Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

2020.02.23. 09:15
Ajánlom
Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.

Bizonyos definíciók szerint a jó könyvek egyik ismérve, hogy úgy érezzük, nekünk, vagy épp rólunk szól. A főhős személyisége közel áll hozzánk, együttérzünk vele, izgulunk érte, esetleg pont azokkal a nehézségekkel szembesülünk, amivel ő. Amikor viszont egy könyvre és annak főszereplőjére szinte mindenki, aki olvasta, úgy hivatkozik, hogy olyan, mint ő, illetve hogy pont úgy érez, mint ő, az minimum gyanús. Legalábbis ezt gondoltam, mielőtt el nem olvastam az Utas és holdvilágot.

Utas-160432.jpg

Az Utas és holdvilág egyik kiadásának borítója (Fotó/Forrás: lira.hu)

Talán emlékeznek még néhányan A Nagy Könyv című felmérésre és programsorozatra – az angol The Big Read hazai átirata az ország legnépszerűbb regényét kereste és vetélkedőkkel, kisfilmekkel, tévéműsorokkal népszerűsítette az olvasást. Nálam sikerrel járt, ugyanis tizenévesként belevetettem magam a Top 100-as listába, amire Szerb Antalnak két regénye is felkerült (a versenyt végül itthon az Egri csillagok nyerte meg). A Pendragon legenda címe sokkal rejtélyesebbnek és vonzóbbnak tűnt, így inkább azt vettem a kezembe – ma már látom, hiba volt. Túl fiatal voltam hozzá, hogy értelmezni tudjam Szerb humorát, a könyv iróniáját és a rengeteg kikacsintást. Nem volt rossz élmény, de annyira jó sem, hogy nekilássak a másik Szerb-regénynek. Pedig ha így teszek, biztos hogy azonnal beleszeretek az Utas és holdvilágba. A Pendragon legendához hasonlóan ennek is megvannak a mélységei, ám játékos misztikuma, sokszor a ponyvával kacérkodó romantikája miatt ezerszer könnyebb megszeretni.

És persze a lényeg: Mihály alakja – tipikusan az a fajta regényhős, akiért tinédzserkorban rajongani illik.

A Pendragon legenda és az Utas és holdvilág mégsem divatkönyv. A divatkönyvek elavulnak, Szerb regényeivel azonban ez nem történt meg, ha nem is nemesültek klasszikusokká

– fogalmazott a Magyar Narancs kritikusa. Utóbbi állításával azonban lehet vitatkozni: az Utas és holdvilág ma már bőven klasszikusnak tekinthető. Készült belőle hangjáték, színdarab, fotóalbum, számtalan nyelven, sőt, még rovásírásos formában is megjelent, hamarosan pedig filmadaptációban is megelevenedik. A könyv a mai napig beszédtéma és hivatkozási alap, a rajongás pedig, ami övezi, egyáltalán nem korlátozódik a regény témája iránt különösen fogékony tinédzserekre.

Ez talán a legkülönösebb benne: Mihály gyötrődésével, a szabadság-elköteleződés dilemmájával szinte mindenki együtt tud érezni.

Hiszen az élet olyan helyzetek sorozata, amellyel a főhős szembesül olaszországi útja alkalmával: iskolát, szakot vagy szakmát választunk, továbbtanulunk, munkahelyek, társak és párkapcsolatok iránt köteleződünk el, hitelt veszünk fel vagy épp gyereket vállalunk. Csupa olyan döntés, amely hosszú évekre, sőt, akár egész életre való elköteleződést igényel, mi pedig úgy érezhetjük, hogy folyamatosan veszítünk szabadságunkból, az ajtók szép lassan bezáródnak előttünk. 

szerbaa-121409.jpg

Szerb Antal

Az Utas és holdvilág 1937-ben jelent meg, és nem aratott osztatlan sikert. Szerb Antal ekkor már 36 éves volt, és a Magyar irodalomtörténet, valamint A Pendragon legenda révén ismert, befutott írónak számított. Van, aki a regény pszichoanalitikai megalapozottságát kifogásolta, más egyszerűen erkölcstelennek nevezte; de olyan is akadt, aki azért kárhoztatta, mert a komoly vallás- és filozófiatörténeti fejtegetéseket a könyvben sokszor lektűrbe illő epizódok követi.

Az Utas és a holdvilág valóban végig a szépirodalom és a könnyed romantika vékony határmezsgyéjén táncol – mintha Mihályhoz hasonlóan ő sem tudna vagy akarna elköteleződni.

Egyértelműen tükröződik benne Szerb elképesztő műveltsége és az az igyekezet is, ahogy mindezt megpróbálja az olvasóhoz lehozni a földre, és könnyen befogadhatóvá tenni. Kicsit olyan, mintha egy nagy tudású professzor próbálna érthető nyelven elmagyarázni valamit egy közembernek: egyszerűsít, de azért időről időre megcsillogtatja fölényét, nem engedi, hogy mondandója közönségessé váljon. „Szerb Antal az a furcsa eliteíró, akinek vágyálma, hogy mesterember legyen. Valósággal szégyenli erényeit, nagy tudását, amelyről szűkebb rétegnek szánt nagy tanulmányai tanúskodnak, egyszerre túlzottan játékossá, erőltetetten könnyeddé szelídíti, ha a nagyközönség felé fordul; bár fölényével gyűrhetné le, elfogódva tiszteli az ismeretlen olvasót” – írta a könyvről Halász Gábor a Nyugatban. Minderre rímel az, ahogy maga Szerb nyilatkozott szerényen művéről – mintha igyekezne kisebbíteni érdemeit, és direkt alulpozícionálni művét:

A legrokonszenvesebb vonása, hogy nagyrészt Olaszországban játszódik. Ezenkívül főképp a nosztalgiáról van szó benne. A nosztalgiáról általában, arról a nosztalgiáról, ami túlmegy a honvágyon, az ember vágyán az ifjúsága után, arról a nosztalgiáról, ami minden vágy alján a teljesülhetetlenséget jelenti. Ebből is látható, hogy romantikus a regény. Esti olvasásra készült.

p9120682-215857.jpg

Utas és holdvilág (Fotó/Forrás: TÁP Színház)

Az Utas és holdvilágnak számtalan előképe és előzménye létezik a Szerb-életműben. Egyik legjelentősebb az író 1936-os utazása Olaszországba. (Először Spanyolországba szeretett volna menni, ám a polgárháború miatt végül letett erről.) Az élmények – az olasz tájak, a mindenütt jelenlévő művészet, és az ezekkel éles kontrasztban álló Moussolini-éra félelmei – olyan hatással voltak rá, hogy nem volt képes folytatni a reformkori Magyarországról szóló regényét, inkább belevágott az Utas és holdvilágba; de még ugyanebben az évben kiadta az élményeit összesítő A harmadik torony című útinaplóját is. Szintén az előzmények között emlegetik 1919-es, Hogyan halt meg Ulpius Tamás? című novelláját; Romantizmus című töredékeit; Hétköznapok és csodák című regényelméleti fejtegetéseit; de az Utas és holdvilág valószínűleg nem születhetett volna meg a Kerényi Károllyal (amely a könyv romantikus halálvágyát ihlette), valamint Térey Bennoval (rajta alapszik Ulpius Tamás figurája) kötött barátsága nélkül.

Szerettem Szerb Antal regényét, de fogalmam sincs, mikor olvastam először, vagy ki adta a kezembe. Gondolom 16-18 éves lehettem, a legtöbben ilyen korban találkoznak a könyvvel először

– mondta el Vajda Vilmos rendező a Fideliónak, aki többször, több formában dolgozott már az Utas és holdvilággal. Először 2002-ben rendezett belőle különleges hangjátékot Turai Tamás felkérésére, amit évekkel később színpadra is adaptált, a színházi változat szintén rendhagyónak számít.

Regényrekonstrukció rádiójátékból – az Utas és holdvilág playback színházi előadásban

Kapcsolódó

Regényrekonstrukció rádiójátékból – az Utas és holdvilág playback színházi előadásban

Szerb Antal kultuszregénye a Trafó színpadán elevenedett meg egy bő öt és fél órás előadásban, amire annyian voltak kíváncsiak, hogy alig fértek be rá. Zappe László kritikája.

„A hangjáték szinte az egész könyvet átöleli, alig maradt ki belőle néhány sor. A színpadi hangjáték változathoz képest fél órát hagytam ki belőle – gondolkodtam, hogy meghúzom két órásra, hogy normál színházi hosszúságú legyen, de végül úgy döntöttem, hogy mégsem. Nincs olyan rész, ami ne állna közel hozzám, nem tudom mit hagytam volna ki belőle. A hossza ellenére a darab mégsem slow előadás; vannak ugyan benne lassú, pszichedelikus részek, de 4 és fél órán át végig pörög” – nyilatkozta a rendező. A rádiós változatot a zenék, effektek és ismétlések teszik egyedivé, képiessé – mindezek olyanok, mintha a szereplők ki nem mondott gondolatait imitálnák, vagy a regény olvasási élményét idéznék fel. 

Amikor mindezt színházzá formáltuk, még inkább felszínre jött, hogy mennyire vicces és ironikus a szöveg, folyamatosan fedeztünk fel benne újabb és újabb gondolatokat, költészetet dolgokat.

Utas és holdvilág - playback színház 300 percben

Utas és holdvilág - playback színház 300 percben (Fotó/Forrás: Toldy Miklós / trafó)

Mivel kevés időnk volt a darabra, úgy döntöttem, csináljuk meg playback-formában – korábban Keresők címmel készítettem már hasonlót, ami nagy sikert aratott. Végül kiderült, hogy így sokkal nehezebb dolgunk van, hiszen a színészeknek óriási kihívás, hogy más hangjához és ritmusához kell igazodniuk és nagyon precízen tudni a szöveget.” A dolog azonban remekül működött, a hang és színész természetes módon vált eggyé, ráadásul Vajdai szerint a darab a playback ellenére is rendezhető maradt, hiszen annál nagyobb figyelem irányul a színészek testbeszédére és mimikájára. A maratoni előadást azonban csak limitált számban tudják előadni – részben a hossza, részben pedig a befogadó Trafó sűrű programja miatt. „Általában egy nap a díszlet építése, mi pedig egy héttel korábban elkezdünk gyakorolni. Az előadás napján reggel 9-kor kezdődik a próba, ami este fél 6-ra ér véget, 6-kor pedig kezdődik a darab. Legközelebb talán májusban tudjuk majd előadni.

Vajdai nem csak az Utas és holdvilág hangjátékán és színpadi változatán dolgozott, Szász János is felkérte őt munkatársnak a készülő filmadaptációhoz.

Úgy érzem, ez lesz életem legfontosabb munkája

– mondta el Szász a Fideliónak adott interjújában. Az egyik legfontosabb feladat a szereplők megtalálása, a rendező pedig már tudja is, ki fogja alakítani az idős Ulpius Évát. Hasonlóan nagy kihívás volt a forgatókönyv megírása. „Nagyon sokan várják ezt a filmet, van, akit az érdekel, hogy mi lesz Párizsban Erzsivel, meglehet, a fiatalok jobban várják, hogy mi történik Hallstattban, és természetesen nem lehet mindenkinek megfelelni. Szintézist is nehéz teremteni, ezért aztán ez a forgatókönyv négy évig készült. Valahogy nem volt jó, ha követte a regényt, azt meg, hogy ne kövesse, nem engedte a szöveg. Persze nem szabad meghatódni a regénytől, mert akkor az ember csak kullog utána.”

„Úgy érzem, ez lesz életem legfontosabb munkája” – Interjú Szász Jánossal

Kapcsolódó

„Úgy érzem, ez lesz életem legfontosabb munkája” – Interjú Szász Jánossal

Szász János új filmjét, az Utas és holdvilágot készíti elő, de előtte még megrendezte Örkény Macskajátékát a Nemzeti Színházban, Udvaros Dorottya és Bánsági Ildikó főszereplésével. A december végi bemutatót megelőzően kérdeztük.

A filmet már most óriási várakozás övezi – mint mindent, ami az Utas és holdvilággal kapcsolatos. A regényről szóló január végi, Füst Milán Páholy szalonest teltházzal ment, ha a Vajdai-darabot műsorra tűzik a Trafóban, pillanatok alatt elkapkodják a jegyeket.

Nagyon sok fordítással és régi könyvvel foglalkozom, de ritka az olyan regény, ami születése után ennyi évtizeddel még mindig frissnek és élőnek hat

– magyarázza Vajdai Vilmos az Utas és holdvilág körüli kultuszt. „Hihetetlenül élvezetes nyelven íródott. A kamaszkor személyiségfejlődésben is fontos szerepet játszik a regény – én egyébként a hangulatát és a befejezést is inkább szomorúnak mint vidámnak tartom. Viszont rengeteg olyan dologról szól – az elválás, az elszakadás, az emberi kapcsolatok – amely támaszt nyújthat, amikor kamaszkorból igyekszik továbblépni az ember.” De Szerb Antal regénye nem csak ebben a korban nyújt segítséget. Mint említettük, alig van olyan olvasója, aki ne érezné úgy, az Utas és holdvilág róla és neki szól. 

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Kapcsolódó

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv kult50

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.
Könyv hír

Mi lett volna, ha...? Megjelent Mucsi Zoltán és Bérczes László beszélgetőkönyve

Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről.
Könyv interjú

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv ünnepi könyvhét

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Könyv gyász

Elhunyt Winston Groom, a Forrest Gump szerzője

A 77 éves Groom szerdán halt meg alabamai otthonában, Fairhope-ban. Forrest Gump című regényéből Tom Hanks főszereplésével forgattak népszerű hollywoodi filmet.