Könyv

A kimondások és az elhallgatások írója – Tompa Andrea

2018.11.23. 15:20
Ajánlom
Írásaiban az emlékezés lehetőségeit és nehézségeit kutatja, mind regényeiben, mind kritikáiban tetten érhető érzékeny, elemző látásmódja, amely a legapróbb részleteket sem hagyja figyelmen kívül. Tompa Andrea KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

„Egyidős vagyok a diktatúrával” – mondja a kolozsvári születésű Tompa Andrea a Revizor Online-nak adott interjújában. 1990 óta él Budapesten, de erdélyi identitása erősen összekapcsolódik írói munkásságával. Mindhárom regénye – A hóhér háza (2010), a Fejtől s lábtól (2013) és az Omerta (2017) – a szülővárosában játszódik.

Nem tudom, hogy ez a város még hány réteget tartogat számomra, de ezek mindig más városok.” (maszol.ro)

Az ELTE bölcsészkarán végzett orosz szakon, majd az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa volt 2000-től 2008-ig. 2005 óta a Színház folyóirat szerkesztője, 2015-től főszerkesztője. Szerkesztőként és szerzőként részt vett több magyar színháztörténeti kiadvány létrehozásában, íróként pedig több rangos díjjal büszkélkedhet: 2013-ban Békés Pál-díjat, 2014-ben Artisjus- és Déry Tibor-díjat, 2015-ben pedig Márai Sándor-díjat kapott.

Írói érdeklődésének központjában az emlékezet, a múlt feldolgozhatósága, a kimondás és a hallgatás áll.

Történelmi tárgyú regényei a fikción keresztül próbálnak közelíteni a múlt valóságához. A szerző széles körű történelmi tudása, amelyet hosszas kutatómunkával szerzett meg a regények írását megelőző időszakokban, fiktív, korlátozott tudású elbeszélők nézőpontjain szűrődik át, és ezekből a mozaikokból áll össze egy-egy múltbéli, traumatikus korszak képe.

Tompa Andrea

Tompa Andrea (Fotó/Forrás: eMasa)

Első regénye, A hóhér háza egy általa is megélt korszakról, a nyolcvanas évek Romániájáról, a Ceaușescu-diktatúráról szól. Tompa itt a félmúlt valós, felismerhető szereplőit teszi fiktív elbeszélőkké, rajtuk keresztül halad a személyestől a közösségi felé, a mikrotörténetektől a teljes egész irányába. „Igazi posztmodern regény, ahol ez nemcsak szólam vagy a kényszerítő divat következménye, hanem az elbeszélés olyan formája, amely képes narratológiai szerkezetébe fogadni az emlékezés folyamatát. Egymás mellé rendelt emléktöredékek mellérendelt sorozata, hosszú mondatok emlékfutamainak láncolata, amelynek lezáratlanságot mindig nélkülöző, továbbgördülő központozatlansága, nevezetesen a pontok hiánya ügyesen teremti meg azt a zaklatottságot és bizonytalanságot, amellyel a velünk élő félmúlthoz viszonyulunk.” (Tiszatáj Online)

A Fejtől s lábtól a trianoni békeszerződés időszakának traumáját tematizálja két erdélyi orvos történetén keresztül.

Tompa regényének talán legnagyobb érdeme (…), hogy hozzá mert nyúlni egy tabuként kezelt témához, jelesül a trianoni trauma kérdésköréhez is.

Talán nem szükséges ecsetelni, mennyi buktatóval jár egy efféle vállalkozás, milyen könnyen vezethet irodalmi, illetve etikai-politikai zsákutcába. A Fejtől s lábtól írójának mégis mintha sikerült volna mindezeket elkerülnie” – írja Palojtay Kinga a Jelenkorban.

Omerta3-202625.jpg

Tompa Andrea: Omerta

Az Omerta című regényben, amely négy szereplő – egy széki asszony, egy kolozsvári lány, egy szerzetesnő és egy rózsatermesztő férfi – személyes történetén keresztül mesél az ötvenes évek Kolozsvárjáról, a kimondások és az elhallgatások viszonyán keresztül mutatja be az emlékezést, annak lehetőségeit és nehézségeit.

A traumához valahogy mindig visszatérünk, csak azt látjuk, hogy egyre kevésbé bénító, és új szempontokat hoz be, új kérdéseket vet föl, új megértést nyit meg. A teljes feldolgozás valószínűleg azt jelentené, hogy elfelejtjük az egészet. Ez viszont egyszerűen nem megy.” (Könyves Blog)

Tompa jelenleg a legelismertebb színházi folyóirat, a Színház főszerkesztője, 2009 és 2015 között pedig a Színházi Kritikusok Céhének vezetője volt. Bár írói és kritikusi munkássága erősen szétválik, személyéből fakadó hasonlóságok megfigyelhetőek a kettő között. Mind regényeiben, mind szakkritikáiban tetten érhető érzékeny, elemző látásmódja, amely a legapróbb részleteket sem hagyja figyelmen kívül.

Tompa Andrea több, vele készült interjúban hangsúlyozta, a kritikus feladata az – bármilyen nehéz is a színházi élet kettéosztottságában ennek megfelelni –, hogy megtanuljon elvonatkoztatni a színházi előadásokat körülvevő politikai környezettől. Az ő dolga „az előadást látni, láttatni, elemezni, érteni akarni és elfogadni az élményt, ha van, egyszóval a szakmájánál maradni”. (Fidelio)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Belicza László Gábor

Tompa Andrea és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi díjakat

Kapcsolódó

Tompa Andrea és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi díjakat

A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadóját május 15-én este tartották a Budapest Music Centerben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv kult50

Bátran belépni az ismeretlenbe – Láng Zsolt a Kult50-ben

Nagy sikerű regényének egyik főszereplője Bolyai János matematikus, a másik meg egy író, aki pont Bolyairól készíti regényét. A könyvbeli írót ugyanúgy hívják, mint a valódi szerzőt, vagyis Láng Zsoltnak. Aki szerint ez az írói fogás stiláris ösztönzés az olvasó számára, hogy a könyv másik főszereplőjét, Bolyait is valóságosnak tekintse.
Könyv ajánló

Könyv készült a Kiscsillag legutóbbi lemezéhez

Lovasi András szövegei és Vetlényi Zsolt festőművész-grafikus munkái teszik teljessé a Tompa kések-élményt.
Könyv kult50

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.
Könyv hír

Mi lett volna, ha...? Megjelent Mucsi Zoltán és Bérczes László beszélgetőkönyve

Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről.
Könyv interjú

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.