Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

2020.09.16. 09:15
Ajánlom
A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
ST8_6879-073945.jpg

Péterfy Gergely (Fotó/Forrás: Peleskei Bence)

Családja Erdélyből származik, és többször nyilatkozta, hogy Visegrád-Szentgyörgypusztán, az Áprily Lajos-völgyben egyfajta „mini Erdélyt” teremtettek meg. Ez hogyan valósult meg miliőjében, mentalitásában, tárgyi emlékeiben?

Dédapám, miután áttelepült Erdélyből, a Visegrád környéki hegyekben találta meg azt a környezetet, ahol otthonosan érezte magát. Aztán az idők során számos – szintén erdélyi – barátja épített házat ebben a völgyben, hoztak székelykaput, szőtteseket, megpróbáltak olyan világot teremteni maguk körül, amilyet elveszítettek. Ez ad ennek a helynek egyfajta különleges, díszletszerű atmoszférát. Én gyerekkoromban sokat jártam Erdélyben, apai nagyszüleim ott éltek, rengeteget utaztam azon a vidéken, ismerem a tájnyelvet, a szokásokat, az irodalmat. Anyám konyhájában sok erdélyi étel készült, sok erdélyi barátom van, unokatestvéreim révén pedig rengeteg rokoni szál köt oda.

Családjával Kisorosziban él. A Dunakanyar korábban is sok művészt vonzott, kultúrával erősen átitatott hely. Egy terület földrajzi elhelyezkedése, domborzati viszonya hozzájárul az alkotáshoz, hat rá?

Egy ilyen vidékben, ahol hegyek, fennsíkok, folyó, szigetek, patakok váltogatják egymást, nagyon nagy a változatosság, sokféle impulzus ér, sokféle forma, szín váltja egymást. A Dunakanyarban van valami grandiózus, valami szélesvásznú – ez számomra csakugyan inspiráló.

Itt együtt van Róma, a középkor, a magyar reneszánsz, sokféle nyelv és nemzet találkozási pontja, svábok, szlovákok, osztrákok – Visegrádra a török után osztrák telepesek érkeztek –, zsidók, magyarok, kultúrák és tradíciók keverednek.

Ez megint olyasmi, amely termékenyítően hat.

Apai nagyapja református lelkész volt, anyai nagyapja Jékely Zoltán író. Az örökségként kapott klasszikus műveltség áldás vagy átok volt a kommunizmusban? A golyó, amely megölte Puskint című legutóbbi regényében a Waldstein-ház lakói közül Pétert ez az örökség elzárja a külvilágtól, és az antikvitásba menekül.

A klasszikus műveltség minden polgári családban alap volt – vallástól és tradíciótól függetlenül –, illetve a szabadság, az emberi és művészi függetlenség ugyancsak része volt a polgári hagyománynak, ezt nehezen lehetett összeegyeztetni a létező szocializmussal. Az én családom a magyar hagyománynak megfelelő belső emigrációt, passzív rezisztenciát választotta, nem érintkeztünk az elkerülhetetlen minimumnál többet a társdalommal, nem osztottuk az értékeit és nem követtük a szokásait – nem asszimilálódott kisebbségként éltünk gyerekkoromban. Ez aztán nagyon gazdag tapasztalatot jelent felnőtt íróként, az elkülönbözés, az idegenség hatalmas televényét.

KOZOS2-073926.jpg

Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely (Fotó/Forrás: Peleskei Bence)

Jékely Zoltán milyen személyiség és nagyapa volt? Mennyire vettek részt aktívan feleségével, Jancsó Adriennel az unokák életében?

Ők már elváltak, amikor én születtem, de kedélyesen respektálták egymást, és mindketten részt vettek nagyszülőként az életünkben. Nagyapám mindig felnőttként kezelt és imádtam vele lenni. Sok mindenre megtanított a latin költészettől, a horgászat cselvetésein át az udvarlás etikettjéig. Remek humora volt, és különlegesen pozitív atmoszférája. Rengeteget köszönhetek neki.

Őriz tárgyi emlékeket dédapjától, nagyapjától?

Persze, sok mindent. Kedvenc ógörög szótáram ugyanaz, amit Áprily dédapám használt középiskolában, itt van Beethoven és Wagner portréja, amelyek Jékely nagyapám könyvespolcán álltak, vagy itt van a cigarettatartó, amelyet nagyapám legjobb barátjától, Szerb Antaltól kapott – szóval sok minden.

Ön klasszika-filológia szakon diplomázott. Az antikvitás iránti érdeklődése is nagyapjától eredeztethető?

Döntően igen, annyit szavalt nekem Catullust és Martialist, annyit mesélt Olaszországról, ahol sokat járt és amelyet imádott, hogy végül sikerrel rám hagyta italomániáját. Ugyanígy a németet is általa tanultam meg, neki az még többé-kevésbé anyanyelve volt (szász családból származott), nekem már tanult nyelv. De hát nagyon sok összetevőből áll még, hogy én miért választottam a klasszika-filológiát, többek között az is, hogy nagyjából az ókor volt az, amit nem nagyon tudott összepiszkítani a kor hivatalos ideológiája, és

a szabadság inkább csak a múlt felé nyílt, nem a jövőbe.

Ma ezt elég nehéz elmagyarázni, de akkoriban úgy tűnt, hogy Kelet-Európában bedeszkázták az eget, és egyetlen lehetőség áll az ember előtt: minél hamarabb disszidálni.

IMG_20200220_110234-073817.jpg

Péterfy Gergely (Fotó/Forrás: Peleskei Bence)

Ön többször volt hosszabb-rövidebb ideig író ösztöndíjjal külföldön, illetve Kilépő című sorozatában is a kivándorlásról készít interjúkat. Akinek ilyen erős nyelvspecifikus öröksége van, és a saját pályájával is ezt örökíti tovább, az el tudná hagyni véglegesen Magyarországot?

Természetesen, mint ahogy nyilván meg is fogom tenni hosszabb-rövidebb időre, vagy ki tudja. Európában lenni azt jelenti, hogy otthon vagyok, hogy ez épp Olaszország vagy Németország vagy Anglia, az bizonyos fokig mindegy. A nagyfiam már hat éve Berlinben él, sokat járok ki hozzá. A nyelv nem bezártság, hanem lehetőség, magyar irodalmat írni nem bezártság, hanem inkább kötelezettség arra, hogy az ember kinézzen ennek a pici nyelvnek a határain túlra.

Nekem épp olyan jól esik magyarul írni Németországban, mint Olaszországban vagy Pesten.

Pályáján ön viszi tovább dédapai és nagyapai örökséget, míg testvére, Péterfy Bori a nagyanyai örökséget. A hangsúlyos nagyszülői hatás megmutatkozik a gyermekei érdeklődésében is, akár a képzőművészet iránti affinitásban?

Azt csinálnak, amihez a leginkább kedvük van: a nagyfiam és a lányom pszichológusnak tanul, a kisebbik fiam még a gimnáziumot végzi. Az ő világukban nekik kell eligazodni, nekik kell megtalálni, hogy képességeiknek és kitartásuknak milyen hivatás felel meg a legjobban. Bárhogy döntenek, támogatni fogom őket a döntésükben.

Van olyan terve, hogy együtt dolgozzanak testvérével, Borival? Rá írjon szerepet?

Többször léptünk már fel együtt, és közös színpadi produkciónk is volt. Most éppen a feleségem, Péterfy-Novák Éva regényéből készült színdarab – Apád előtt ne vetkőzz – főszerepét fogja játszani, amit Tasnádi István rendez. De sok közös projektet tervezünk még a jövőben.

Min dolgozik most?

Reggelenként regényt írok, mint mindig, délutánonként meseregényt, amelyet Nagy Ervin barátom hétről hétre szombatonként felolvas a gyerekeknek a Facebook-oldalán. Emellett csinálom a Péterfy Akadémiát több mint negyven hallgatóval, tehát van tennivalóm bőven.

A Partitúra visegrádi adása ide kattintva nézhető vissza.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Egmont-nyitány tízezer tüntető előtt – interjú Juhász Bence karmesterrel

Október 23-án hatalmas tömeg állt ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett. A Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara pedig egy olyan zeneművet vitt utcára, amellyel történelmi időket idézett: Beethoven forradalmi Egmont-nyitányát. Juhász Bence karmester beszélgetésünkben felelevenítette a különleges előadást.
Klasszikus

Korán megkapta Kocsis áldását – Berecz Mihály a Kult50-ben

„Születésem óta a zene állandó része életemnek”, írja az 1997-es születésű Berecz Mihály rövid önéletrajzában. Valóban így van. De a zene kezdetben nem a klasszikus műfaj köntösében volt jelen az életében, hanem a népművészet révén.
Klasszikus

Éneklő apácák a klasszikus zenei listák élén

Az egyik legnagyobb zenekiadónál jelent meg a Poor Clares of Arundel kóruslemeze, az apácák pedig rögtön az eladási listák élére törtek.
Klasszikus

Cecilia Bartoli és Andrea Bocelli együtt énekelnek – VIDEÓ

Közös dalt adott ki Andrea Bocelli és Cecilia Bartoli. A Pianissimo klipje egy olasz villában forgott.
Jazz/World

Gyönyörű népdalok mai hangon – Megjelent a Dalinda új lemeze

Kísérletező hangzású albumot ígért a Dalinda, most megérkezett. Az a capella női énektrió lemezén természetesen népdalok szerepelnek, gyönyörű és mai feldolgozásban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Polgárnak lenni – Online könyvbemutató Kolosi Tamással és Ferenczi Borbálával

Október 28-án 18 órakor a Tények és Tanúk sorozat új kötetéről beszélget G. Tóth Ilda újságíró Kolosi Tamás Széchenyi-díjas szociológussal és Ferenczi Borbálával a Líra Könyv Facebook oldalán.
Könyv kritika

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.
Könyv tompa andrea

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Könyv hangoskönyv

Alföldi Róbert előadásában jelent meg Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója

Esterházy Péter utolsó regénye egy hónappal a halála előtt jelent meg. A fájdalmas mű most Alföldi Róbert hangján hallható.
Könyv Film

Az őszinteség nem egyenlő a szaftos részletekkel

Október elején nálunk is megjelent Woody Allen az Egyesült Államokban nagy port kavart önéletrajza Apropó nélkül címmel a Jaffa Kiadónál. A kiadó kommunikációs vezetőjét, Németh Lucát arról kérdeztük, mennyire számít ellentmondásos lépésnek egy ilyen kötet kiadása vagy akár maga a szöveg.