Könyv

Dragomán új novellái ütést mérnek az olvasóra

Kritika Dragomán György Rendszerújra című könyvéről
2018.11.28. 17:50
Ajánlom
Dragomán György új novelláskötetének olyan személyek és sorsok állnak középpontjában, akik valamilyen személyes-történelmi-technológiai kataklizma után vannak, sokszor egyfajta fordulópont előtt.

A South Park című animációs sorozat alkotói nyilatkozták, hogy ma, a fake news, a kvázi-diktatúrák, Trump és társainak világában baromi nehéz szatírát, paródiát csinálni – az élet ugyanis egyszerűen lepipálja a készítőket. Persze nem kell Amerikáig menünk: a Hírcsárda című viccoldalt is alig lehet már megkülönböztetni más sajtótermékektől. Ez, vagyis hogy a valóság utoléri a képzeletet, más téren is igaz:

van-e értelme még disztópikus sci-fiket írni, amikor Kínában pár éven belül valósággá válik a totális megfigyelés?

A fénysebességgel robogó technológiai fejlődés korában a Fekete tükör (Black Mirror) című sorozat gyakorlatilag minden témába vágó diskurzus megkerülhetetlen darabjává vált. Nem azért, mert ez szólt először, vagy a legegyedibb módon a nem is olyan távoli jövő nem is olyan napos oldaláról, hanem mert eddig nem látott, széles közösséget ért el, és legtöbbször tökéletesen választotta ki azt a határmezsgyét, ahol még tökéletesen hihető az egyes részek sztorija, de valami még pont hiányzik ahhoz, hogy bekövetkezzen.

Dragomán György új novelláskötete is hasonló történetekből áll: olyan személyek és sorsok állnak középpontjában, akik valamilyen személyes-történelmi-technológiai kataklizma után állnak; de sokszor épp egyfajta fordulópont előtt. A novellák tétje pedig általában az, elfogadják-e az új állapotokat, alkalmazkodnak hozzá, kihasználják azt, esetleg kitörnek belőle. A Fekete tükör egyik legjobb epizódjában egy disztópikus jövőben járunk, ahol az emberek a megélhetésüket jelentő pontokért cserébe egész nap szobabiciklin termelik az energiát, a megszerzett pontokat pedig ócska médiatartalmakra költik. Ez a sztori a címadó novellában konkrétan visszaköszön, csak épp a befejezése más. Hogy a sorozat egyértelműen hatott az íróra is, azt a Corn and Soda-nak adott interjújában is megerősítette:

Azt hiszem, vidám és vicces történeteket írok, aztán mikor kész lesz, valahogy mindig az ellenkezője derül ki. „Ez az én saját kis Black Mirrorom”.

DragomanGyorgy_foto_ValuskaGabor_-084449.jpg

Dragomán György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor)

Pedig a címadó novellában épphogy sokkal optimistább Dragomán, mint a sorozat. Máshol pedig valóban inkább sötét és lehangoló a hangulat: elveszett ideák, bebetonozódott, kilátástalan helyzetek és különböző rendszerek elleni szélmalomharcok követik egymást. Nehéz, és talán nem is kell egyértelmű tanulságokat levonni, annyira különböznek a novellák. Annyit talán mégis kijelenthetünk ezek alapján, hogy Dragomán szerint harcolni kell, mindenáron. Akkor is, ha látszólag értelmetlen, akkor is, ha egy fennálló világrendet apró lázadásunkkal nem tudunk megdönteni.

De harcolni kell, a saját igazunkért, a saját üdvözülésünkért, hogy ha nem is ebben az életben, de szabadok legyünk.

A már említett Fekete tükör mellett rengeteg egyéb dolog ugorhat be az írásokról. A balladisztikus elbeszélésmód, a háttérben meghúzódó, de az egyén legintimebb magánéletébe is beszűrődő hatalom és elnyomás Dragomán korábbi írásait juttatja eszünkbe; a posztapokaliptikus, mélabús mágikus realista történetek pedig Bodor Ádám világára emlékeztetnek - őt a kötet hátulján több művésszel együtt név szerint is említi, mint inspirációt. Mindkét fajtából akad emlékezetes novella bőven. Ott van például a világégés utáni Antigoné-parafrázis (A hangár); a több részből álló Gát, ami egy víz alá süllyedt város peremvidékén játszódik; vagy épp a Döghecc, amiről a már emlegetett Bodor mellett nekem a Sztalker is beugrott - mégis, megvan benne a Dragománra jellemző sajátos íz. A Rendszerújrában közel ötven hosszabb-rövidebb írás olvasható, ezek a sorozat epizódjaihoz hasonlóan váltakozó színvonalúak, akad köztük önismétlő, vagy egyetlen "poénra" felfűzött darab is.

De a könyv ezekkel együtt is együtt erős, elgondolkodtató ütést mérnek az olvasóra.

Dragomán György: Rendszerújra
Magvető kiadó, 224 oldal

Kapcsolódó

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

Büszke rá, hogy író lett, neki sikerült az, amire édesapjának nem volt lehetősége. Dragomán György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Plusz

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.
Klasszikus

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Könyv Tolnai Ottó

80 éves Tolnai Ottó

A költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját.
Könyv gyász

Elhunyt Charles Webb, a Diploma előtt írója

A 81 éves amerikai regényíró június 16-án hunyt el az angliai Eastbourne-ban vérképzőszervi betegségben – közölte barátja, Jack Malvern újságíró.
Könyv gyász

Elhunyt Najmányi László

74 éves korában elhunyt Najmányi László, a '70-es évek avantgárd művészvilágának jelentős alakja. Nemzetközi hírű író, képzőművész, színház- és filmrendező, performer, theremin művész, díszlettervező és zenész; a kommunista blokk első punkegyüttese, a Spions egyik alapítója - számolt be a Wanted magazin nyomán a 444.hu.