Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

2018.11.15. 14:35
Ajánlom
Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Szabó T. Anna költőnek született. Kislány kora óta versel, egyetemista korában kezdett publikálni, első verseskötete, A madárlépte hó huszonhárom éves korában jelent meg. Folyamatosan publikál, tavaly jelentette meg első novelláskötetét, a Töréstesztet, amelynek középpontjába egy meglehetősen érzékeny és aktuális témát állított: a párkapcsolatot.

„A férfi és nő közötti hatalmi viszonyok érdekelnek.

Még a mai közbeszédben is általában arról van szó, hogy mi a nő feladata, és nem arról, hogy milyen a nő helyzete. A helyzet egy megállapítás, a feladat kényszer, célkijelölés”

– nyilatkozta a kötet megjelenésekor Ezüst Ritának (MTI). Hangsúlyozta: „Valamiféle katalizátornak is szánom ezeket a balladanovellákat, olyan kérdéseket vethetnek fel, amelyeket meg lehet vitatni egymás között. Gyújtsanak, robbantsanak be valamit, akkor is, ha ez fáj, hiszen nem lehet megúszni. A legnehezebb magunkkal szembenézni. Ez a könyv önvizsgálat is: tükrözi, milyenek az én indulataim.”

Szabó T. Anna

Szabó T. Anna (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách Színház)

Barna Péter a karakterformálás és az atmoszférateremtés nagy mesterének nevezi Szabó T. Annát az Élet és Irodalomban megjelent kritikájában, amely szerint a Törésteszt „hétköznapi történetekről, emberi játszmákról és konfliktusokról, boldogtalanságról, kilátástalanságról, kiszolgáltatottságról, megalázottságról és függőségekről szól. Tulajdonképpen az emberi élet és az emberi kapcsolatok legsötétebb oldalairól. Negyvenkilenc novella, vagy inkább életkép férfiakról és nőkről, elrontott és kisiklott életekről.”

A nőiségről szóló traumabeszédekkel korábban is találkozhatunk Szabó T. Anna költészetében: már a 2002-ben megjelent, Fény című kötettől kezdve ezek fokozatosan tematizálódnak a verseiben. Angol fordításban a londoni metrón is olvasható volt a Szülőszoba című vers néhány sora. Margócsy István az ÉS-ben megjelent kritikájában hívta fel a figyelmet arra, a magyar költészetben eddig szinte példátlan, ahogy Szabó T. Anna megírja

a szülés misztériumának, kiszolgáltatottságának, csodájának és mindennapiságának nagyon bonyolult összefüggéseit és közönséges ellentmondásosságait”.

Szabó T. Anna mindent tud az irodalomról. Ő a tudós költő, a poeta doctus, egyetemi tanulmányai után elvégezte az ELTE angol reneszánsz és barokk doktori programját. Sorsa is az irodalom felé predesztinálta, híres kolozsvári nyelvészcsaládba született, férje Dragomán György író. Tizenöt évesen települt át családjával Szombathelyre, és ahogy azt a vs.hu-nak elmondta, az erdélyiség meghatározó maradt a számára: „Adott egy nagyapa, aki egész életét az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárnak szentelte, adott a templomi beszéd, a Károli-bibliának a nyelvezete és hangvétele, ez az alapja annak, amit csinálok. Az Eötvös Collegium tanárai is nagy hatással voltak rám. Szerintem, ha Erdélyben maradunk, sokkal jobban elbizonytalanodtam és talán a versekből is kiábrándultam volna, de mivel az áttelepedés miatt megbillent az egész világom, a versekbe kapaszkodtam.”

szabo_t_anna_THC_9298_c_szilagyi_lenke-134339.jpg

Szabó T. Anna (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)

Erdély mellett a nyugatos-újholdas költészeti hagyományokból is építkezik, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor meghatározó számára, utóbbiról Kozmikus csizmadia címmel színdarabot is írt. Már az első kötete legelső versében megfogalmazta ars poeticáját:

Úgy írni verset mintha szó és forma
nem titkolná el, hogy mi van mögötte,
mintha a semmi partra nem sodorna,
csak elringatna minket mindörökre
(Úgy írni verset, részlet)

A költészet és a próza mellett rendkívül fontos számára a gyerekek megszólítása, verseket, meséket, színdarabokat ír, a bábszínház műfajához különleges kötelék fűzi. Műfordítóként is számottevő az életműve: William Shakespeare, James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike és Stuart Parker írásai mellett rendszeresen fordít gyerekirodalmi műveket is, köztük Beatrix Potter, Cynthia Paterson és Brian Paterson vagy Dr. Seuss munkáit. Sokszor találkozhatunk vele az irodalmi élet eseményein, felolvasásokon, beszélgetéseken, tárlatvezetéseken vagy éppen a Lyukasóra rendezvényein. Új novelláskötete, a Határ a Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv kult50

Bátran belépni az ismeretlenbe – Láng Zsolt a Kult50-ben

Nagy sikerű regényének egyik főszereplője Bolyai János matematikus, a másik meg egy író, aki pont Bolyairól készíti regényét. A könyvbeli írót ugyanúgy hívják, mint a valódi szerzőt, vagyis Láng Zsoltnak. Aki szerint ez az írói fogás stiláris ösztönzés az olvasó számára, hogy a könyv másik főszereplőjét, Bolyait is valóságosnak tekintse.
Könyv ajánló

Könyv készült a Kiscsillag legutóbbi lemezéhez

Lovasi András szövegei és Vetlényi Zsolt festőművész-grafikus munkái teszik teljessé a Tompa kések-élményt.
Könyv kult50

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.
Könyv hír

Mi lett volna, ha...? Megjelent Mucsi Zoltán és Bérczes László beszélgetőkönyve

Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről.
Könyv interjú

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.