Könyv

Hungarikum lehetne a versmondás

2022.01.27. 15:22
Ajánlom
A Mondj Te Is Egy Verset Egyesületet alapítójával, Takács Bencével beszélgettünk, aki immár fél éve rendszeresen pódiumbeszélgetéseken, közösségi versmondó esteken és online zenés produkciókkal népszerűsíti a versmondást.

Milyen saját, belső hang indíttatására alapította meg az egyesületet?  Bizonyára jó adag elhivatottság kell a kultúra területén a hasonló vállalásokhoz.

A belső hang több összetevős. Egyrészt hatéves korom óta mondok verseket, amik nem tudom miért, de rám ragadtak. Meggyötörten is felszabadítanak, értelmet adnak a jelennek, és közben valamiért sorsul kaptam, kapom őket mind a mai napig is. Így készültem színésznek a Latinovits Zoltán Diákszínpad megerősítő évei után - és a versek miatt nem lettem végül az. De így kaptam a TF Estéket, ahol egy idő után jómagam lettem a legtöbbet fellépő „művész”, mint versmondó, így jött létre a TFMűhely, majd sok-sok egyéni előadó est után a Mondj egy verset kezdeményezés, ahol nincs más teendőnk, mint találkozni, finom borok társaságában megkérdezni a másikat: „na, te mit hoztál?” Így, a verseken keresztül beszélgetünk.

Mikor és hol találkozott először a versekkel, aztán a pódiumművészettel?

Hatévesen mondtam egy Petőfit. Aztán a véletlenek hosszú sora, és persze rengeteg versmondó verseny olyan kiváló zsűritagokkal – hiányoznak nagyon! –, mint Jancsó Adrienn, Bánffy György vagy éppen Lukácsi Huba, tereltek felém egy-egy verset. Például így lettem diákszínpados is. 1995 szeptemberében a mi osztályunk feladata volt az október 6. megemlékezés megszervezése, ahol a padtársam kapott egy verset, hogy mondja el. Én, mint Karinthy cirkuszában a hegedűjáték esetében, még jelentkezni sem mertem a versmondásra, pedig szerettem volna. De a padtársam beteg lett, így végül én mondtam el a verset október 6-án, ami által október 23-án már nagy színészekkel állhattam együtt a színpadon, majd jöttek a diákszínpadi főszerepek.

Szóval a véletlenek sorsszerű játéka az, hogy végül versmondó lettem, és mai fejjel már tudom, ezek a sorsszerű bukdácsolások vezettek ahhoz, hogy mindent a verseknek köszönhetek.

TakacsBence2-125358.jpg

Takács Bence (Fotó/Forrás: Mondj Te is Egy Verset Egyesület)

A 2021-es évben Mécs Károly, Császár Angela, Sasvári Sándor, Kautzky Armand, Ferenczi György és Szakcsi Lakatos Béla is fellépett a Mondj Te is egy verset pódiumán. Melyik beszélgetés áll a legközelebb önhöz?

Ők mind, és még azok is, akik jönnek. Mindenki! Tanulni, látni, érezni, adni és kapni, nagyon szeretni. Így foglalható össze az első félév a számomra. Császár Angela például a beszédtanárom volt. A mai napig csodálom őt, és tanulok minden egyes közös fellépésünkből. Mécs Károly a mentorommá vált, ha a híradóban egy ritmust vétek, jelez, hogy „fiacskám” … Szakcsi Lakatos Béláékkal számtalan közös est, fellépés, rezdülés, felhőtlen játék köt össze… Sasvári Sanyi munkásságán nőttem fel, és most miatta tanulgatom ezt a számomra új sportágat, a lovaglást… Armand pazar tudása és lebegése mindig megérint… fantasztikus emberek, akik jelenlétükkel töltik meg a színpadot, hittel és tenni akarással pedig a nézői lelkeket. 2022-ben is folytatjuk a PódiumON sorozatot, szintén ilyen nagy nevekkel, egyéniségekkel. De az még legyen titok, hogy kik mondtak már, első szóra, igent. Megsúgom csak, hogy január 28-án Oberfrank Pál érkezik, felkészül Lukács Sándor…

A beszélgetések sorában nagyon izgalmas volt, amikor rögtön az első alkalommal Mécs Károly arról beszélt, hogy a felgyorsult élet nem a megalapozott, mélyebb gondolatok kifejezésére szolgál, hanem a gyors, lényegre törő közlésekre - ami nem sarkallja az embereket például egy Shakespeare-monológ meghallgatására. Milyen veszélyeket lát ebben a folyamatban?

A teljes kiüresedést, a szakrális (emberi!) jelenünk feladását és egyéb, egyre inkább fokozódó mértékben a különböző, nem természetes anyagok magunkhoz vételét, azért, hogy a hiátust betöltsük. Mert az emberi, természeti énünk nem változik. Mindenki szeretni akar, és szeretve lenni; kiszámíthatóságot, nyugalmat, motivált jelent, közösségi, családi létet keresünk. És mit teszünk helyette?

Egy telefonba rendeztük mindenünket, még az arcunkat is. Személyes találkozóink helyett virtuális térhódítás zajlik.

A természeti hangok helyett folyamatos zörej, nyughatatlan káosz vesz körül, amiben persze már nem alszik jól a gyerek se. Holott a madarak nem beszélnek gyorsabban vagy hangosabban, a halak nem tanultak meg járni, a növények nem nőnek magasabbra – csak mi, emberek akarjuk ezt. Jobb lenne, ha fordítva lenne: őket figyelni, és ritmust váltani. És akkor nem az adott idő alatt elmondható szövegek minél nagyobb mennyisége lenne a cél, hanem a minősége; vagyis az, amiért a versmondó köröket is szervezzük, hogy eljussunk a lélekig, a megérintett állapotig.

Talán nincs még egy olyan nemzet, ahol nem múlhat el ünnepség, megemlékezés, de sokszor még családi program sem szavalás nélkül. Hogyan lehet megtartani ezt az értékünket?

Pontosan ezért szeretném, ha a hungarikumok szintjén lenne elismerve a versmondás, mint egyéni, nemzeti sajátunk. Mert más népek is mondanak verseket, de én nem tudok olyan nemzetről, amelyik minden fontosabb rendezvényét – legyen szó ünnepségről, megemlékezésről, temetésről vagy akár esküvőről – igazából a versek mentén szervezi meg. De ha ön tud, kérem szóljon!

IMG_6467-125400.jpg

Takács Bence (Fotó/Forrás: Mondj Te is Egy Verset Egyesület)

Kiket láthat a közönség a következő fél évben? Mi köti össze a megszólalókat?

Nagy nevek jönnek, igazi nagy művészek mondtak igent, de most ennél sokkal fontosabb, hogy a saját, úgynevezett márkahű közönségünket, akik főleg fiatalok, megtaláljuk. Számos ötlet született erre, így lehet, hogy vacsora-pódiumszínház leszünk, vagy lehet, hogy sokkal több középiskolai programot szervezünk, bemegyünk az iskolákba, vagy őket hozzuk el hozzánk. És az is biztos, hogy a fentebb kicsit korholt virtuális életet is figyelembe kell vennünk, ha a fiatalság a célcsoport, ergo sokkal több online tartalmat fogunk készíteni 2022-ben.

Videós tartalmakat már most is készítenek, például Pachmann Péter mesél a tévézésről és a házimunkáról a vasalMA című műsorukban. Mi hívta életre ezt a kedvezményezést?

Egy ötlet. Mi az a tevékenységi kör, ami legjobban jellemez egy férfit és ezáltal magát a férfit a háztartáson belül. Az egyik, hogy ki viszi le a szemetet… a másik talán a vasalás. Ha már vasalás, akkor mi lenne, ha vasalás közben beszélgetnénk, úgy ahogy a ráncok simulnak, vagy éppen újabbak keletkeznek.

Mert mindent elárul az, ahogy egy férfi vasal: tud-e egyáltalán, szokott-e egyáltalán, és ha igen, akkor miért.

Hogy kezdi a vasalást és melyik részét veszi előre az ingnek; éleket vasal-e bele, vagy éppen csak a dizájnrészt nézi… nem sorolom. És közben pontosan annyi ideig, amíg egy ing elkészül, beszélgetek ismert, de inkább azt mondom, elismert személyekkel, közismert férfiakkal, mint ahogy tettem Pachmann Péterrel is, akire elég régóta felnézek, mint emberre, mint híradósra. Fantasztikus dolgok derültek ki így Péterről, pedig mi két és fél éven át minden nap szinte egymás mellett öltöztünk a tévében. A vasalMA szerintem egy olyan 5-8 perces filmes játék, mint a vezetés közbeni beszélgetés – csak itt férfiak vannak. És itt gyűrődések vannak. S igen, remélem, hogy 2022-ben ebből állandó TV-műsor lehet, és remélem, hogy továbbra is mellettünk áll Szerencsejáték Zrt., és minél több emberhez eljutunk így is. Mert a vasalások során egy-egy verset is elmondunk, spontán, egy kedvencet, ami lehet, hogy másnak is kedvencévé válik.

 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is vezényli jövőre a Concerto Budapestet

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.
Klasszikus

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.
Klasszikus

Énekesképzés a teljesség igényével – Beszélgetés Baráth Emőkével

Augusztusban kerül sor először a Pure Voice Akadémia képzésére, melynek különlegessége, hogy holisztikus szemlélettel igyekszik felkészíteni a növendékeket az énekesi pálya változatos kihívásaira. A kurzus alapítójával, a világhírű szopránnal, Baráth Emőkével beszélgettünk.
Plusz

Elhunyt id. Éliás Gyula

Az első magyar DJ-generáció egyik legismertebb alakjának halálhírét fia is megerősítette a közösségi oldalán.
Klasszikus

Életre kelt építészet – száz éve született Iannis Xenakis zeneszerző

Száz éve született a 20. század egyik legkülönlegesebben sokoldalú alakja, az építész-zeneszerző Iannis Xenakis. A matematikai struktúrákat zenére fordító komponista muzsikáját hallgatva mintha egy futurisztikus utazáson vennénk részt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Tíz nyelvre fordítják le a Meseország mindenkié című mesekönyvet

A kötet, amely azután vált széleskörben ismertté, hogy Dúró Dóra 2020-ban néhány lapját ledarálta, nemzetközi szinten is nagy érdeklődésnek örvend, mostantól pedig a magyar mellett német, holland, svéd, szlovák és lengyel nyelven is elérhető.
Könyv Lírástudók

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Könyv interjú

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Könyv magazin

Hogy nézett ki Balzac igazából?

A híres francia írót, a Goriot apó és az Emberi színjáték szerzőjét szenvedélyesen foglalkoztatta az akkor igen újnak számító módszer, mellyel a valóságot lehetett rögzíteni. Így róla is készült dagerrotípia.
Könyv hír

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.