Könyv

Egy stadionnyi Paradicsom – Nádasdy Ádám az új Dante-fordításról

2021.10.14. 12:05
Ajánlom
Egy közös karácsonyi italozás alkalmával jutott Nádasdy Ádám és Térey János arra a megállapításra, hogy Dante Isteni színjátékának Paradicsom részét újra kéne fordítani. Nem azért, mert Babits szövege ne lenne jó, nagyon is szép, a mai olvasóközönség viszont már nehezebben fogadja be. Az új változat elkészült, Nádasdy Ádám, a mű fordítója pedig a 2021-es Budapesti Őszi Fesztivál keretében ismertette a művet a Márai Sándor Kulturális Központban.

A Paradicsom dramaturgiája látszólag nagyon hasonló az előző két részhez: Dante, elemelkedve a földi élettől, megpróbálja megmutatni a halandó számára nem látható túlvilágot, ám utazása ezúttal a Pokoltól és Purgatóriumtól eltérően nem a földhöz, sokkal inkább az éghez kapcsolódik.A Paradicsomban körülnéz, felismerni vél alakokat, végül pedig Istent kívánja látni.

Leírása – melyet ezen az estén Cseke Lilla Csenge és Bánki Mihály Dániel tolmácsolt a hallgatóságnak – olykor ködös, a szerző sokszor nyúl ahhoz a szerzői trükkhöz, hogy szabadkozik a látottak miatt: elmondása szerint olyan katartikus az élmény, hogy azt nem lehet szavakba önteni. Aztán mégis megpróbálja, az alapoktól kezdve a hely leírását.

„A Paradicsomot úgy kell elképzelni, mintha egy stadion lenne”

– mondta Nádasdy Ádám, részletesen elemezve az alaphelyzetet. Az általa felvázolt kép szerint Dante a küzdőtér közepéről tekint a lelátón helyet foglaló lelkekre, akik hierarchikus rendszerben ülnek, a feljebb ülők közelebb vannak Istenhez.

Ezen a helyen kevesen vannak, akik rögtön helyet kaptak ebben az időtlen és súlytalan világban, a legtöbben a Purgatórium tisztítótermeiből kerültek át (Nádasdy felhívja a figyelmet, hogy a Purgatórium Danténál nem a büntetés helye, innen az emberek csak a Paradicsomba juthatnak). Minden réteg képviselteti magát, történelmi alakok is, külön leírást kap többek között Justinianus császár, Ráháb, a jerikói prostituált, Statius, a latin költő, illetve Dávid, a zsidó király.

Ezen a helyen mindenki üdvözült, de vannak üdvözültebbek”

– magyarázta a jelenséget a fordító, mely szerint egy prostituált is bebocsáttatott, de nem látni a képzeletbeli lelátón egyházi főméltóságokat. Nádasdy Ádám fordítása igyekszik a lehetőségekhez képest szöveg- és gondolathű maradni, ezért az is magyarázatra szorult, hogy miért zsibonganak az egyik szektorban különböző korú gyerekek.

„A Paradicsomban van gyerek-szekció”

– mondta a fordító, kitérve rá, hogy Dante korában kétféle nézet létezett: az egyik szerint mindenki ideális formában létezik a túlvilágon, míg a másik szerint – és az Isteni színjátékban ez az elfogadott – a halál pillanatában meglévő arc és test lesz az örök élet formája.

De milyen Dante Istene? – merül fel jogosan a kérdés, hiszen a szerző olyan részletesen írja le a látottakat és a helyet, ahol járt, hogy amikor lépked felfelé a lépcsőn az Úr felé, az olvasó önkéntelenül is pontos személyleírást vár. Ilyennel azonban a Paradicsom nem tud szolgálni, mert azon túl, hogy jó szándékkal figyelmeztetik a szerzőt, el ne veszítse az eszét a látottaktól – ettől Dante az olvasót is szeretné megkímélni –, a fény és az Isten látása el is vakítja az utazót. Tükörképet lát (illeszkedve a Biblia azon passzusához, mely szerint Isten a saját képére teremtette az embert), és távoznia kell a földre.

A Paradicsomot az előző két részhez hasonlóan a 33. ének végén Dante egy nap-csillag párhuzammal zárja.

„Azt a megnyugvást akarja érzékeltetni az utolsó néhány sorban, hogy mindannak ellenére, amin keresztül ment, úgy látszik, Isten gondoskodik róla, hogy nyugodt lelkülettel folytassa lent a földön, szeretetben. A szeretet az, ami körül minden forog” – mutatott rá Nádasdy előadása végén.

A Magvető Kiadó gondozásában november 8-án tanulmánykötet jelenik meg A csökkenő költőiség címmel, melyben Nádasdy Ádám ír Shakespeare- és Dante-fordításainak kérdéseiről, a más nyelven történő fordítás/újraírás nehézségeiről, illetve a műfordítói gyakorlatról. A kötet a kiadó oldalán már előrendelhető.

Fejléckép: Nádasdy Ádám (forrás: jegy.hu)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Wunderlich Józsefet két hétre felfüggesztette a Vígszínház

Ahogyan beszámoltunk róla, Wunderlich József a múlt héten többször is nyilvános Facebook-posztban kritizálta a Vígszínház vezetőségét, bírálta a Covid-ellenes intézkedéseket, illetve egy kolléganőjével szembeni bánásmódot. A színház belső vizsgálat lefolytatása mellett döntött.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Meghalt Sediánszky János

Kilencvenéves korában elhunyt Sediánszky János író, újságíró, a Magyar Rádió Örökös Tagja – tette közzé hétfőn a család.
Könyv ajánló

Teret adunk az olvasásnak – Válassz karácsonyra a Líra ajánlatából

Tiéd lehetnek a Líra könyvesboltokban és a lira.hu oldalon a Líra Csoport karácsonyi újdonságai.
Könyv magazin

„Ne hagyd a sorsod csillagokra” – 100 éve született Pilinszky János

November 27-én ünnepeljük a 20. századi magyar költészet egyik legtitokzatosabb alakja, Pilinszky János születésének 100. évfordulóját, akinek irodalmi hatása máig elevenen él. Szikár sorai számos művészt megérintettek és megihlettek, megemlékező cikkünkben olyan alkotók méltatják a költőt, akik saját munkásságukkal is szorosan kapcsolódnak Pilinszky János költészetéhez.
Könyv podcast

„Ezek az olvasók szabadok, hiszen gyerekek” – Krusovszky Dénes a Lírástudókban

Gyerekkönyvet írt Krusovszky Dénes, akinek megváltozott az élete, mióta apa. Nálunk járt, felolvasott a versekből, és cáfolta a vélekedést, miszerint az írók és a költők akkor fordulnak a gyerekek felé, amikor már nincs jobb ötletük. Szabó T. Anna beszélgetett vele.
Könyv gyász

Elhunyt Bethlenfalvy Géza, a tibetológia professzora

Nyolcvanöt éves korában elhunyt Bethlenfalvy Géza, Kőrösi Csoma-díjas orientalista, egyetemi oktató, a tibetológia professzora, az újdelhi Magyar Kulturális Intézet volt igazgatója, a Kőrösi Csoma Társaság alelnöke és a Delhi Egyetem tanára.