Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

2020.07.12. 09:55
Ajánlom
Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.

„Amikor arról beszélek, hogy a szimfonikus zenekar veszélyeztetett faj, sokan félreértik, és úgy gondolják, nem törődöm azok jövőjével” – mondta Fischer Iván egy online, angol nyelvű konferenciabeszélgetésen Kirill Gerstein zongoraművésznek a Kirill Gerstein Invites július 8-i epizódjában. A karmester szerint épp az ellenkezője a helyzet: fontos lenne átgondolnunk, hogy milyen veszélyek leselkednek az egyik legcsodálatosabb „hangszer”, a szimfonikus zenekar intézményére, és milyen reformokat kell végrehajtanunk, ha nem akarjuk, hogy eltűnjön a történelem süllyesztőjében.

De miért veszélyeztetett faj a szimfonikus zenekar?

Fischer Iván először egy marginálisnak tűnő problematikára hívja fel a figyelmet: a zenekarok hangereje az elmúlt száz-százötven évben jelentősen megnövekedett. Ez egy természetes folyamat, vélekedett a karmester, a játékosok egyre nagyobb hangerőre törekednek a hangszerükkel, viszont ennek nyomán felborul az ének és a zenekar hangzásviszonya. „Ha megnézzük a száz évvel ezelőtti feljegyzéseket, például Leo Slezak generációját, előfordult, hogy Belmontét énekeltek hétfőn, Trisztánt kedden.” Ma ez már nagyon ritka, sokkal nagyobb igénybevételt jelent az énekesnek egy opera. „Becslésem szerint a zenekar ma kétszer olyan hangos, mint Mahler vagy Richard Strauss idejében.” Így történhet, hogy a zenekari tagok hallását veszélyezteti a hangerő, és halláskárosodott zenészek perelni kezdenek. „Ez is egy olyan probléma, ami megölheti a szimfonikus zenekart.”

CKevinYatarola_LincolnCenter_BudapestFestivalOrchestra_2_small-123537.jpg

A Fesztiválzenekar a Lincoln Centerben (Fotó/Forrás: Kevin Yatarola / Lincoln Center)

Ennél sokkal komolyabb baj, hogy a szimfonikus zenekar repertoárja korlátozott: a 21. században az együttes ugyanazzal az összetétellel működik, mint Gustav Mahler vagy Richard Strauss idejében. Miközben a legtöbb szimfonikus zenekar nem játszik a bécsi klasszikusokat megelőző korból, nem került be a repertoárba a kortárs zene sem. A zenekar repertoárja tehát szűk kétszáz évből merít.

Komolyan azt gondoljuk, hogy száz év múlva az emberek mindig ennek a két évszázadnak a zenéjét akarják majd hallgatni?

Fischer Iván szerint egyértelmű, hogy a következő generációk számára még távolabb lesz a klasszika és a romantika zenéje. Korunk kurrens zenei nyelve ugyanis eklektikus, a világzenétől a jazzen, a metálon át a popig terjed, ehhez elég csak a rádiót bekapcsolni.

Fischer szerint a szimfonikus zenekar egy korábbi, merev hierarchiában működő társadalomban alakult ki, és máig ennek megfelelően működik: vannak vezetők, akik kiadják az utasítást, és vannak, akik végrehajtják azt. Amikor egy zenész befejezi a tanulást és csatlakozik egy szimfonikus zenekarhoz,

nem veszik többé igénybe a kreativitását,

hanem a szólamvezetőt, a koncertmestert vagy a karmestert követi – ami természetesen becsülendő és csodálatos –, de senki nem kérdezi meg őt, hogy milyen ötletei, elképzelései vannak. Ez végül megölheti a zenész lelkesedését, aki ugyan hibátlanul, de kevésbé odaadóan fog játszani.

Mit tegyünk?

A koronavírus-járvány nyomán a társadalom komoly hajlandóságot mutat arra, hogy megmentse a légitársaságokat vagy a turisztikai ágazatot, de ennél azért valamivel kevesebb energiát fektetnek a szimfonikus zenekarok megsegítésébe. Szerinte a következő évtizedek újabb járványai veszélyt jelenthetnek a zenekarokra.

„Nekünk, akik szimfonikus zenekarokat vezetünk, komolyan el kell gondolkodnunk, milyen reformokat hajtsunk végre ahhoz, hogy fontos részei maradjunk a modern társadalomnak” – mondta Fischer Iván, aki a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-vezetőjeként afféle laboratóriumként gondol a zenekarára. „Azon dolgozom, hogy létrejöjjön a jövő zenekara, amely másfajta szervezet, mint a mai” – jelentette ki, hozzátéve, hogy természetesen a BFZ sem oldott meg minden kérdést.

Fischer Iván elképzelésének alapját Pierre Boulez karmester-zeneszerző víziója adja, aki a jövő zenekarát afféle „zenész-szövetségként” (pool of musicians) írta le.

boulez_eorvos_1_1323442190-073844.jpg

Pierre Boulez és Eötvös Péter (Fotó/Forrás: Priska Ketterer)

Boulez volt az első ugyanis, aki felismerte, hogy a zenekarok – ahogy a LIFE magazinnak mondta egy interjúban – „saját szerepük börtönébe kerültek”. Egy zenész-szövetség viszont rugalmas és változatos felállásban képes zenét játszani. Fischer szerint a 21. században érdemes a zeneszerző fejével gondolkodni annak kialakításakor, hogy miként működjenek a jövőbeli zenekarok. „A zeneszerző olyan együttesre akar írni, amely a legjobban kifejezi a fejében élő hangzásideát. A szimfonikus zenekar viszont megmaradt a Mahler és Richard Strauss idejére kialakult felállásnál. Miért komponálna a zeneszerző erre a formációra? Legfeljebb azért, mert ezzel bízzák meg, és mert másfajta felállás extra költségekkel jár. A legtöbb zeneszerző szívesebben komponál különböző együttesekre, amelyekben helyet kapnak kortárs hangszerek is, amelyek nem tagjai a szimfonikus zenekarnak.” Példaként Olivier Messiaent és John Adams-t említi, akik az ondes martenot és szintetizátorok, samplerek alkalmazásával tágították ki az ismert kereteket.

Ha a zenekar afféle lazább zenei szövetségként működne, kiszolgálhatná a régizenére, a jazzre, az improvizált zenére, a világzenére és a popzenére éhes közönséget is a hagyományos szimfonikus repertoár játszásán túl.

Fischer Iván arról is beszámolt, miként közelít a Budapesti Fesztiválzenekar ehhez az elképzeléshez: a zenekarnak van egy régizenei együttese, illetve több kamaraegyüttes működik benne, például egy magyar és erdélyi folkzenére specializálódó formáció. A BFZ viszont nem úgy működik, mint a legtöbb zenekar, hogy a zenészeknek fix fizetésük van, amiért csak bizonyos feladatkörökkel megbízhatóak. A zenekar magjának olyan alapfizetése van, amely a bevételük 15-20%-át jelenti, afelett a játszott koncertekért kapnak fizetést, a BFZ pedig egyre inkább úgy működik, mint egy produkciós iroda. A BFZ feléhez kötődő koncertek fele zenekari hangverseny, másik fele pedig másfajta fellépés – Közösségi Hét, Kakaókoncert, hangszerbemutató stb. A karmester szerint rugalmasságukat bizonyítja, hogy a koronavírus-járvány kitörésével gyorsan átalakultak, és különféle kamarafelállásban online koncerteket adtak.

BFZ_AutizmusbaratKakaokoncert_NewYorkKevinYatarola-143729.jpg

A Budapesti Fesztiválzenekar Autizmusbarát Kakaókoncertjének próbája (Fotó/Forrás: Kevin Yatarola / Lincoln Center)

A beszélgetésben arról kérdezték Fischert, hogy egy efféle foglalkoztatási modell kiszámítható bevételi forrást jelentene-e a zenekari tagoknak. A karmester nem tartja jónak, ha anyagi egyenlőtlenségek jönnek létre a zenészek között: „a zenekarnak családként kell működnie.” De az is biztos, hogy a szakszervezeti működést és a szabályozásokat meg kell változtatni, mert mai formájukban a szimfonikus zenekarok ellen működnek. Azt is elárulta, hogy a BFZ esetében a zenekar magja 60-70 főt jelent, a második vonalban a zenészek kevesebb kötelezettséggel dolgoznak, a harmadik vonalban pedig a ritkábban foglalkoztatott – például ritkán használt hangszeren játszó – muzsikusok tartoznak. Így áll össze a BFZ szűkebb és tágabb köre, mintegy 120-130 fővel.

A zenekarok társadalmi feladata

Fischer Iván egyetért Ernest Fleischmann zenei impresszárióval, aki 30 évig volt a Los Angeles-i Filharmonikusok ügyvezető igazgatója, hogy minden zenésznek oktatnia is kellene a zenét. Fischer szerint zeneoktatás egyik problémája, hogy a konzervatóriumokban gyakran a próbajátékokra készítik fel a zenészt, és nem helyeznek elég hangsúlyt a kreativitásra.

Fischer még tovább ment, amikor azt mondta, hogy a zenészeknek nem csak a szakmán belül, a hivatásosakat kellene oktatnia, hanem a műkedvelőket is, akik kedvtelésből zenélnének.

A zene ugyanis képes arra, hogy megerősítse az emberek egymásba fektetett bizalmát, összehozza a különböző nyelvű népeket, és elősegíti egymás megértését. Gerstein azon közbevetésére, miszerint a hatalom gyakran használja a zenét manipulatív módon, Fischer azt mondta, a zene valóban könnyen befolyásolja az embert, alapvetően mégis a határok lebontásának eszköze. „Milyen nemzetiségű volt Liszt Ferenc? Magyar, német, francia vagy olasz?” A klasszikus zene elsősorban európai, ugyanakkor a második évezredben meg kell felelnie a globális világ igényeinek is, és a zenekar mint intézmény alapvető reformokra szorul, hogy megfeleljen az új generációknak, miközben meg kell tartania értékmegőrző funkcióját is.

fischer-091644.jpg

Fischer Iván egy gyerekeknek szóló online koncertet konferál teknőse társaságában (Fotó/Forrás: Facebook)

A klasszikus zene ugyanis eredetét tekintve a tanult és a felsőbb osztályok kultúrája, de ahogy haladunk egy olyan társadalom felé, ahol az osztály között egyre nagyobb az átjárás, a zenekarnak a teljes népességet meg kell szólítania.

A jövő zenekarának ki kell mennie az emberek közé, és nem arra várni, hogy ők jöjjenek be bérletet venni a koncerttermekbe.

A karmestert arról is kérdezték, hogy szükség van-e női kvótára a klasszikus zenében. Fischer szerint „nem kell semmit tennünk, a folyamat magától is lezajlik.” Wilhelm Furtwängler vagy Sir Thomas Beecham idejében még egyetlen nő sem játszott a zenekarokban, ma viszont a nők a legtöbb szektorban jelen vannak, és természetesen zenélnek is. A karmesterség az utolsó terület, ahol a férfiak megtartották az uralmunkat, de tíz-húsz év múlva itt is egyenlőség lesz – vélte Fischer Iván.

 

 

Cikkünk korábbi változatában tévesen szerepelt, hogy „a kormányok kiemelt mentőcsomaggal segítették ki a légitársaságokat”, és hogy „a szimfonikus zenekarok nem tartoznak elsődleges prioritások közé”. Ezzel szemben Fischer Iván társadalmi hajlandóságról beszélt a szóban forgó kérdésekben. [Cs. M. - 2020.07.27.] A félreértésért elnézést kérünk.

„Budapest jó hírének vivője” – Új évadot hirdetett a Fesztiválzenekar

Kapcsolódó

„Budapest jó hírének vivője” – Új évadot hirdetett a Fesztiválzenekar

Június 10-től már lehet vásárolni az új évadbérletekből. „Minden visszaváltható” – nyugtatott meg mindenkit Fischer Iván, aki pozitív abban a tekintetben, hogy szeptembertől a régi formában éledhet újjá a koncertélet.

Miért nem ül máshogy a szimfonikus zenekar?

Miért nem ül máshogy a szimfonikus zenekar?

Hanyag válaszom röviden: ülnek ők így is, úgy is, és mindig annak megfelelően, ahogy tetszik nekik. A szimfonikus zenekar kicsit olyan, mint egy hatalmas keverőpult, ahol annak megfelelően ültetik a hangszereket, hogy miből akarnak többet, kevesebbet vagy mást hallani.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.