Plusz

85 éves lett Buddha földi alakja, a dalai láma

2020.07.06. 12:50
Ajánlom
A tibeti buddhisták Nobel-békedíjas szellemi vezetője immár hatvanegy éve él száműzetésben.

GettyImages-2629487-123338.jpg

A gyermek Tenzin Gyatso (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Tendzin Gyaco Tibet északkeleti részén, Takcerben született Lhamo Dhondrub néven, földműves családban. Két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját – a reinkarnációban hívő tibeti buddhisták ugyanis feltételezik, hogy minden dalai láma egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján lehet megállapítani.

A dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent.

Ötévesen, 1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője, a "Hó királyságának" uralkodója, a tizenhárom emeletes, ezerszobás lhászai Potala palota lakója. Tanulmányai végeztével, 1950 novemberében vette át a hatalmat, éppen akkor, amikor Kína "felszabadította" Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet "visszatéréséről" a "Nagy Hazába". A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a fiatal dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához.

Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, a dalai láma csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni.

A külvilágtól elzárt Tibetben ezután megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.

GettyImages-1177023115-123323.jpg

A lhászai Potala palota 1950-ben (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét. Kína ma is a szeparatizmus vádjával illeti, jóllehet ő azt hangoztatja: csak szélesebb autonómiát követel, nem Tibet elszakadását. A dalai láma a 2008 tavaszán kitört, kegyetlenül levert tibeti zavargások idején az erőszakos cselekmények beszüntetésére szólított fel, békés filozófiájának alapja ugyanis a türelem, a megértés.

Az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek, és nem old meg semmit.

A tibeti önégetéseket (2009 óta száznál többen gyújtották fel magukat tiltakozásul a dalai láma száműzetése és a kínai fennhatóság ellen) a kulturális népirtás elleni lázadás megnyilvánulásának nevezte.

A dalai láma, aki már régóta szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott politikai vezetője legyen, 2011 márciusában bejelentette, hogy visszavonul a politikától, de hangsúlyozta, hogy továbbra is az emigráns tibeti buddhista közösség szellemi vezetője marad. Lemondásával 368 éves hagyomány szakadt meg, amely szerint a dalai láma egy személyben Tibet szellemi és világi-politikai vezetője. A száműzetésben működő tibeti parlament az emigráns kormány vezetésével a 43 éves, a Harvard Egyetem jogi karán végzett Lobsang Sangayt bízta meg, ő a tibeti közösség első világi vezetője, aki már Észak-Indiában, egy tibeti menekültcsaládban született és soha nem járt Tibetben.

GettyImages-166980440-123324.jpg

A Dalai Láma 2013-ban (Fotó/Forrás: Oli Scarff / Getty Images Hungary)

A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. A legrangosabb a Nobel-békedíj, amelyet 1989-ben ítéltek neki a Tibet felszabadítása érdekében minden erőszak elutasításával folytatott tevékenységéért, a díjat a "világ valamennyi elnyomottja" nevében fogadta el. 2007-ben megkapta az amerikai törvényhozás polgári személyeknek adható legmagasabb elismerését, a Kongresszusi Aranyérmet. Több európai város, köztük 2010 óta Budapest díszpolgára, számos egyetem díszdoktora. 2009-ben az amerikai kongresszus Tom Lantos-díjjal tüntette ki, 2012-ben pedig a Templeton-díjat, a világ egyik legrangosabb vallási elismerését vehette át. 2015-ben az amerikai alkotmánynak szentelt philadelphiai múzeum Szabadság-érmét kapta meg az emberi jogok és együttérzés pártolása érdekében végzett erőfeszítéseiért.

Egy néhány évvel ezelőtti nyilatkozatában azt mondta, hogy a tibeti népre bízza annak eldöntését, szükség van-e még dalai lámákra, ő arra is készen áll, ha el akarnák törölni az intézményt.

Több interjúban is sejtetni engedte, hogy utódját választani kellene, mint a pápát, és hogy akár nő is léphetne helyébe. Az indiai száműzetésben élő tibeti közösség magas rangú vallási és politikai vezetői 2019 novemberében úgy határoztak, hogy továbbra is a 800 éves módszerrel kell kiválasztani a dalai láma reinkarnációját, arról pedig, hogy újjászületve miként jelenik majd meg, egyedül a XIV. dalai láma dönthet. Kína ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy ő válassza ki a dalai láma utódát.

GettyImages-146377913-123338.jpg

A Dalai Láma 2012-ben (Fotó/Forrás: Christopher Furlong / Getty Images Hungary)

A mosolygós arcú, víg kedélyű, rendszerint a szerzetesek öltözékét viselő dalai láma hajnali három órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, s már közösségi portálokon is jelen van. Az első számú buddhista vezetőként járja a világot (több alkalommal ellátogatott Magyarországra is, először 1982-ben, legutóbb 2010-ben), hirdeti az ökumenikus egyetértést, a jóindulatot a környezet, Tibet és mindenekelőtt a világbéke érdekében. Személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra. Alakja több filmben is megjelenik, életét dolgozza fel Martin Scorsese Kundun című, 1997-ben készült látványos filmeposza, Werner Herzog Kálacsakra című dokumentumfilmjében a tibeti rituális Mandala szertartásról beszél.

Öt éve, néhány nappal születésnapja előtt, ellátogatott a legnagyobb angol zenei és művészeti fesztiválra Glastonburybe,  s miután a nagyszínpadon beszédet mondott, a közönség pedig elénekelte neki a Happy Birthday-t. Nyolcvanötödik születésnapján Inner World címmel zenei album jelenik meg, amelyen rövid tanításai hallhatók és mantrákat recitál, a lemezen közreműködik Anoushka Shankar szitárművész, a legendás Ravi Shankar lánya.

Zenei albumot ad ki a Dalai Láma

Kapcsolódó

Zenei albumot ad ki a Dalai Láma

A XIV. Dalai Láma, Tendzin Gyaco lemezén, amely a spirituális vezető 85. születésnapján jelenik meg, mantrák, tanítások hallhatók.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Átadták a Petőfi Zenei Díjakat

Ötödik alkalommal adták át Magyarország egyik legrangosabb könnyűzenei díját, a Petőfi Zenei Díjat. A jeles eseményen, melyen az év zenekara mellett kitüntették a legjobb férfi, illetve női előadót is, a Bagossy Brothers Company triplázott: három kategóriában is átvehették a Petőfi Sándort formázó szobrot.
Plusz magazin

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Plusz galéria

Két ember, akik a világ legmagasabb fáit fényképezik, hogy unokáik is láthassák őket

Az egyre nagyobb mértékben végrehajtott erdőirtások miatt veszélyben vannak a világ legmagasabb fái. Steven Pearce és Jennifer Sanger elhatározták, hogy lefényképezik őket, hátha észbe kapnak az erdőirtók: hatalmas értéket készülnek elpusztítani.
Plusz hír

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Plusz hír

Online rendezik meg az éves szinkronszemlét

A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Szinkron Alapszervezete (SziA) ősszel rendezte volna meg a hagyományos Szinkronünnepet és a Szinkronikum Díjátadó gálát, viszont a járványhelyzet miatt az esemény elmaradt. A szervezet azonban fontosnak tartja, hogy – habár most nincs lehetőség a személyes találkozásra – díjazza a tavalyi év legjobb szinkronos alkotásait és a legkiemelkedőbb művészeket.