Könyv

A posztmodern költőkirály: Parti Nagy Lajos

2018.11.10. 12:40
Ajánlom
A nyelvrontás Mozartja, vagy ahogy Réz Pál fogalmazott: az egyszer használatos szavak nyelvújítója. Parti Nagy Lajos kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Parti Nagy Lajos a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, aki költőként, próza- és drámaíróként, műfordítóként is meghatározó jelentőségű. Írásainak központi eleme a magyar nyelv megfoghatatlan sokoldalúsága:

elejtett félmondatokból, rosszul ragozott argóból és majdnem pontos versrészletekből épít egyedülálló művészi formavilágot, amely leleményeivel sorról sorra hökkenti meg olvasóját.

1953. október 12-én született Szekszárdon. A Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet 1977-ben, később a Baranya megyei könyvtárban dolgozott könyvtárosként. Saját bevallása szerint Pécs kiemelt szerepet játszott íróvá válásának folyamatában. 1979-től 1986-ig a Jelenkor szerkesztőjeként dolgozott, közben költőként is debütált: 1982-ben jelent meg Angyalstop, 1986-ban pedig Csuklógyakorlat című verseskötete. Egy 2011-es Origo-interjúban maga Parti Nagy az 1990-es Szódalovaglás című emblematikus versgyűjteményét nevezte meg mint azt a művet, amely a legalkalmasabb lenne arra, hogy a gimnazisták róla tanuljanak. A Szódalovaglásban csillaggal elválasztott verseiben és majdnem-verseiben a költészet a nyelvkritika új szintjére lép. Horváth Csaba a Népszabadságban megjelent kritikájában a kötet közel húsz évvel későbbi második kiadásakor a Nyugat, József Attila vagy épp Tandori Dezső lírájának folytatójaként beszél Parti Nagyról.

A költő 1997-ben regényíróként is bemutatkozott: A test angyala című kisregényét Sárbogárdi Jolán álnéven publikálta. Amint azt az Irodalmi Jelen 2009-es cikkében állította: előbb is debütálhatott volna, de nem nagyon biztatták őt prózaírásra. „Nagyon gyorsan hosszútávfutó lettem, mert senki nem hívott sprintelni” – foglalta össze Parti Nagy. Így azonban elég ideje volt megtalálni saját hangját – ami nem is a sajátja, vagy legalábbis nem egészen.

Gyakran ölt fel képzelt vagy valódi alakokat, hogy nyelvi leleményei egy plusz, parodisztikus élt kapjanak.

mer szabadság deh virul

a holtak véréből

utca hosszat húzták haza

Táncsicsot a tévéből

midőn a cipőjéből

merítvén erőt

március idusán

színésznők ittak 

amíg csak tudtak 

kiket a lovak elé fogtak

azok se nyafogtak 

sőt

Létbüfé (részlet)

Sárbogárdi Jolánként például úgy próbál választékosan beszélni, hogy műveltségének alapját egyedül a fényes borítójú, fényképes magazinok alkotják. 2003-as, Grafitnesz című kötetében több alteregója is szerepel: Tsúszó Sándor, Leopold Bloom apja, vagy épp az idős József Attila. Ebben a művében tűnik fel Dumpf Endre alakja is, akinek Őszológiai gyakorlatok című ciklusát Létbüfé címen tavaly önálló kötetté egészítette ki. „Dumpf Endre egyszerre dilettáns költő és katarzisgyáros” – írta róla Rostás Eni a Könyvesblogon. Ahogy a Margó Fesztiválon tartott könyvbemutatón Parti Nagy elmondta, még mindig nem ismeri eléggé Dumpfot, de meggyőződése, hogy otthon van a magyar és a világirodalomban, a Halotti beszédtől Erdős Virágig mindent és mindenkit ismer – csak épp rosszul.

Dumpf a töredék szabadságát, a vázlatfüzet szabadságát jelenti nekem”

– mondta a költő a Magyar Narancsnak adott tavalyi interjújában. A Létbüfében az ősz költői toposzát írta szét, vagyis alkotta meg újra a kórházi kezelés alatt álló alteregója segítségével, akit az elmúláson kívül legalább annyira foglalkoztat a Büfés néni, a Vad angyalt néző proletárnővérkék, mint a napi betevő csipsz- és kólaadagja.

Verseskötetei és elbeszélései mellett jelent már meg tárcagyűjteménye, több drámája, illetve fordítása is. A ’90-es évek végétől körülbelül húsz drámafordítás köthető a nevéhez – ő mindezeket inkább „megnyelvezés”-nek nevezi. Tartuffe-fordítása például Molière: Tartuffe, írta Parti Nagy Lajos címen jelent meg. A hullámzó Balaton és A fagyott kutya lába című műveiből Pálfi György készített nagy sikerű filmet Taxidermia címen. Három éven át írta az Élet és Irodalomban Magyar Meséit, ezekben legnagyobb fegyverével, a nyelvvel kritizálta a Magyarországon uralkodó állapotokat. Az írások két kötetben jelentek meg 2012-ben és 2014-ben. Számtalan díj és elismerés tulajdonosa, a Kossuth-díjat 2007-ben kapta meg.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv ünnepi könyvhét

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Könyv gyász

Elhunyt Winston Groom, a Forrest Gump szerzője

A 77 éves Groom szerdán halt meg alabamai otthonában, Fairhope-ban. Forrest Gump című regényéből Tom Hanks főszereplésével forgattak népszerű hollywoodi filmet.
Könyv kosztolányi dezső

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Könyv interjú

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.