Könyv

Mikor megérkezik a fejbe a fény, elfogynak a szavak: Szöllősi Mátyás új regényéről

2019.04.04. 14:25
Ajánlom
Alig kétszázötven oldal, mégis belefér a menekültválság, egy törött apa-fiú kapcsolat, egyszerre Krisztus, Simon Péter és Raszkolnyikov története. Közben pedig Szöllősi Mátyásé, az ő első regényéről írunk.

Az író logikája akkor működik jól, ha törvényszerűségbe tudja csomagolni az önkényét. Mert valljuk be, a legtöbb kisstílű tolvaj, aki hátba vág egy öreg nyanyát némi bizsuért, végül nem fog kiállni a keresztútra, mint Raszkolnyikov. Dühöngeni fog, hogy ilyen az ő szerencséje, de arra sose gondol, hogy feladja magát Ilja Petrovicsnak. Az író azonban megoldja, hogy ne csak valószerűnek érezzük, amit Raszkolnyikov tesz, hanem egyenesen azt várjuk tőle mi is. Az író beindít egy hétköznapin túli mechanizmust bennünk, amely külső világ logikája helyett a belső indíttatásainkat mozgatja.

Szöllősi Mátyás első regénye a Bűn és bűnhődésre emlékeztet. Persze ezt szörnyű hanyagság kijelenteni, mert nem „csak” ennyi. Főhőse, Simon, avagy Péter, nem kőszikla, de harminchárom éves, krisztusi korba ért. A 2016-os budapesti menekültválságot idéző események közepette találkozik a kivetettséggel, a befogadással, az idegenségérzettel, miközben ő érzi leginkább idegenül magát. Apja haldoklik, ő pedig püspöke megbízásából egy különös missziót teljesít, mivel foglalkozására nézve diakónus. Talán álmodik, talán nem, mindenesetre csupa különös helyre és hangulatba követjük őt; akár álmodhat is. A végén pedig, egy tömegjelenetben úgy próbál másokra találni, oldani ezt az idegenségérzetet, hogy bevall egy bűnt. Kérdés, ő követte-e el.

A regény hátulján ott egy mottó, amely az evangéliumi-raszkolnyikovi tengelyre szintén felhelyezhető: „A vágyban már eleve ott a büntetés is.”

Tudunk engedni Szöllősi Mátyás írói önkényének: ez egy olyan könyv, amely, hiába, hogy a nehezen bogarászható Mészöly vagy Nádas köpönyegében egyaránt bújva volt, beszippant minket, gyorsan olvasható. Néhol egyenesen túl gyorsan, teszem hozzá, bár kritikusi minőségemben sincs róla fogalmam, hogy ez dicséret vagy sem. Mondjuk, hogy az. Már csak ezért is kötöttem össze Dosztojevszkijjel, lélektani regényt akkor faltam ilyen sebességgel, amikor azt olvastam.

simon-peter-161436.jpg

Szöllősi Mátyás: Simon Péter (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

Már megint egy skatulya. Hogy lélektani regény-e a Simon Péter? Lehet, de inkább úgy fordítanám fejre a zsargont, hogy azért lélektani regény, mert tényleg elkap valamit a lélekből. Annak működéséből.

Az első részben a főhős, Simon kihallgat egy beszélgetést egy lépcsőházban, a városba érkező menekültekről van szó. Nem ez a legerősebb része a regénynek, de bárcsak erősnek számítana, teszem hozzá rögtön. Mert ahhoz képest, amit migránsügyben a magyar társadalom egy része, élén a bevándorlásellenes médiával, produkál, ez a dialógus kedélyes beszélgetés. Az alapkérdést mégis lefekteti: kik az idegenek? miért félünk az idegenségtől? s vajon ha félünk, mit árul ez el rólunk? „Magát mi tette ilyenné? Ilyen bizalmatlanná?” – teszi fel a kérdést a lépcsőházban az egyik fél.

Érdekes, hogy a bizalomnak ez a motívuma hogy bomlik ki a Simon Péterben: inherensen, észrevétlenül, szenzuális tapasztalok során, amelyeket a narráció a belső történések impresszióival tolmácsol. A bizalomról szól Simon a püspökkel folytatott beszélgetése, a bizalom, a meghittség hiányáról szól az apa és a fiú beszélgetése. Később, szimbolikus szinten ez jelenik meg abban a jelenetben, amikor a főhősnek egy befagyott tavon kell átkelnie, és transzcendens szinten akkor is, amikor egy film noir képszerűségével leírt jelenetben Simon belép egy sötét házba, és találkozik egy rejtélyes alakkal. Érdekes, hogy a Keleti pályaudvar aluljáróját idéző helyszín, amelyet menekültek leptek el, szintén ezzel a motívummal gazdagodik: Simon megment egy rohamot kapott menekültet, azonban nem tudja, hogy jót cselekedett-e.

Szöllősi Mátyás Váltóáram című regénye is esélyes a díjra.

Szöllősi Mátyás Váltóáram című prózakötete korábban Margó-díjat nyert (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Margó Fesztivál)

Nem tudom, ki hogy van vele:

nekem sokszor és sokféle módon azt üzente ez a regény, hogy bizalom nélkül sem a jövő, sem a jelen, sem az emberi kapcsolatok, de még a társadalmi, hivatalos érintkezések sem érnek semmit.

Simon nem bízhat a rendőrökben, és azok sem bíznak benne. Nem bízhat egy másik kultúrában, nem bízhat a világosban, a sötétben sem. És végül bizonyítást nyer az is, amit csak sejtünk: Simonnak van egy bűne. Hogy mi, azt tudjuk, de nem hihetjük, hogy a bűn megtörtént. De Simon, akit egyszer csak Péternek kezdenek el nevezni, „kiáll a keresztútra”, és rájön, hogy a büntetésben sem bízhat. Az utolsó jelenet hőfokában, lendületében, látásmódjával lebilincselő módon (igaz, olykor túlírva) kapcsolja össze az embertömeg hömpölygését a pszichózissal. Ahelyett, hogy az egyén és a „tömeg” szembenállásán keseregne vagy kiszolgáltatná amúgy is kiszolgáltatott hősünket e kegyetlen masszának, a tömegpszichózist állítja az egyén pszichózisa mellé.

A hosszú prózafolyam utolsó félmondatában ott a megvilágosodás, és ahogy megérkezik Simon Péterhez a fény, a szavak is elfogynak.

Kétszázötven oldal. Úgy van megírva, hogy érdemes kétszer egymás után elolvasni.

Egy 33 éves férfi számvetéséről mesél első regényében Szöllősi Mátyás

Kapcsolódó

Egy 33 éves férfi számvetéséről mesél első regényében Szöllősi Mátyás

Október elején jelent meg Szöllősi Mátyás Margó-díjas író, fotóriporter első regénye Simon Péter címmel az Európa Könyvkiadó gondozásában, amit október 20-án, az őszi Margó Fesztiválon mutat be.

Szöllősi Mátyás az idei Margó-díjas

Szöllősi Mátyás az idei Margó-díjas

A legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat Szöllősi Mátyás kapta a vasárnap zárult Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron a budapesti Teslában, a Budapest a fiatal tehetségekért program különdíjasa pedig Tóth Kinga lett 2017-ben. A tizedik Margót harmadszor szervezték meg a nyári mellett ősszel is, több mint hetven új kötetet bemutatva, ingyenes irodalmi, zenei és családi programokkal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Kétszáznál is többen támogatják az SZFE-t

Már több mint kétszáz oktató és kutató írta alá az ELTE petícióját, amit azért indítottak, hogy támogassák a Színház- és Filmművészeti egyetemet és kiálljanak az egyetemi autonómia mellett.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Színház

Szellemes és hátborzongató – interjú Pass Andreával

Pass Andrea A Jelentéktelen után újra Gogolhoz fordult inspirációért, ám ezúttal nem egy köpönyeg alá férkőzik be a Pétervári Fagy, hanem a ma színházában találjuk magunkat, ahová egy revizor, a kormánybiztos érkezik és reformokat követel. Az író-rendező a Nyakunkon a revizor munkafolyamatáról, karanténról, színházról és az emberekben lakozó frusztrációkról mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv tompa andrea

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Könyv hangoskönyv

Alföldi Róbert előadásában jelent meg Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója

Esterházy Péter utolsó regénye egy hónappal a halála előtt jelent meg. A fájdalmas mű most Alföldi Róbert hangján hallható.
Könyv Film

Az őszinteség nem egyenlő a szaftos részletekkel

Október elején nálunk is megjelent Woody Allen az Egyesült Államokban nagy port kavart önéletrajza Apropó nélkül címmel a Jaffa Kiadónál. A kiadó kommunikációs vezetőjét, Németh Lucát arról kérdeztük, mennyire számít ellentmondásos lépésnek egy ilyen kötet kiadása vagy akár maga a szöveg.
Könyv Jonathan Swift

Aki annyira szatirikusan írt Angliáról, hogy mesének hitték – Jonathan Swift

Kétszázhetvenöt éve, 1745. október 19-én hunyt el Jonathan Swift ír-angol író, költő, a szatíra mestere, a Gulliver utazásai című regény szerzője. 
Könyv ajánló

Az író, akinél Vámos Miklós sem jön rá a fordulatokra

Ezúttal a méltatlanul előítéletesen kezelt orosz irodalom egy képviselőjét ajánlja Vámos Miklós, aki e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.