Könyv

Merle, a világirodalom egyik legsokoldalúbb írója

2020.08.30. 10:55
Ajánlom
Merle a be nem skatulyázható írók közé tartozott. Írt történelmi regényt, társadalmi problémákat boncolgató sci-fit, háborús történetet. Volt olyan könyve, ami csak megjelenése után több évvel lett siker. 112 éve született Robert Merle.

Robert Merle 1908. augusztus 28-án született az akkor még francia gyarmat Algériában. Hétéves volt, amikor apja meghalt és ez a tragédia végigkísérte az életét, több regénye főhősének apja halt meg ugyancsak korán. Bár édesanyja nagyon szerény körülmények között nevelte három gyermekét, mivel a szegénységből való kitörésre a tanulást találta legjobb módszernek, a gyerekek jó nevű iskolába jártak. 1924 telén Robert imádott nővére, Christiane streptococcus-fertőzést kapott, ami szívizomgyulladást okozott és a lány 1925 tavaszán meghalt. A fiatal Robert a gyász elől a tanulásba menekült, országos tanulmányi versenyen kitüntetést kapott, 1926-ban pedig kiváló minősítéssel érettségizett. A Sorbonne-on elvégezte a középiskolai oktatásra jogosító képzést filozófiából, majd megcélozta az angol tanári képesítést, ehhez azonban egy évet angol nyelvterületen kellett töltenie. Ezért az Egyesült Államokba utazott és Clevelandben lett középiskolai tanár. 1933-ban bátyját is elvesztette, az akkor mindössze 29 éves Roger szívrohamban halt meg.

A középiskolai tanári pálya helyett egyetemi tanár szeretett volna lenni, ennek feltétele a doktori disszertáció elkészítése volt, aminek témájául Oscar Wilde-ot választotta. 1934-ben feleségül vette Edmée Thiriet-et és hamarosan megszületett lányuk, Élisabeth.

A második világháború kitörésekor Merle-t behívták katonának és nyelvtudása miatt az angol expedíciós hadtesthez osztották be összekötőként. 1940 májusában a francia és angol hadsereget bekerítő németek elől Dunkerque-be hátrált. Engedélyt kapott, hogy felszálljon egy kimenekítő angol hajóra, de amíg összeszedte bajtársait, a hajó elment. Néhány nappal később, június 4-én fogságba esett és három évet töltött el különböző börtönökben és hadifogolytáborokban.   

Hazatérve a hadifogságból tönkrement az addig is billegő házassága. Merle Párizsba költözött, és folytatta korábbi tanári munkáját, mellette pedig tovább írta disszertációját. Ekkor fogott bele első regényébe, a Két nap az életbe, amelyben saját háborús tapasztalatait, a dunkerque-i menekülést írta meg.

A könyv 1949 tavaszán jelent meg, és azonnal nagy feltűnést keltett nyers realizmusával, a háború borzalmainak kendőzetlen ábrázolásával.

Miközben megkapta érte a legrangosabb francai irodalmi kitüntetést, a Goncourt-díjat, sok kritikus fanyalgott a katonák beszédmódja miatt, sőt volt olyan pap, aki megtiltotta a gyülekezetében a könyv árusítását, de ahogy az lenni szokott, a botrány csak növelte a regény ismertségét.

1952-ben jelent meg a Mesterségem a halál című könyve, amelyet részben Gustave Gilbert A diktatúra pszichológiája című műve ihletett. Merle kísérletet tett arra, hogy bemutassa a nemzetiszocialista rendszer működtetőinek mozgatórugóit. Főszereplője az auschwitzi tábor igazgatója, Rudolf Höß (a könyvben Rudolf Lang), akinek legfőbb motivációja a kötelességtudat és a felülről érkező parancs végrehajtása. Merle egyes szám első személyben írta meg a könyvet, végigköveti, hogyan jut el Lang odáig, hogy a futószalagon történő gyilkolásnak csak a technikai nehézségei érdeklik; hogyan válik szörnyeteggé, anélkül hogy észrevenné. Merle idős korában az 1952-ben megjelent Mesterségem a halál-t tartotta a legtöbbre.

Ha rágondolok, úgy érzem, hogy véghezvittem valami fontosat.

A könyv fogadtatása megint nagyon vegyes volt, csak a '60-as évek végén és a '70-es évek elején vált a koncentrációs táborokról szóló irodalom egyik klasszikusává, és későbbi kiadásai jóval nagyobb példányszámban fogytak.

1962-ben megjelent A sziget. A könyv a Bounty lázadóinak sorsát követi a Pitcairn-szigeteken. Szintén 1962-ben az Express hetilap felkérésre Kubába utazott, hogy tudósítson az ország új, forradalom utáni berendezkedéséről. Merle találkozott Fidel Castróval is, és ekkor támadt az az ötlete, hogy könyvet ír a forradalom első csatájáról, a Moncada-laktanya ostromáról. A hatóságok támogatásával 1963 nyarán interjút készített az akció túlélőivel. A dokumentarista stílusú Moncada 1965-ben jelent meg, de mivel eltért Castro leegyszerűsített, heroizált, hivatalos változatától, Kubában nem is jelent meg, és Merle baloldalisága miatt Franciaországban is hűvösen fogadták a könyvet.

1965-ben az Állati elmék írásának megkezdésével új korszakot nyitott életművében, a politikus-fantasztikus regényekét. Ebbe a sorba tartozik bele az 1972-es Malevil és a két év múlva megjelent Védett férfiak. 1975-ben jelent meg a lét értelmetlenségéről szóló és életműből kicsit ki is lógó Madrapur. 1973-ban az Állati elmék alapján készült A delfin napja című film.

Mindeközben

1970-ben jelent meg az Üvegfal mögött, amely az 1968-as diáklázadások egyik legfontosabb könyve.

1976 márciusában hozzáfogott régóta tervezett történelmi regénysorozata első kötetéhez, a Francia históriához. A sorozat összesen 13 kötetből állt, Merle 27 éven át, szinte szó szerint a haláláig írta. Közben azért jelentek meg még más könyvei, mint a Nekünk nem kell fel a Nap vagy a Majomábécé.

2000-ben leukémiát diagnosztizáltak nála, 2004 februárjában otthonában lezuhant a lépcsőről és kórházba került, ahol néhány nappal később, március 27-én szívrohamban halt meg, 92 évesen.

Fejléckép: Robert Merle 1985-ben (forrás: Wikipedia Commons)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Ingyenes nyáresti koncertek és ZeneKert – megnyitott a Magyar Zene Háza Szabadtéri színpada

Egész nyáron ingyenes szabadtéri koncertekkel és egy új kerthelyiséggel, a ZeneKerttel várja a látogatókat a Magyar Zene Háza. A szabadtéri színpad feltörekvő tehetségek és izgalmas zenei kísérletek számára ad lehetőséget koncertezésre, számos jól ismert zenész és formáció mellett.
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Klasszikus

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is vezényli jövőre a Concerto Budapestet

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.
Klasszikus

A legtehetségesebb ifjú muzsikusokat keresi a Budapesti Fesztiválzenekar

A zenekar tehetségkutató és -ösztönző programot indított annak érdekében, hogy a jövőben is a legnagyszerűbb muzsikusok foglalhassanak helyet köreikben.
Klasszikus

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Tíz nyelvre fordítják le a Meseország mindenkié című mesekönyvet

A kötet, amely azután vált széleskörben ismertté, hogy Dúró Dóra 2020-ban néhány lapját ledarálta, nemzetközi szinten is nagy érdeklődésnek örvend, mostantól pedig a magyar mellett német, holland, svéd, szlovák és lengyel nyelven is elérhető.
Könyv Lírástudók

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Könyv interjú

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Könyv magazin

Hogy nézett ki Balzac igazából?

A híres francia írót, a Goriot apó és az Emberi színjáték szerzőjét szenvedélyesen foglalkoztatta az akkor igen újnak számító módszer, mellyel a valóságot lehetett rögzíteni. Így róla is készült dagerrotípia.
Könyv hír

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.