Könyv

Dragomán új novellái ütést mérnek az olvasóra

Kritika Dragomán György Rendszerújra című könyvéről
2018.11.28. 17:50
Ajánlom
Dragomán György új novelláskötetének olyan személyek és sorsok állnak középpontjában, akik valamilyen személyes-történelmi-technológiai kataklizma után vannak, sokszor egyfajta fordulópont előtt.

A South Park című animációs sorozat alkotói nyilatkozták, hogy ma, a fake news, a kvázi-diktatúrák, Trump és társainak világában baromi nehéz szatírát, paródiát csinálni – az élet ugyanis egyszerűen lepipálja a készítőket. Persze nem kell Amerikáig menünk: a Hírcsárda című viccoldalt is alig lehet már megkülönböztetni más sajtótermékektől. Ez, vagyis hogy a valóság utoléri a képzeletet, más téren is igaz:

van-e értelme még disztópikus sci-fiket írni, amikor Kínában pár éven belül valósággá válik a totális megfigyelés?

A fénysebességgel robogó technológiai fejlődés korában a Fekete tükör (Black Mirror) című sorozat gyakorlatilag minden témába vágó diskurzus megkerülhetetlen darabjává vált. Nem azért, mert ez szólt először, vagy a legegyedibb módon a nem is olyan távoli jövő nem is olyan napos oldaláról, hanem mert eddig nem látott, széles közösséget ért el, és legtöbbször tökéletesen választotta ki azt a határmezsgyét, ahol még tökéletesen hihető az egyes részek sztorija, de valami még pont hiányzik ahhoz, hogy bekövetkezzen.

Dragomán György új novelláskötete is hasonló történetekből áll: olyan személyek és sorsok állnak középpontjában, akik valamilyen személyes-történelmi-technológiai kataklizma után állnak; de sokszor épp egyfajta fordulópont előtt. A novellák tétje pedig általában az, elfogadják-e az új állapotokat, alkalmazkodnak hozzá, kihasználják azt, esetleg kitörnek belőle. A Fekete tükör egyik legjobb epizódjában egy disztópikus jövőben járunk, ahol az emberek a megélhetésüket jelentő pontokért cserébe egész nap szobabiciklin termelik az energiát, a megszerzett pontokat pedig ócska médiatartalmakra költik. Ez a sztori a címadó novellában konkrétan visszaköszön, csak épp a befejezése más. Hogy a sorozat egyértelműen hatott az íróra is, azt a Corn and Soda-nak adott interjújában is megerősítette:

Azt hiszem, vidám és vicces történeteket írok, aztán mikor kész lesz, valahogy mindig az ellenkezője derül ki. „Ez az én saját kis Black Mirrorom”.

DragomanGyorgy_foto_ValuskaGabor_-084449.jpg

Dragomán György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor)

Pedig a címadó novellában épphogy sokkal optimistább Dragomán, mint a sorozat. Máshol pedig valóban inkább sötét és lehangoló a hangulat: elveszett ideák, bebetonozódott, kilátástalan helyzetek és különböző rendszerek elleni szélmalomharcok követik egymást. Nehéz, és talán nem is kell egyértelmű tanulságokat levonni, annyira különböznek a novellák. Annyit talán mégis kijelenthetünk ezek alapján, hogy Dragomán szerint harcolni kell, mindenáron. Akkor is, ha látszólag értelmetlen, akkor is, ha egy fennálló világrendet apró lázadásunkkal nem tudunk megdönteni.

De harcolni kell, a saját igazunkért, a saját üdvözülésünkért, hogy ha nem is ebben az életben, de szabadok legyünk.

A már említett Fekete tükör mellett rengeteg egyéb dolog ugorhat be az írásokról. A balladisztikus elbeszélésmód, a háttérben meghúzódó, de az egyén legintimebb magánéletébe is beszűrődő hatalom és elnyomás Dragomán korábbi írásait juttatja eszünkbe; a posztapokaliptikus, mélabús mágikus realista történetek pedig Bodor Ádám világára emlékeztetnek - őt a kötet hátulján több művésszel együtt név szerint is említi, mint inspirációt. Mindkét fajtából akad emlékezetes novella bőven. Ott van például a világégés utáni Antigoné-parafrázis (A hangár); a több részből álló Gát, ami egy víz alá süllyedt város peremvidékén játszódik; vagy épp a Döghecc, amiről a már emlegetett Bodor mellett nekem a Sztalker is beugrott - mégis, megvan benne a Dragománra jellemző sajátos íz. A Rendszerújrában közel ötven hosszabb-rövidebb írás olvasható, ezek a sorozat epizódjaihoz hasonlóan váltakozó színvonalúak, akad köztük önismétlő, vagy egyetlen "poénra" felfűzött darab is.

De a könyv ezekkel együtt is együtt erős, elgondolkodtató ütést mérnek az olvasóra.

Dragomán György: Rendszerújra
Magvető kiadó, 224 oldal

Kapcsolódó

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

Büszke rá, hogy író lett, neki sikerült az, amire édesapjának nem volt lehetősége. Dragomán György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Plusz

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Klasszikus

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv tompa andrea

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Könyv hangoskönyv

Alföldi Róbert előadásában jelent meg Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója

Esterházy Péter utolsó regénye egy hónappal a halála előtt jelent meg. A fájdalmas mű most Alföldi Róbert hangján hallható.
Könyv Film

Az őszinteség nem egyenlő a szaftos részletekkel

Október elején nálunk is megjelent Woody Allen az Egyesült Államokban nagy port kavart önéletrajza Apropó nélkül címmel a Jaffa Kiadónál. A kiadó kommunikációs vezetőjét, Németh Lucát arról kérdeztük, mennyire számít ellentmondásos lépésnek egy ilyen kötet kiadása vagy akár maga a szöveg.
Könyv Jonathan Swift

Aki annyira szatirikusan írt Angliáról, hogy mesének hitték – Jonathan Swift

Kétszázhetvenöt éve, 1745. október 19-én hunyt el Jonathan Swift ír-angol író, költő, a szatíra mestere, a Gulliver utazásai című regény szerzője. 
Könyv ajánló

Az író, akinél Vámos Miklós sem jön rá a fordulatokra

Ezúttal a méltatlanul előítéletesen kezelt orosz irodalom egy képviselőjét ajánlja Vámos Miklós, aki e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.