Könyv

A Klasszikus Magyar Vers őrzője – Tóth Krisztina

2018.11.24. 10:00
Ajánlom
A Weöres Sándor halála óta tartó korszak egyik, ha nem a legnagyobb költője – írja Kemény István a Babérkoszorús költőről, napjaink egyik legolvasottabb írójáról, aki tavaly három új kötettel jelentkezett. Tóth Krisztina a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Unnep1-213538.jpg

Tóth Krisztina - Ünnep

„A Weöres Sándor halála óta tartó korszak egyik, ha nem a legnagyobb költője” – Tóth Krisztinát köszöntötte így Kemény István tavaly, ötvenedik születésnapján a Jelenkor folyóiratban. Babérkoszorús költőnk a kerek évforduló alkalmából 2017-ben három új kötettel jelentkezett: az Ünnep című jubileumi kötet ötven versét Lator László válogatta, Világadapter címmel új költeményeit, Párducpompa címmel új novelláit olvashatjuk. Áramló kifejezésvágya a feledés és a felidézhetetlenség mélyrétegeiből, a kíváncsiság, a helykeresés és a helymeghatározás motívumaiból építkezik: ellesett mozdulatok, tekintetek, véletlenül meghallott kifejezések az ő saját életének tapasztalataival keverednek költészetében és prózájában.

Ha sokat változott is, az a hajdani keserédes dalhang érett, sokszólamú verseiben azóta is ott bujkál. Festőnek készült, írásaiban is ott van a látvány, a fogható világ. A tartalmas részletek”

– írja Lator László az Ünnep előszavában. „De a pontosan rajzolt, kinagyított világ-darabok valami kísérteties, sejtelmes egészre mutatnak. Tárgyakra és elevenekre tapadó, többnyire gyöngéd, olykor szenvtelen figyelme gyorsan mozduló képzelettel társul. A fogható a féleszmélet, az álmok, a tudatalatti váratlan képeibe olvad át, rendszerint nem is tudjuk, hol lépjük át erre vagy arra a határt. Az álom a való, a való az álom haszonélvezője.”

ParducpompaTothKrisztina-213538.jpg

Tóth Krisztina - Párducpompa

Napjaink egyik legolvasottabb hazai írója (írónője) költőként indult, és már egyetemista korában megjelent első verseskötetével felhívta magára a figyelmet, az Őszi kabátlobogást 1989-ben Radnóti Miklós-emlékéremmel díjazták, első önálló novelláskötete, a Vonalkód tizenkét éve robbant a kortárs magyar irodalomban. Rendkívül termékeny szerző, a költészet, a rövid próza, a regény, a dráma műfajai mellett a virágzó magyar gyerekirodalom egyik vezető alakja, műfordítóként is jelentős életművel. Első regényének, az Akváriumnak minden szereplője a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak.

"Ha fölfeslik is, valahol azért mégiscsak törvények szövedéke a világ, olykor átláthatatlan, vagy a hajnali derengésben pókfonálként felcsillanó összefüggések hálója: a szálak vége az idő más-más zugába kötve.” (Tóth Krisztina: Miserere, részlet)

Tóth Krisztinát olvasni jó. Komolyan veszi az írást, de játszani is tud – ahogyan Lator László is megjegyzi: „kifacsarja, félrehallja a szavakat, mulatságos képzettársításokat indít.” Kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, szociális érzékenysége, realitásészlelése „életszagú” szövegek finom hálózataiban bontakozik ki. Tisztán, szinte „csevegésszerűen” közöl, mégis kompozíciós tudatosság, szisztematikus építkezés, a pálya során „folytonosság és változás” jellemzi szövegeit. Költő, aki prózát ír.

Vilagadapter-213538.jpg

Tóth Krisztina - Világadapter

„Tisztában vagyok azzal, hogy nincs »főmű«, de mégis ez hajtja előre az embert, ez készteti időnként a műfajok közötti váltásra. Ez a tapogatózás, ez a nyughatatlanság, keresés, hogy valamit akarok, mást, mint a korábbi dolgok”

– mondta a Revizor Online kérdésére költészet és próza összefüggéseiről. A kivételes tehetség, a szerteágazó életmű nyitva áll a befogadó előtt, írásaiból hangoskönyvek, színpadi és filmes adaptációk készülnek, műveit számos nyelvre fordítják. Bikinivonal címmel Pelsőczy Réka rendezett előadást novelláiból, a Pixel szövegtestei színművészetis tanítványait ihlették meg, nemrég pedig a Rózsavölgyi Szalonban mutatták be első, felnőtteknek szóló színdarabját, a Pokemon gót.

Ha Krisztát olvasom, az az érzésem, hogy létezik Egy Nagy Klasszikus Magyar Vers, sőt A Klasszikus Magyar Vers, és Kriszta azt írja tovább, sőt, mintha annak most, ezekben az évtizedekben ő lenne az őrzője”

– mondja róla Kemény István, és nincs ok a kételkedésre. Sőt, új értelmezést nyer az írónő ars poeticája, melyet a wmn.hu oldalon olvashatunk:

Mindig az érdekel, amit abban a pillanatban még nem vagyok képes megalkotni.”

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Tóth Krisztina, Fotó: Bulla Bea

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv kult50

Bátran belépni az ismeretlenbe – Láng Zsolt a Kult50-ben

Nagy sikerű regényének egyik főszereplője Bolyai János matematikus, a másik meg egy író, aki pont Bolyairól készíti regényét. A könyvbeli írót ugyanúgy hívják, mint a valódi szerzőt, vagyis Láng Zsoltnak. Aki szerint ez az írói fogás stiláris ösztönzés az olvasó számára, hogy a könyv másik főszereplőjét, Bolyait is valóságosnak tekintse.
Könyv ajánló

Könyv készült a Kiscsillag legutóbbi lemezéhez

Lovasi András szövegei és Vetlényi Zsolt festőművész-grafikus munkái teszik teljessé a Tompa kések-élményt.
Könyv kult50

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.
Könyv hír

Mi lett volna, ha...? Megjelent Mucsi Zoltán és Bérczes László beszélgetőkönyve

Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről.
Könyv interjú

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.