Könyv

Hányszor lehet egy életet elmesélni? – Interjú Garaczi Lászlóval

2018.11.12. 16:55
Ajánlom
Garaczi László Lemur-sorozatának legújabb kötete az író közelmúltjába kalauzolja el az olvasókat. Apró emlékek, ismerős helyzetek és olyan hétköznapi csodák gyűjteménye, amelyek dallamtapadásként követik végig az életünket.

A Hasítás az Egy lemur vallomásai című, önéletrajzi ihletésű kvázi memoár ötödik kötete. Hányszor lehet egy életet elmesélni?

Minden életkorban más a múlt perspektívája, máshogy látjuk az életünk epizódjait. Más a fénytörés. Az emlékezés újból és újból nekifeszül, hogy megértse, mi történt. Az értelmezések eredményei is hozzáadódnak az eredeti emlékhez. Folytonos körözés a fontos vagy rejtélyes pillanatok fölött, így születnek az újabb és újabb változatok. A sorozat kötetei különböznek egymástól, a könyveknek más a témájuk, a tétjük, de bizonyos motívumok ismétlődnek, új kontextusba helyeződnek.

Ezek szerint soha nem is tudjuk a saját múltunkat teljesen kiismerni?

Nem fogunk végső igazságokhoz eljutni, de ha képesek vagyunk folyamatosan elemezni, hogy mi történt velünk, az már félsiker. A probléma megoldása az állandó törekvés a megoldására. Az emlékezésnek, a múltfeldolgozásnak van egyfajta terápiás funkciója. Nem fogjuk megtalálni a bölcsek kövét, de eljuthatunk bizonyos kérdések megfogalmazásáig, az elfogadás állapotáig. Voltak események, helyzetek, amelyek nagy feszültséggel dolgoztak bennem évtizedeken keresztül, aztán mikor írtam róluk, valamiképp nyugvópontra jutottak. 

A lemur visszatért

Kapcsolódó

A lemur visszatért

A posztmodern önéletrajzi regényciklus ötödik részében megérkeztünk a 80-as évekbe - ami Garaczi tolmácsolásában legalább annyira sírva nevetős élmény, mint a gyerekkor, vagy a katonaság.

A Lemur-könyvek tele vannak a klasszikus memoárok szempontjából „nem hasznos” vagy mellékes emlékekkel, ezekből rekonstruálódik a múlt. Hogyan szelektálódik ki, mi kerül egy-egy kötetbe?

Kérdés, hogy mi a hasznos és mi a nem hasznos emlék.

Mindenki életében eljönnek az úgynevezett nagy események, drámai pillanatok, halálesetek, szerelmek, beteljesülések, sikerek, kudarcok. De vannak olyan hétköznapi pillanatok, helyzetek, emlékek is, amelyek évtizedekig kísérnek és kísértenek, és nem értjük a jelentőségüket. Ártatlannak tűnő, véletlenszerű helyzetek, események, hangulatok.

Négyéves koromban álltam a kisszobánkban az ablak előtt, meglebbent a függöny, leszállt egy galamb az erkélyre, félrefordította a fejét, és egy pillanatig egymásra néztünk. A negyedik születésnapomon történt, és mikor a galamb elrepült, arra gondoltam, hogy úristen, milyen öreg vagyok már, és ebből a végtelen időből, ebből a felfoghatatlan négy évből alig emlékszem valamire. Nem történt semmi drámai akció, de ez valami evidenciapillanat volt számomra. Vannak ilyen pimf, közönségesnek tűnő pillanatok, amiket sokáig nem tudunk kiverni a fejünkből. Mint egy makacs dallamtapadás. Nem tudjuk, miért kell emlékeznünk ezekre. Mintha üzenni akarnának valamit a létezésünkről.

Garaczi László

Garaczi László (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

Mennyire változna meg a konstruálás folyamata, ha a Lemur-sorozat eljutna a jelenkorig? Hiszen a digitalizáció, az internet és a közösségi média korában már nincs szükség emlékezésre, minden múltbeli tettünk ott van a számítógépünkön és a telefonunkon.

Egy ma játszódó, új regényen dolgozom, amiben jelentős szerephez jut a technológia és a virtualitás. Facebook, mobil, új kommunikációs platformok satöbbi. Még az is lehet, hogy Lemur-könyv lesz. Viszont nem gondolom, hogy az internet és a technológiai forradalom egy csapásra megoldotta volna a problémáinkat. Az ember bonyolultabb a gépnél. Az új helyzet áthangolja a viszonyunkat a többiekhez és magunkhoz, de a lényegen nem változtat: nem tudjuk, kik vagyunk, nem értjük, mi történik velünk, és mi az értelme ennek az egésznek.

Lehet, hogy a rengeteg elérhetővé váló adat csak nehezíti a helyzetünket, növeli a káoszt.

A Hasítás elbeszélőjének két álma van: gólt lőni a braziloknak a Népstadionban és találkozni Maria Schneiderrel. Önnek vannak még hasonló vágyai?

Többé-kevésbé normális, polgári életet élek, szeretem a munkám, szeretem a körülöttem lévőket, a helyet, ahol lakom. Megküzdöttem ezért, de azt is tudom, hogy az óvatosságnak, az éberségnek, a tanulásnak soha nincs vége. Leselkedik a baj, az őrület, a betegség, bármikor kibillenhetsz. Minden életkor új feladat, kis túlzással új identitásokat kell kifejleszteni, új tudásokat elsajátítani. Nem vagyok a helyzet ura, csak békés elviselője, pillanatnyi haszonélvezője. Jó lenne ezt a viszonylagos egyensúlyt fenntartani és minél több jó könyvet írni.

Maria Schneider és a bombagól braziloknak: ez a hajó sajnos elment, de azért vannak ötleteim. Hogy egy tényleg szürreális ábrándról számoljak be: milyen csodálatos lenne, ha a honfitársaim figyelme a megvadult politikusokról könyvekre, filmekre, zenékre terelődne. Szerintem mindenki jobban járna.

Garaczi válaszol Vámosnak

Kapcsolódó

Garaczi válaszol Vámosnak

E hónapban is megmondom, mit érdemes elolvasni - írja Vámos Miklós, majd felteszi az indirekt kérdést választottjának, Garaczi Lászlónak: posztmodern írónak tartja-e magát.

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv kult50

Bátran belépni az ismeretlenbe – Láng Zsolt a Kult50-ben

Nagy sikerű regényének egyik főszereplője Bolyai János matematikus, a másik meg egy író, aki pont Bolyairól készíti regényét. A könyvbeli írót ugyanúgy hívják, mint a valódi szerzőt, vagyis Láng Zsoltnak. Aki szerint ez az írói fogás stiláris ösztönzés az olvasó számára, hogy a könyv másik főszereplőjét, Bolyait is valóságosnak tekintse.
Könyv ajánló

Könyv készült a Kiscsillag legutóbbi lemezéhez

Lovasi András szövegei és Vetlényi Zsolt festőművész-grafikus munkái teszik teljessé a Tompa kések-élményt.
Könyv kult50

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.
Könyv hír

Mi lett volna, ha...? Megjelent Mucsi Zoltán és Bérczes László beszélgetőkönyve

Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről.
Könyv interjú

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.