Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

interjú Jane Harperrel
2020.07.10. 09:35
Ajánlom
Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.

Több mint tíz évig újságíróként dolgozott. Ez hogyan hatott regényírói munkájára?

JH_Aszaly_MEDIA-211916.jpg

Jane Harper: Aszály (Fotó/Forrás: Gabo Kiadó)

Óriási hatást gyakorolt rá, és különösen abban segített, hogy szakmai szemmel közelítsek a prózaíráshoz is. Első regényem, az Aszály megjelenése előtt tizenhárom évig dolgoztam a nyomtatott sajtóban. Az újságíróként szerzett tapasztalat elképesztően sokat segített, rengeteg hasznos készséget megtanultam, például azt, hogyan írjak fegyelmezetten és hogyan fejezzem ki magam a lehető legvilágosabban. Továbbá azt is, hogyan építsem fel a történeteimet úgy, hogy felkeltsem és végig fenntartsam az olvasóim érdeklődését.

Egy interjúban azt nyilatkozta, olyan karakterekről szeretne írni, akikre az olvasók ráismerhetnek a saját életükből, és könyveiben tényleg feltűnően hús-vér figurákkal találkozunk. Hogyan alkotja meg őket? Minden kicsit is fontos karakterhez részletes hátteret dolgoz ki?

A karakterek kidolgozása számomra mindig rétegzett folyamat.

Lelkesen hiszek a tervezésben, úgyhogy mielőtt nekiállnék írni, kitalálom, mely figurákra van szükségem az aktuális történet elmeséléséhez.

Először a kulcsfontosságú karakterekkel kezdem, aztán jönnek a másodlagos jelentőségűek. A szereplők eleinte általában elég kétdimenziósak, de minél több időt töltök a tervezéssel és a történet felépítésével, annál árnyaltabbak lesznek. Sokat gondolkodom a hátterükről, például hogy hol nőttek fel, milyen családi körülmények között éltek, mit várnak a jövőtől, mi mindentől félnek – és mindezt figyelembe véve igyekszem kitalálni, hogyan reagálhatnak a történet eseményeire következetesen és hitelesen. Általában az adott figura szerepével arányosan dolgozom ki a hátterét, vagyis a főhősökről sokat tudok, a mellékszereplőkről pedig mindent, ami az ő szempontjukból releváns, de ezen túlmenően már nem igazán merészkedek.

Eddigi történetei többnyire kisközösségekről, illetve kisebb csoportokról szólnak. Miért foglalkoztatja ennyire a téma?

JH_Azelveszettferfi_MEDIA-211014.jpg

Az elveszett férfi (Fotó/Forrás: Gabo Kiadó)

Több oknál fogva is szeretem a kisközösségeket. A kreatív ok az, hogy ezeknél személyesebb és egyedibb környezetet lehet teremteni, mint egy nagyvárosi helyszín esetében. A gyakorlati ok pedig az, hogy

a könyveimben szeretem a lehető legtöbbet kihozni a központi rejtélyből, és ezt egyszerűbb megvalósítani, ha csak korlátozott számú karaktert mozgatok.

Emellett az is szempont, hogy a figuráim interakcióba lépjenek egymással, és ez kisközösségben természetesebben megy, mint egy nagyvárosban, ahol sokkal többen jönnek-mennek, és könnyebben szétszóródnak az emberek.

A szélesebb magyar olvasóközönség számára ismerős ausztrál szerzőknél (például Michael Robothamnél és Liane Moriarty-nál) egyáltalán nem jut szerephez az ausztrál közeg, szemben önnel, és az olvasói visszajelzéseink alapján ezt a vonását nagyon is szeretik a regényeinek. Melyik van meg előbb, a történet vagy a helyszín? Hogyan lát neki a helyszín megismerésének?

A cselekmény és a helyszín nálam mindig szétválaszthatatlanul összefonódik.

Amikor egy regény ötletén gondolkodom, nagyrészt azzal telik az időm, hogy próbálok rájönni, hol kell játszódnia a cselekménynek.

Ideális esetben olyan helyszínen, amely segít mozgatni a karaktereket, és formálja a történetet. Mindig az a célom, hogy a helyszín végig a cselekmény szerves része legyen, így ha az olvasók a végén visszagondolnak, remélhetőleg képtelenek lesznek elképzelni, hogy a sztori bárhol máshol játszódhatott volna.

Regényeiben visszatérő elem, hogy a szereplők milyen kemény harcot folytatnak a természettel, mennyire kiszolgáltatottak neki. Ez nekünk európaiként általában nem része a hétköznapjainknak. Ausztráliában ez manapság is sokakat érint, vagy inkább csak szélsőséges példákat ragad ki a történeteihez?

JH_Atermeszetereje_MEDIA-211012.jpg

A természet ereje (Fotó/Forrás: Gabo Kiadó)

Általában tényleg olyan helyszíneket keresek a regényeimhez, amelyek emlékezetesek, és valahogy hatást gyakorolnak a karakterek életére, például az egymással és a közvetlen közösségükkel való viszonyaikra, valamint a munkájukra és magánéletükre. Tudatosan választok olyan helyeket, amelyek speciálisan ausztrál élettapasztalattal járnak, de

személy szerint úgy gondolom, bárhol éljünk is, valahogyan mindig hatással van az életünkre a környezetünk,

még ha nem is annyira, mint azoknak, akik Ausztrália különösen szélsőséges vidékein élnek.

Az utóbbi években több ausztrál krimiszerző is bemutatkozott a közönség előtt, például Christian White (akinek szintén mi adtuk ki Az elveszett gyermek című regényét), Sarah Bailey és Chris Hammer, hogy csak néhány nevet említsünk. Hogyan látja belülről, az ausztrál krimiből is lehet olyan nagy hatású irányzat, mint a skandinávból?

Nagyon örülök, hogy az olvasók világszerte felfedezik maguknak az ausztrál irodalmat, remélem, ez a tendencia egyre erősebb lesz. Ausztrália a skandináv országokhoz hasonlóan gyönyörű és sokszínű hely, amely rengeteg különféle történetnek ad otthont, úgyhogy bízom benne, az olvasók egyre több oldalát megismerik.

Néhány közelmúltbeli, többé-kevésbé világszerte ismert ausztrál bűnügyi film valós sztorikon, illetve figurákon alapult, például a Chopper – A kegyetlen, A Snowtown-i gyilkosságok, az Animal Kingdom és A futár, nem beszélve Ned Kellyről, akinek történetét rengeteg formában feldolgozták már. Hogyan látja, a true crime mennyire erős irányzat az ausztrál krimiirodalomban? Ön az újságírói múltjával elképzelhetőnek tartja, hogy valós sztorikon alapuló történeteket is írjon?

Nagyon szeretek prózát írni, és nem érzem, hogy a jövőben dolgoznék írnék valós bűneseteken alapuló történeteken. Ezek teljesen másfajta elbeszélést igényelnek, én pedig szeretem kitalálni a saját sztorijaimat a saját karaktereimmel. Megértem, miért foglalkoztatják annyira az embereket a valós bűneseteken alapuló történetek, mindannyian szeretjük az izgalmas rejtélyeket, de íróként nem vonz a lehetőség.

janeharper_forras_hivatalos_honlap-211009.jpg

Jane Harper (Fotó/Forrás: Gabo Kiadó)

Ha jól tudjuk, az Aszály című könyvéből készült mozifilm jelenleg az utómunka fázisánál tart. Mennyire vett részben a készítésében, és mikorra várható a bemutatója?

Az Aszály filmadaptációja elkészült, és pompás lett. 2019-ben forgatták, és eredetileg 2020 augusztusára tűzték ki a bemutatót, de ezt a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. Mindenesetre bármikor is kerül a közönség elé, megéri a várakozást. Egyébként nem folytam bele a munkába, úgy éreztem, nagyon jó kezekben van a regény a forgatókönyvíró és rendező Robert Connolly-nál, aki végig tájékoztatott minden fejleményről, még a forgatásra is ellátogathattam.

Sőt, a temetés- és a virrasztásjelenetekben statisztáltam is, amit nagyon élveztem.

A film gyönyörű és izgalmas adaptációja a könyvnek, szerintem az olvasók is szeretni fogják.

A szerző magyarul megjelent kötetei:

Jane Harper: Aszály - Kisváros, nagy titkok, sokkoló befejezés

Jane Harper: Az elveszett férfi - Három testvér, egy haláleset és nincsenek válaszok...

Jane Harper: A természet ereje

Depressziós? Olvasson krimit!

Kapcsolódó

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.