Plusz

Ahol az íróknak külön menüt adtak – a New York Palota és gyönyörű kávéháza

2019.10.23. 09:50
Ajánlom
A művészvilág képviselőinek legendás törzshelye, ahol még tinta is járt a kávéhoz, amíg Karinthy le nem öntött egy kanapét. 1894. október 23-án nyílt meg Budapesten a New York Palota, földszintjén a híres kávéházzal.

A palota építését a New York Életbiztosító Társaság kezdte meg 1892-ben az Erzsébet körút-Dohány utca sarkán lévő telken, innen az épület neve.

A négyemeletes, háromhomlokzatos, eklektikus stílusú épület Hauszmann Alajos tervei alapján, Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével épült, a kivitelező Pucher József volt. A mennyezeti festményeket, az úgynevezett pannókat főként a muzsika és a képzőművészet témáiban készítette többek között Eisenhut Ferenc, Lotz Károly és Magyar-Mannheimer Gusztáv. A fáklyákat és a világítótesteket – tizennégy bronz faunalakot -, valamint a belső szobordíszeket Senyei Károly alkotta.

A Kávéház külső szobordíszei, a jellegzetes tizennégy bronz ördög faunalak szintén Senyey munkája, és az érzékiséget, a csúfolódó kedvet szimbolizálják. Itt található „El Asmodáj” alakja is, amely a kávé és a gondolkodás szellemét hirdeti a mai napig, ezzel támogatva, inspirálva a betérő művészeket.

A New York Palota legpompásabb része a földszint lett, amelyet akkoriban a világ legszebb kávéházának neveztek.

A historizáló eklektika jegyében kialakított enteriőrben minden márvány, bronz, selyem és bársony volt, tagolását a jellegzetes csavart oszlopok rendkívül dekoratívan oldották meg. Újszerű erkélymegoldás, hatásos karzatlépcső, velencei csillárok és mennyezeti freskók növelték a luxust. A földszint körúti oldalán üzlethelyiségeket alakítottak ki, az első emeletet a biztosító társaság használta,

fortepan_175051-164451.jpg

1925. New York palota. (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Berecz)

a második emeleten volt a hírneves Otthon-kör, a magyar írók és hírlapírók „szövetsége”, a harmadik és a negyedik emelet hátsó traktusain ötszobás luxuslakásokat építettek, amelyekben neves tudósok, képviselők laktak.

Az épület a körút egyik legelegánsabb és legismertebb épülete, a „Nyeho” néven is emlegetett kávéház az írók és a művészvilág legendás törzshelye lett. Itt volt a Nyugat szerkesztőinek-szerzőinek második otthona, a Pesti Napló szerkesztőségének törzsasztala, a félelmetes kritikusok a „veseasztal" körül tanyáztak, a filmesek pedig a Dohány utcai karzaton és itt volt a képzőművészek „napközije" is. A vidám társasági élet jellegzetes terméke volt a kávéházi humor, az anekdoták, legendák sokasága.

(Az egyik szerint a megnyitó napján Molnár Ferencék a Dunába dobták a kulcsokat, hogy a kávéház éjjel-nappal nyitva legyen,

a történet hitelességét azonban megkérdőjelezi, hogy Molnár ekkor még csak tizenhat éves volt.)

Egy másik anekdota szerint a karzaton született meg A Pál utcai fiúk története is. Olyan neves művészek szoktak ide mint Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor. A budapesti kávéház központi elhelyezkedése, és művészeteket pártoló mentalitása megteremtette az ifjú művészek számára azt a légkört, ahol nyugodtan tudnak alkotni, gondolkodni, ihletet meríteni.

A New York igazi irodalmi kávéházzá a Harsányi fivérek idején vált, amikor egy főpincér, Reisz Gyula úr a fiatal írók bizalmasa lett – olvasható a kávéház saját honlapján. A főpincérek kényeztették íróbarátaikat, ügyes apróságokkal segítették munkájukat.

A fekete mellé ingyen szolgálták fel az úgynevezett kutyanyelvet, vagyis egy darabka papírcsíkot, amelyre aztán számtalan vers, novella, elbeszélés került,

tappert a tinta felitatására, lexikont, címjegyzéket, vasúti menetrendet, bel- és külföldi lapokat. A szabadon kikérhető tintát aztán a későbbiekben betiltották Krúdy elbeszélése alapján azért, mert „Karinthy leöntötte tintával a szürke kanapét”.

De néhány pengős külön menüvel is kedveskedtek nekik – ez volt az írótál -, s igény szerint aszpirint is kaptak az olykor másnapos írók.

Biliárdozni is lehetett, sőt még a telefonhívásaikat is ide kérhették, hiszen az egyes asztaloknál megoldott volt a telefonálás lehetősége. A kor művészei – színészek, rendezők, filmesek, komolyzenészek, könnyűzenészek – szívesen várták meg asztaluknál egy-egy premier, átmulatott éjszaka után a reggeli lapokat. Számtalan karrier és bukás indult innen. A neves alkotókhoz kapcsolódó legendákról a kávéház oldalán olvashatóak cikkek.

A második világháborúban súlyosan megrongálódott épületet helyreállították, szobrait újrafaragták.

Az emeleteken lapszerkesztőségek kaptak helyet, itt volt a Pallas Lap- és Könyvkiadó központja, de sportszerüzlet és IBUSZ-iroda is működött benne. Az 1947-ben bezárt kávéház 1954-ben Hungária néven nyílt újra, majd reprezentatív étteremmé alakult. Műemléki helyreállítása 1975-ben készült el, 1990-ben visszakapta az eredeti New York Kávéház és Étterem nevet.

A New York Palota az 1990-es évek elején bezárt, az épületet csaknem egy évtizedig nem tudták értékesíteni.

Végül 2001 februárjában az olasz Boscolo csoport vette meg, s a teljes felújítás után, 2006. május 5-én ötcsillagos luxusszállodaként nyitotta meg újra, földszintjén az egykori pompát idéző Budapesti New York Kávéházzal. A tervezők – Maurizio Papiri és Tihany D. Ádám – újragondolták az épületet, az eredmény stílusok luxusegyvelege lett: olasz reneszánsz, kissé túlzó eklektika és ultramodern szellemes olasz design bútorok. A fényűző pompa részei a bronzszobrok, a csodálatos virágkompozíciók, a márványborítás, a velencei és muránói csillárok, a szökőkút.

A szállodában 185 szoba van, a legkisebb 45, az elnöki lakosztály 350 négyzetméteres,

s több étterem és konferenciaterem áll a vendégek rendelkezésére. A rekonstrukciót 2007-ben Europa Nostra medállal díjazták, ugyanebben az évben elnyerte a Budapesti Építészeti Nívódíjat is, 2013-ban pedig megkapta az év szállodája címet. A New York Kávéház 2011-ben és 2013-ban elnyerte a Világ Legszebb Kávéháza címet.

A régi idők hagyományait felelevenítve a kávéház 2011 óta irodalmi pályázatokat hirdet és bárzongorista-versenyeket rendez.

2013-ban az addigi Irodalmi Páholy és a Színész Páholy egyesítésével indult el a New York Művész Páholy, Budapest egyik népszerű kulturális rendezvénysorozata.

27362534043_6fb9fc9e2f_k-095838.jpg

A New York Kávéház (Fotó/Forrás: Wei-Te Wong / Flickr)

Fejléckép: Wei-Te Wong / Flickr.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Art is Business: keresik a művészetek kiemelkedő támogatóit

Az Art is Business Díjra most forprofit mecénás kategóriában ajánlhat magánembereket a kulturális szcéna bármely tagja szeptember 30-ig.
Plusz magazin

KÉP-regény: A tenisz nyomában

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy különös, „megtervezett” eltévedés történetét meséli el.
Plusz hír

A riói karneválnak is betett a koronavírus

Meghatározatlan időre elhalasztják a riói karnevált, ami az elmúlt évszázadban még sosem fordult elő.
Plusz hír

Nemes Z. Márió kapja idén a FISZ Csáth Géza-díját

A Csáth Géza-díjat szeptember 25-én, kora este adja át a FISZ a Neurológiai Klinikánál, a laudációt Gerőcs Péter író tartja. Az elismerés mellé fél disznót és egy névre szóló hentesbárdot kap a díjazott.
Plusz ajánló

Kulturális pezsgés a Bartókon: jön az Eleven Ősz!

Galéria- és műteremlátogatással, egyedi kortárs alkotásokkal és köztéri installációval, továbbá a Bartók Béla Boulevard rejtélyeibe vezető sétákkal várnak mindenkit szeptember 25-26-án.