Könyv

„A múlt nem tágít, és jelenné válik” – Vámos Miklós Budapestről

2020.12.17. 10:00
Ajánlom
Szeptemberben jelent meg Vámos Miklós Dunapest című regénye. Az első kiadás példányait hamar elkapkodták, már a másodiknál tart. Az írót a kötet apropóján kérdeztük.

A regény címe első olvasatra pusztán szójátéknak tűnhet. Mint a könyv ismertetőjéből is kiderül, egy félrehallásból adódik: Az egyik szereplő, a negyvenes éveiben járó, Angliában élő francia Linda, Dunapestnek érti a magyar főváros nevét. Ez a félrehallás-félreértés aztán a cselekmény kibontakozása során többszörösen is szimbolikussá lesz. Linda Budapesten megismerkedik egy huszonéves lánnyal, Tóth Julival, és két harmincas fiatalemberrel. A lány meghívja magához az 1930-as évek végén épült házba, a Pozsonyi út 38–40.-be. A patinás épület múltja és jelene köti össze a filmszerűen építkező, egyfelől történelmi tényeken alapuló, másfelől fikciós regény cselekményének két szálát.

Dunapest-094604.jpg

Vámos Miklós: Dunapest (Fotó/Forrás: Athenaeum Kiadó)

A Dunapark házat, a kávéházáról híressé vált Bauhaus épületegyüttest kora legelegánsabb luxusbérpalotájaként tartották számon. Pinceszintje 1938-tól óvóhelyül szolgált. A Pozsonyi út 38. 1944-ben csillagos ház volt, a 40. pedig svájci védettséget élvezett. Carl Lutz svájci alkonzul és Raoul Wallenberg svéd követségi titkár is felbukkan a regényben – ők ketten zsidók tízezreit mentették meg 1944-ben. A történelmi alakok és a ház valós lakói (Hatvany Lajos, Hofstätter Béla, Heltai Jenő, Szép Ernő) keverednek a kitalált szereplőkkel, a váltakozó, egymásba úszó idősíkok, a cselekmény valós és elképzelt elemei egybeforrasztják a múltat és a jelent. A Duna az a helyszín, ahol például kielboatozhatott a lakosság; egy időben a Pozsonyi út 38–40.-ben menedékjogot kapott üldözöttek csak az épület tetőteraszáról gyönyörködhettek a folyó látványában, csak ott szívhatták magukba a friss dunai levegőt. És a Duna-part a XX. századi magyar történelem tragédiájának helyszíne, hullámtömegsír is: a nyilasok a Szent István park közelében lőtték a folyóba pesti zsidók sokaságát.

„Budapesti vagyok, magyar író, bizonyos számú zsidó felmenővel. De ugyanakkor világpolgár voltam mindig, amikor a határok nem voltak átjárhatóak, akkor lélekben.

Éltem több hónapig Franciaországban a hetvenes évek végén, fontolgattam, kint kéne maradnom, a szabadságot választva. De hazajöttem. Éltem aztán több évig New Havenben (Connecticut), a Yale egyetem tág értelemben vett campusán. Remekül beilleszkedtem, volt több professzori megbízatásom, írhattam napi- és hetilapokba, játszották a darabjaimat. Már-már úgy éreztem, sose térek vissza Budapestre. Szerencsére jött a rendszerváltozás, azt nekem látnom kell, különben is, ha nincs szocializmus, ami miatt kint akartam lenni, itthon a helyem.

Legjobban a Duna nevű folyó két partján érzem magam. Sokat üldögélek egy kávéházban a Szent István parkban, és egy stégen a túlparton, Pünkösdfürdő tájékán. A Duna a számomra legfontosabb földrajzi elem. Fejemben József Attila vonatkozó verseinek sorai zenélnek, fülemben a víz százféle csobaja muzsikál. Dunának, Oltnak egy a hangja, írta ő, pedig nem egészen. A Dunáé egészen különleges. Igyekszem nem azokra a borzalmakra gondolni, amelyek ezeken a rakpartokon történtek. Mint a Dunapest bizonyítja, nem mindig sikerül” – mondja a városhoz fűződő viszonyáról Vámos Miklós.

Az író, gondolom, akarva-akaratlanul ugyanúgy merít a közös kultúrkincsből, mint az összes többi alkotó.

De vajon megengedi-e magának Vámos, hogy szakmai fogásokat is átvegyen kedvenc szerzőjétől?

„Fogások csak a szakmányban gyártott, iparitermék-szerű könyvek szerzői számára vannak. A szépirodalomban minden téma megkeresi (szerencsés esetben az író segítségével) a maga szerkezetét, irályát, trükkjeit. Ez jó hír. Az nem, hogy emiatt minden új regénynél a semmiből kell indulnia az olyasfajta szerzőnek, amilyen én vagyok” – fogalmaz.

fortepan_77921-095420.jpg

A Dunapark épülete 1948-ban (Fotó/Forrás: Fortepan / Mihalik István)

A Dunapest története azzal kezdődött, hogy a szerző elment megnézni egy, a Pozsonyi út 38–40.-ben meghirdetett lakást. A lépcsőházban feliratot látott: A házat Hofstätter Béla és társa tervezte, a hatvani cukorgyár nyugdíjpénztárának megrendelésére. Felment a lakásba, ahol egy idős házaspár fogadta. Mindkettőjük alkarján tetovált számok voltak – a náci haláltáborok mementói.

Úgy érezte, a ház históriája, lakói élete regénytéma. Aztán csaknem negyven évig várt a könyv megírásával.

Bevillan egy erős emlékkép 2004-ből: a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont megnyitóján felolvas az áldozatok végeláthatatlan névsorából, és kenguru bébihordozóban csüng rajta az egyik fia. Kíváncsi vagyok, hol tartott akkor a regény érlelésében, többletmotivációt adott-e, hogy túl az ötvenen másodszorra is apa lett. „A Dunapest alapötletét 1979-ben találtam, azaz szembejött. De idáig tartott, mire nekiláttam. Rám minden hat, amit átélek, de fentiek szellemében ebből csak az kerül a szövegeimbe (méghozzá áttételekkel), amit az adott téma és annak valamiféle üzenete, sugallata – jó, mondanivalója – belehív” – mondja a szerző.

Felvetem az orosz Vlagyimir Jakovlev gondolatát, miszerint mindnyájan áldozatok és hóhérok unokái vagyunk, s ha a családunkban nem voltak sem hóhérok, sem áldozatok, akkor biztosan vannak titkok. Érdekel, Vámost foglalkoztatja-e újabb regénybe kívánkozó közös titkunk. „Mint sok munkámból kiderül, holokausztban háromnegyedig kipusztított családba születtem. Továbbá apám Rajk László egyik titkára volt a sok közül. Az anyai ág férfi tagjai asztalosok voltak, műhelyüket és házukat államosították, magyarán elvették. Ezeket nem nevezném titoknak, és főleg nem közösnek, mindig vannak elvevők, és vannak áldozatok.

Én amúgy az emberek viselkedését csodálom szeretettel, figyelemmel, olykor borzalommal. Ennyit tudok erről, meg azt, hogy a jövő kiszámíthatatlan, az enyém is.”

A_Dunapark_kavehaz-095644.jpg

A Dunapark épülete 2007-ben (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A szerző egy interjúban azt mondta, szüksége van arra, hogy elhiggye: ha ezt vagy azt a témát megírja, akkor majd azoknak, akik elolvassák, valamiképpen egy kicsit jobb lesz. Arra nézvést, hogyan és mennyivel, nincs támpontja, de gyerekesen és vallásos módon hinnie kell abban, hogy így lesz. Mostanában mennyire kell győzködnie magát, hogy ne veszítse el a hitét? – kérdezem. „Ez nem így megy. Ha egy ötletet (gondolatot, témát) munkába próbálok venni, kell, hogy beleszeressek, de nagyon. Ez a Dunapestnél a szokottnál is erősebb volt. Amikor megtörténik, akkor még szükséges az, hogy elhiggyem, sikeres kidolgozás esetén lesz valamiféle jobbító ereje a könyvnek. Ez azonban érzés, nem hit, és a témán múlik, hogy van-e olyan ereje, amelytől átélem, most ezzel kell foglalkoznom, nagyjából két évig. Néha ötig. Vagy tízig, mint az Apák könyve esetében” – válaszolja.

És hogy mi volt a legfontosabb gondolat, érzés, amit mindenképpen át akart adni a Dunapesttel? „Az, amit a borító hátoldalára oda is nyomtatott a kiadó: A múlt nem tágít, és jelenné válik. E régi meggyőződésemet a közelmúlt eseményei egyre határozottabban igazolják. Nem söpörhető a történelem gyepszőnyege alá semmi, úgyis feltör onnan, mint a talajvíz.”

Az írás eredetileg az Enbudapestem.hu oldalon jelent meg.

Vámos Miklós: Dunapest

Athenaeum Kiadó
Megjelenés: 2020. szeptember 08.

További információ ide kattintva. >>>

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Plusz

Színházi időutazás az Epreskertben – Jön a Séták Hétvégéje

Kurtizánok, gyilkosok és Piszkos Fred nyomába eredhetünk, bejárhatjuk Gül Baba Türbéjét, vagy éppen az Epreskert meséit nézhetjük meg egyfelvonásos színházi előadás formájában a Séták Hétvégéjén július 1. és 3. között.
Színház

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.
Klasszikus

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Könyv podcast

A nagyüzemi sörnek marketingje van, nem egyénisége – Bart Dániel a Lírástudókban

Évekig sörblogot írt, aztán kézműves sörbárt nyitott Budapesten és Berlinben, végül könyvben is megírta, mit gondol a sörről, annak eredetéről, kultúrájáról és legutóbbi reneszánszáról. A Lírástudók podcastban Grisnik Petra Bart Dániellel beszélgetett.
Könyv interjú

Játék a lehetséges világokkal – Pléh Csabával a Pszichológia kézikönyv ürügyén

Megjelent a Pszichológia kézikönyv. Nyolc év munkája, harminc szerzőtől, 1198 oldalon. Barátságtalan méret, bensőséges tartalom. A kötet a pszichológiát új megközelítésekben kínálja, főként laikusoknak. Főszerkesztője Pléh Csaba pszichológus-nyelvész, akadémikus, egyetemi tanár, vele beszélgettünk társas kapcsolatainkról, kritikai attitűdről és az olvasás fontosságáról.
Könyv ajánló

Márai Ilona világával zárul a Várkert irodalom idei évada

Felesége halála után Márai Sándor megszállottan kezdte olvasni Márai Lola feljegyzéseit, majd saját kezűleg csomagolta azokat az irodalmi hagyatékát őrző hajóládákba. Június 21-én kettőjük kapcsolatába nyerhetünk bepillantást, az asszony nemrég megjelent, irodalmi szenzációnak is beillő naplófeljegyzései alapján. 
Könyv interjú

Sir Ian McKellen ajánlásával jelenik meg a Meseország mindenkié angol kiadása

Egyetemi szemináriumokon és nemzetközi irodalmi konferenciákon is elemzik a Meseország mindenkié című kötetet, amelyet Nagy M. Boldizsár felelős szerkesztő szerint elkezdtek végre gyerekkönyvként kezelni. Az RTL Klubnak elárulta azt is, októberben angol, cseh, észt, finn és francia nyelvre fordítják le.