Klasszikus

Zene, buszok, elefántok: 70 éves Kovács Sándor

2019.11.23. 12:20
Ajánlom
Novemberben tölti be 70. évét a Zeneakadémia közkedvelt zenetörténet-tanára, a Bartók Rádió Muzsikáló Délutánjának műsorvezetője, az Új Zenei Újság szerkesztője, a Figaro kritikarovatának lektora: Kovács Sándor. Neve és egyénisége fogalom mindenki számára, aki valaha hallotta őt. Ünnepi interjúnkat olvashatjátok.

A tanítás során szerzett élményekről szokott mesélni, a ZTI munkatársaként töltött időszakról kevésbé. Mi volt a feladata?

A Bartók-féle egyetemes népzenei gyűjteményt kellett kiadásra előkészítenem. A Bartók, Kodály és még 33 gyűjtő által rögzített anyagot a ’30-as években Bartók saját elgondolása szerint rendszerbe foglalta. Amikor elment Amerikába, Kodályra hagyta munkát. Kodály még Bartókkal egyidőben kitalált egy másik rendszert, de végül ezt sem jelentette meg, hanem a fiatalokra bízta a megoldást. Járdányi Pál meg is alkotott egy újabb csoportosítást, amely azonban csak a Magyar Népzene Tára VI. kötetében jutott érvényre. Ujfalussy József vetette fel, hogy ki kellene adni az eredeti bartóki gyűjteményt, mert az tartalmazza azt a kb. 13 500 dallamot, amit Bartók maga ismert. Ezen a feladaton Somfai László vezetése alatt Sebő Ferenccel dolgoztam együtt, és nagyon jól éreztem magam. Azért hagytam abba, mert Miskolcon, ahova egy ideje már eljártam tanítani, igazgatónak is felkértek. Mindkettő nem fért volna bele, választanom kellett.

Hogyan látja a kritika műfaját?

Válságos a helyzete. Régen többek közt a dokumentálás volt a funkciója. Nem tudjuk, Chopin vagy Liszt hogyan játszott, csak abból, amit írtak róluk. Ezt a funkcióját a kritika már elvesztette, de talán még mindig fontos, hogy orientálja a közönséget, sőt, a művészeket is. Hogy mennyire tölti be ezt a szerepét, nem tudom. Nagyon visszaszorult, alig van fórum, ahol helyet kap: a Muzsika megszűnt, az Új Zenei Újságon kívül az Élet és Irodalomban fordul elő. Meg persze itt nálunk, a Figaróban.

A klasszikus zene mellett milyen más zenekultúrákban mélyedt el?

Nagyon szerettem egy időben a jazzt. Aztán végül az öcsém lett jazzrajongó, és ő kapta a lemezeket.

Az indiai zenét viszont tanítom is. Főleg élmények révén kerültem közel hozzá. Ravi Shankar többször játszott Budapesten, ezután egyre több előadást és felvételt hallgattam.

Sokszor mondják, hogy a komolyzene krízisbe került. Mit gondol erről?

Nem vagyok pesszimista. Olyan mértékű bunkóság vesz körül minket, hogy már elindult egyfajta ellenreakció.

Bizonyos körökben egyenesen sikkes lett klasszikus koncertre járni. Nem értenek hozzá, de ott vannak, és ez a fontos. Szerintem a folyamat fokozódni fog, hacsak nem vet véget valami az európai kultúrának.

Mi a legfőbb eszköze annak, hogy vonzóvá tegyük a zenetörténetet?

A kulcsszó a szórakoztatás. Ez nem azt jelenti, hogy állandóan nevettetni kell a közönséget, de kicsit dramatizálhatjuk, amiről beszélünk. És megfelelő darabokat kell kiválasztani. Szerintem ezt sokszor nagyon elrontják. Ha a diákokat lerohanják Mozart kamarazenéjével, nem fogják élvezni: az más szint, ahová előbb el kell jutni. De mondok egy jó példát. A Rádióban tartottam olyan előadásokat, amelyekre 8. osztályostól gimnazista korosztályig jöttek a fiatalok (néhányan, mint Kovalik Balázs, még tovább is). Sosztakovics Orrjának részletei kifejezetten jól működtek. Arra késztette a diákokat a zene, hogy rögtön határozottan állást foglaljanak: vagy nagyon tetszett nekik, vagy nagyon nem.

Mindig is zenei pályára készült?

Gyerekkoromban persze buszvezető akartam lenni. 1953-ban kezdett közlekedni az Ikarus 55. A többi magyar gyártmányú busz ócska volt, ez viszont annyira szép, hogy külföldinek hívtuk.

Budapesten Ikarus 66 néven jelent meg, a 12-es vonalán járt a Körúton. Sokszor csak úgy felszálltam rá, hogy utazhassak rajta.

Ikarus_6662-es_Andrassy_ut_2018_Terezvaros-111649.jpg

Veterán Ikarus 66-os az Andrássy úton, 2018-ban (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Miben nyilvánul meg ma a közlekedés iránti szenvedélye?

Amikor kicsi voltam, nem léteztek még modellek, papírból hajtogattam buszokat. Azóta már nagy gyűjteménnyel büszkélkedhetek.

A nejemtől kaptam egy vitrint, abban rendeztem el a buszokat, villamosokat, trolikat városok szerint. Ha majd nagyon öreg leszek és végleg meghülyülök, megtalálnak otthon, azokkal fogok játszani.

Az öregséggel egyébként egyetlen jó dolog jár, hogy olcsón utazhatok. Hétvégén, ha nagyon unom magam, és már gyakoroltam is (mindennap zongorázom egy órát), kimegyek például a Nyugatiba, és felülök a legszimpatikusabb vonatra. Aztán meglátom, hogyan tovább. Imádok a Dunakanyarba kirándulni, de Győrt és Szegedet is szeretem. Külföld más, oda nem lehet elugrani egy nap alatt. Kivétel ez alól Bécs, ott viszonylag gyakran megfordulok, nemrég látogattam meg a néhány hónapos kiselefántot.

Miért pont az elefánt?

Kiskoromtól kezdve nagyon szeretem. Ez felerősödött, amikor a fiamnak meséltem gyerekkorában, sokszor elefántokról. Kultikus állat lett számunkra – ő már kinőtte, én nem. Sokat olvasok róluk.

Az elefántok imádják a zongoramuzsikát!

Kapcsolódó

Az elefántok imádják a zongoramuzsikát!

Ez derül ki azokból a videókból, amelyet egy kalandos életű koncertzongorista készít Thaiföldön.

De más állatokat is kedvelek. A varacskos disznó és az ecsetfülű disznó például annyira csúnya, hogy az már szép. Az őz pedig tényleg gyönyörű.

Milyen állatkerteket ismer a világon?

Láttam a New York-it. Remekül megoldották, kisvasút visz a különféle állatokhoz, mégis csalódást okozott. Milyen állatkert az, ahol nincs afrikai elefánt?! Most Budapesten sincs, de Nyíregyházán igen. Ott elég sűrűn megfordulok. A bécsit is látogatom. A helsinki állatkertben nem tartanak olyan állatot, amely nagy meleget igényel, így elefántot sem. A nyugat-berliniből viszont hét, a kelet-berliniből tizenhét elefántra emlékszem.

Van jelenleg örökbefogadott védence?

Már nincs. Volt régen egy elefánt Budapesten, de meghalt. Utána egy kenguru, nagyon szép példány, csak a fél szemére vak, ezért mindig nekiment a kerítésnek. Ő is meghalt, és úgy döntöttem, több nem lesz, nehogy balsorsot hozzak az állatokra. A fiam lépett a nyomdokaimba, örökbefogadta a lajhárt.

Mit kívánna a születésnapjára?

Nyugalmat az országban.

Kevesebb hisztit. Afrikai elefántot Budapestre. És legfőképpen, hogy a Zeneakadémia maradjon önálló, illetve hogy folytathassam még egy darabig a tanítást és a rádiózást, mert mindkettőt nagyon szeretem.

Az írás a Figaro novemberi számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

Kovács Sándor: „Az ismeretterjesztés mindig vonzott”

Kapcsolódó

Kovács Sándor: „Az ismeretterjesztés mindig vonzott”

Kovács Sándort sok helyről ismerhetjük. Évekkel ezelőtt hallhattuk őt az MR3 Bartók Muzsikáló reggelében, a mai napig az Új Zenei Újságban, olvashattuk már kritikáit a fidelio.hu-n vagy a Muzsikában, láthattuk őt koncerten műsort vezetni. De legtöbbünknek (és ez a zeneakadémisták igen nagy százaléka) zenetörténet órái jelentik/jelentették az első számú kapcsolódási pontot és egy kis színfoltot unalmasabb napjainkon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.