzékelhetővé tette a nagyobb formaíveket, segítette a plasztikus dinamikai megformálást, de nem gátolta a finom érzékenységgel megrajzolt részletek, egy felrebbenő hegedűfutam, egy gyengédebb mozdulat, egy puhább hangszín érvényesülését sem. Különösen szép megmozdulásokat hallhattunk a fafúvósoktól, s az első tétel mindent átjáró derűje már-már egy Carlos Kleiber varázslatos pillanatait juttatta eszünkbe.

foTOTHP5095130-143452.jpg

A Pannon Filharmonikusok május 9-i koncertje a Kodály Központban (Fotó/Forrás: foTóth)

A csodálatosan lírai, mégis különös akcentusokkal fűszerezett, s bizonyos fokig még a Mälzel-metronóm későbbi tréfájára is utaló Adagio a koncert egyik legemlékezetesebb előadói teljesítményét jelentette a maga artikulációs és karakterbeli finomságaival, egyszerre végtelen nyugalmú és mégis vibráló légkörével.

Varga előadói karaktere itt is igen szerencsésen tartotta magát távol a mindent összehömpölygető érzelmességtől, s csempészett izgalmas és üdítő részleteket a maga „kihegyezettebb”, meglepetésekre mindig kész előadásába. A scherzo funkciójú Allegro Vivace tétel volt az egyetlen, ahol – az artikuláció és a dinamika színessége, differenciáltsága ellenére – talán valamelyest túlzottan lendületesnek, nehezen kontrollálhatónak éreztem a választott tempót. Szó sem volt azonban erről a zárótételben, amely felbolydult méhkaskoz hasonló, briliáns és sziporkázó forgataggal tetőzte be a szimfónia, sőt a teljes műsor rendkívül életteli megszólaltatását.

Mikor, hol, micsoda? Május 9. csütörtök, Pécs, Kodály Központ.

Műsor: Joseph Haydn: VIII. G-dúr „Az este” szimfónia Hob.I:8; Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr oboaverseny, K314; Ludwig van Beethoven: IV. szimfónia

Pannon Filharmonikusok, km.: Kiss József – oboa, vezényel: Gilbert Varga

A cikk elkészültét a Pannon Filharmonikusok meghívása tette lehetővé.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Klasszikus

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.