Könyv

Végre mindenki számára élvezhető Az operaház fantomja

Varga Tomi: Az operaház fantomja – képregénykritika
2019.06.29. 09:55
Ajánlom
Hátborzongató és gyönyörű – nem gondoltam volna, hogy mindezt valaha leírom Az operaház fantomjáról. A képregényadaptáció kellett hozzá, hogy túllépjek a filmváltozat okozta sokkon – Varga Tomi műve ugyanis az eredeti regényhez nyúlik vissza.

Varga Tomi Amerikában tanulta a képregényrajzolást, hogy aztán színezőként fusson be: neki köszönhetően zöldek például a Tini nindzsa teknőcök a képregényváltozat különleges címlapjain. Az operaház fantomja képregényadaptációjába két éve fogott bele – ekkor interjúztunk vele mi is. Elmesélte a Fidelio-nak, hogy

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

Kapcsolódó

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

A Tini Nindzsa Teknőcök címlapjait színezi, de dolgozott már vámpírokkal és zombikkal tarkított westernen is - jelenleg épp Az operaház fantomját adaptálja képregényformában. Varga Tomi az itthoni művészeti képzéseken nem találta meg önmagát, Amerikáig utazott hogy teljesítse álmát és képregényrajzoló legyen.

elsősorban az eredeti regény fogta meg, és azért kezdett bele a munkába, mert úgy gondolta, ebben a formátumban újra felfedezhetik az olvasók a klasszikus művet.

A képregény elkészült és meg is jelent, mi pedig elolvastuk.

Varga Tomi képregényrajzoló

Varga Tomi képregényrajzoló (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Valószínűleg nem vagyok egyedül azzal, hogy Az operaház fantomjáról elsősorban még mindig Andrew Lloyd Webber musicalje ugrik be, amit ha véletlen láttam is, mára teljesen elfelejtettem. Joel Schumacher 2004-es hollywoodi feldolgozásáról sajnos ez nem mondható el: még mindig élénken emlékszem Gerard Butler fantomjára, a képernyőről lecsorgó giccsre, és az ez által kiváltott szekunder szégyenérzetre, amit a film nézésekor éreztem. Az eredeti regényhez ugyanúgy nem volt szerencsém, mint a klasszikusnak mondott, ám mára elfelejtett 1925-ös néma horrorfilmhez, mely az akkoriban horrorban utazó Universal stúdió egyik nagy sikere volt. Varga Tomi képregénye utóbbihoz hasonlóan szintén Gaston Leroux regényét vette alapul, így valószínűleg közelebb áll a horrorhoz, mint a musicalhez. A graphic novelnek azonban pont az az egyik legnagyobb erénye, hogy fejezetről fejezetre, sőt, oldalról oldalra változik a hangulata: hol tragikus románc, hol vérfagyasztó rémtörténet, hol pedig keserű dráma. 

opfantom01-01-201518.jpg

Részlet Varga Tomi Az operaház fantomja című képregényéből (Fotó/Forrás: Varga Tomi)

Tomi a forgatókönyv írásakor még úgy gondolta, a rajzolást rásózza másra – szerencsére nem így lett, ugyanis 

Az operaház fantomja szinte minden oldaláról sugárzik, hogy ez tényleg egyetlen ember odaadó munkájának a gyümölcse;

az írástól a rajzoláson át a színezésig és a buborékokig valamennyi részlet Varga Tomi kezét dicséri. A képregény tele van olyan egyedi, és remekül kinéző megoldásokkal, amelyek ráadásul még tökéletesen illenek is az alapanyaghoz: a nyitókép paneljeinek például az Operaház ad keretet. De érdemes megnézni azt is, hogyan különülnek el egymástól vizuálisan a történet egyes síkjai: múlt az emlékek elhalványodását imitálva kissé életlen és kékbe vesző, míg a horrorra hajazó epizódok egy gót kísértettörténetre hasonlítanak.

opfantom01-04-201721.jpg

Részlet Varga Tomi Az operaház fantomja című képregényéből (Fotó/Forrás: Varga Tomi)

Mivel az eredeti sztorinak csak egy-egy részletére emlékeztem, számomra a fordulatok többsége is újdonság volt – a képregényt viszont érdemes azoknak is elolvasni, akik kívülről tudják a musicalt, vagy akár a regényt is olvasták. Szinte észre se veszi az ember, hogyan vezetik figyelmét és érzelmeit a képkockák: a legizgalmasabb jelenetek már-már filmszerű snittekben elevenednek meg, a drámai tetőpontoknál azonban egy-egy nagyobb panellel lassul a tempó. Ilyenkor nem is a szövegre, csak a képre figyelünk; csak így tűnhet fel az a rengeteg apróság, ami felett az első, gyors olvasásnál talán elsiklottunk. Ilyen egy-egy karakter öltözete vagy mimikája, na meg a panelek elosztása, vagy akár a színek és a háttér. Tomi a végén még néhány kulisszatitokba is beavat minket: megnézhetjük, hogyan változtak a karakterek kinézetei, illetve hogy születtek meg a legimpozánsabb oldalak a vázlattól a kész rajzig.

Az operaház fantomja nem csak méltó tisztelgés az eredeti mű előtt, de önmagában, képregényként is teljes értékű mű – ami nemcsak szórakoztató, de gyönyörű is.

Varga Tomi: Az operaház fantomja
Gaston Leroux regénye alapján
Magánkiadás
Megrendelhető: comics@vargatomicomics.hu

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

Kapcsolódó

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

A Tini Nindzsa Teknőcök címlapjait színezi, de dolgozott már vámpírokkal és zombikkal tarkított westernen is - jelenleg épp Az operaház fantomját adaptálja képregényformában. Varga Tomi az itthoni művészeti képzéseken nem találta meg önmagát, Amerikáig utazott hogy teljesítse álmát és képregényrajzoló legyen.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv ünnepi könyvhét

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Könyv gyász

Elhunyt Winston Groom, a Forrest Gump szerzője

A 77 éves Groom szerdán halt meg alabamai otthonában, Fairhope-ban. Forrest Gump című regényéből Tom Hanks főszereplésével forgattak népszerű hollywoodi filmet.
Könyv kosztolányi dezső

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Könyv interjú

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.