Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

2022.01.25. 09:30
Ajánlom
A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

Julia_Stephen_with_Virginia_on_her_lap_1884-173701.jpg

Virginia Woolf édesanyjával 1884-ben (Fotó/Forrás: Wikipédia)

„Kívül vagyok. Saját utamat járhatom… A falka csahol, de el már nem érhet” – írta egy alkalommal megrendítő nyíltsággal a naplójában, mintha csak előre látta volna a véget. Pedig látszólag minden adott volt ahhoz, hogy sikeres és boldog életet éljen.

Adelina Virginia Stephen néven született Londonban, 1882. január 25-én. Az irodalom már kiskorától fogva az élete részét képezte, hiszen édesapja, Sir Leslie Stephen korának egyik legismertebb filozófusa és irodalmára volt, édesanyja pedig egy híres könyvkiadó leszármazottja, a prerafaeliták kedvelt modellje. A család viszonylagos jómódban élt, ezért a kislányt, valamint testvéreit a szülők és a nevelők tanították. A Hyde Park Gate 22 szám alatti rezidenciájukon a korabeli kulturális élet legnagyobb alakjai tették tiszteletüket.

A nyarakat a család a cornwalli tengerparton töltötte, ez az időszak később Virginia több írását is inspirálta.

A látszólag gondtalan gyermekkor – és vele együtt a nyaralások időszaka – 13 éves korában ért véget, amikor édesanyja váratlanul meghalt. Ez akkora traumát jelentett a lány számára, hogy hónapokig súlyos idegrohamok gyötörték.

Alig pár évvel később, 1904-ben édesapja is elhunyt, és noha nem ápolt vele túl szoros kapcsolatot, a tragédia megviselte. Így amikor 1906-ban bátyját is elveszítette, idegösszeomlást kapott. Az sem segített a gyenge idegzetű Virginia állapotán, hogy két féltestvére, George és Gerald egyes feltételezések szerint molesztálta őt, valamint nővérét, Vanessát – az eset hatására egész életében belső hangok kísértették, melyeket különböző pszichiátriai kezelések alkalmával megtanult kezelni és elnyomni.

Virginia_Woolf_and_Vanessa_Bell_children-173702.jpg

Virginia és testvére, Vanessa (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Virginia második idegösszeomlása után a két lány, valamint legkisebb öccsük, Adrian, Bloomsburybe költözött, ahol az írói ambíciókkal megáldott lány beiratkozott a King’s College-ba. Itt olyan művészekkel ismerkedett meg, mint az író-kritikus Lytton Strachey, a kritikus Clive Bell, Saxon Sidney-Turner, a skót festő Duncan Grant és későbbi férje, Leonard Woolf.

Megalapították a Bloomsbury-kört, mellyel létrehozták a radikális értelmiségi elit egyik legnagyobb hatású csoportját. A társaság egészen az 1930-as évek közepéig működött.

Virginia_and_Leonard_Woolf_1912_borderless_crop-173702.jpg

Virginia Woolf és Leonard Woolf házasságkötése 1912-ben (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A művészi eszmék hirdetése mellett a kör tagjai nem riadtak vissza a botrányoktól sem, számos pletyka keringett például az ópiumos orgiáikról és polgárpukkasztó tréfáikról. Leghíresebb akciójuk, az úgynevezett Dreadnought hoax során egyenesen az angol flottát szólították fel, hogy álljanak készen néhány észak-afrikai herceg fogadására. Saját, latinon alapuló nyelvet találtak ki, a csel pedig bevált annak ellenére, hogy számos ponton bukhatott volna a terv.

A közös eszmék és programok közelebb hozták egymáshoz Virginiát és Leonardot, 1912-ben házasodtak össze. Minden bizonnyal a férfi jó emberismerete és pszichológiai érzéke kellett ahhoz, hogy felesége évtizedeken keresztül uralja az egyre elhatalmasodó depresszióját és viselkedészavarait.

Az is jó hatással volt Virginiára, hogy közös vállalkozásba kezdtek: könyvkiadót nyitottak, a Hogarth Presst, amely még ma is működik.

Olyan írók műveit jelentették meg, mint Gorkij, Rilke, Freud és T. S. Eliot, valamint ők adták ki Angliában elsőként Az ember tragédiáját.

Ekkor már Virginiának is jelentek meg publikációi, ám ezek még nem voltak olyan sikeresek, mint későbbi munkái. Első regénye, az 1915-ben kiadott The Voyage Out különlegességét az adja, hogy ez az egyetlen olyan Woolf-mű, amelyben a csók nő és férfi között csattan el.

Virginia sosem titkolta nők iránti vonzalmát, legismertebb szeretője az író-költő-kertész Victoria Mary Sackville-Westtel, vagyis Vita volt, akit 1922-ben ismert meg. Bár kapcsolatuk nem tartott túl sokáig, barátnők maradtak. Az 1928-ban megjelent Orlandót is Vita inspirálta, később a nő fia, Nigel Nicholson azt mondta a regényről:

„A leghosszabb és legbájosabb szerelmeslevél az irodalomtörténetben”.

Handwriting-virginia-woolf-10921544-600-870-174843.jpg

Virginia Woolf búcsúlevele férjéhez (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Ekkora már megjelent a Mrs. Dalloway (1925), amely meghozta Virginia számára a népszerűséget, érdekessége pedig, hogy az írónő a címszereplőt saját édesanyjáról mintázta. A Mrs. Dalloway megjelenésétől Virginia folyamatosan publikált, regényei mellett – melyeknek első borítóit testvére, Vanessa tervezte – haláláig csaknem félezer esszéje, könyvismertetője jelent meg angol és amerikai lapokban. Utolsó művét, a Felvonások közöttet 1941-ben adták ki, és az irodalomtörténészek máig vitatkoznak rajta, hogy az írónő valóban befejezte-e.

1936-ban Virginia naplójában előrevetítette azt a bombatámadást, amely megpecsételte a sorsát.

„Közel vannak újra az ágyúk személyes életünkhöz. Pontosan hallom őket”

– írta. Négy évvel később bombatalálat érte a Woolf család londoni lakását, valamint rodmelli birtokának kertjét.

Ezt a stresszt az írónő gyenge idegrendszere már nem bírta, viselkedése egyre furcsábbá vált. 1941. március 28-án kisétált a birtok közelében lévő Ouse folyó partjára, telepakolta kövekkel a zsebeit és besétált a vízbe. Holttestét csak április 18-án találták meg, a kert egyik fája alá temették. Férjétől öngyilkossága előtt érzelmes levélben búcsúzott el, azt írta benne:

„Mindenem voltál, mindent megtaláltam benned… ha bárki megmenthetett volna, csak te lettél volna az, senki más.”

Fejléckép: Virginia Woolf (forrás: Wikipédia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is vezényli jövőre a Concerto Budapestet

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.
Klasszikus

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.
Klasszikus

Énekesképzés a teljesség igényével – Beszélgetés Baráth Emőkével

Augusztusban kerül sor először a Pure Voice Akadémia képzésére, melynek különlegessége, hogy holisztikus szemlélettel igyekszik felkészíteni a növendékeket az énekesi pálya változatos kihívásaira. A kurzus alapítójával, a világhírű szopránnal, Baráth Emőkével beszélgettünk.
Plusz

Elhunyt id. Éliás Gyula

Az első magyar DJ-generáció egyik legismertebb alakjának halálhírét fia is megerősítette a közösségi oldalán.
Klasszikus

Életre kelt építészet – száz éve született Iannis Xenakis zeneszerző

Száz éve született a 20. század egyik legkülönlegesebben sokoldalú alakja, az építész-zeneszerző Iannis Xenakis. A matematikai struktúrákat zenére fordító komponista muzsikáját hallgatva mintha egy futurisztikus utazáson vennénk részt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Tíz nyelvre fordítják le a Meseország mindenkié című mesekönyvet

A kötet, amely azután vált széleskörben ismertté, hogy Dúró Dóra 2020-ban néhány lapját ledarálta, nemzetközi szinten is nagy érdeklődésnek örvend, mostantól pedig a magyar mellett német, holland, svéd, szlovák és lengyel nyelven is elérhető.
Könyv Lírástudók

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Könyv interjú

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Könyv magazin

Hogy nézett ki Balzac igazából?

A híres francia írót, a Goriot apó és az Emberi színjáték szerzőjét szenvedélyesen foglalkoztatta az akkor igen újnak számító módszer, mellyel a valóságot lehetett rögzíteni. Így róla is készült dagerrotípia.
Könyv hír

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.