Plusz

Bemutatni a bemutathatatlant

Öngyilkosság - Magyarorság 1956 - 1986 kiállítás az OSA-ban
2018.10.29. 16:05
Ajánlom
Mást mond róla a vallás és mást a filozófia; egyéni döntés, mégis társadalmi probléma. Az OSA Öngyilkosság-kiállítása nem egy könnyű esti program, de nem is annak szánták.

Akad egy rakás dolog, amiben Magyarország a világelsők között toporog, mégsem lehetünk rá büszkék: elhízás, vastagbélrák és egyéb daganatos megbetegedések - és az öngyilkosság.

Utóbbiról hihetetlenül nehéz, de kell beszélni, az egyéni döntés ellenére ugyanis társadalmi problémáról van szó.

Az OSA Archívum Öngyilkosság - Magyarország 1956 - 1986 című kiállításával ehhez a párbeszédhez kívánt hozzájárulni.

Pedig, ahogy Tóth Krisztina író megnyitóbeszédében elmondta: ez nem is kiállítás, ugyanis nincsenek képek a falon. A teremben több tucat karton-pulpitus áll katonás rendben; akárcsak az amerikai típusú, modern sírok egy temetőben. A pulpitusok tetején egy-egy kartonmappa fekszik - ezek alkotják a kiállítás valódi anyagát: fél-másfél oldalas szemelvények öngyilkossággal kapcsolatos kutatásokról, elméletekről, rendőrségi anyagokból angol és magyar nyelven. Az írások mellett a mappa fekete-fehér fotókat is tartalmaz - a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Helyszínelő Részlegének fotóarchívumából származó képek megdöbbentőek: a halálesetek változatosak, de szinte mindegyiket a nyomor, az elkeseredettség és a magány jellemzi. 

BRFK-64-861-0384-140253.jpg

Búcsúlevelek az asztalon (Fotó/Forrás: Budapest Főváros Levéltára/ OSA)

A tárlat tíz részből áll, a mappákban található szemelvények a következő témák köré csoportosulnak: Tények, Hipotézisek, Magyarázatok, Morális statisztika, Filozófiai és morális értelmezések, Nyilvános viták, Társadalmi háttér, Szegénység, Bűnügyi fotográfia, Jelek Nyomok Részletek. A számozások segítenek az eligazodásban, de a látogatók maguk fedezhetik fel a hatalmas tudásanyagot.

Egyfajta nyomozóként barangolhatunk a teremben, bele-belekukkantva a rendőrségi mappákra hajazó dokumentumokba: hol a statisztikába, hol egy-egy konkrét esetbe, hol pedig abba, hogyan kezelte a témát a korabeli sajtó.

Az elrendezés az öngyilkosság témájának rendkívüli összetettségét hivatott jelezni: nincs egységes magyarázat, ahogy azok az életutak is eltérnek, amelyek végül idáig vezetnek. Nem tehetünk mást, mint a lehető, legtöbb szempontból vizsgáljuk az öngyilkosság jelenségét, de még így is rettenetesen nehéz teljes képet kapni arról, ki miért tesz ilyet, és miért ekkora társadalmi probléma mindez nálunk. Egyre több dokumentumba belekukkantva szép lassan bővül a látókörünk és tárul fel előttünk a kép.

A legelső mappa egy rendőrségi jegyzőkönyv, amely a maga hivatalos-visszafogott módján mutat be egy tragikus sorsot - akárcsak egy Gelléri Andor Endre novella: iszákos, erőszakos férj, a feleség összejön egy, a gyárban magasabb pozícióban dolgozó munkatársával, mire a férj begurul, és a felesége után meg az illetőt is meg akarja verni. Bedob pár felest, a feleség tiltakozása ellenére bemegy a gyárba - aztán néhány deciben kiegyezik a szeretővel, így nem lesz verekedés. A férj hazamegy, és elkeseredésében részegen felakasztja magát. 

suicide_exhibition_2018-140630.jpg

Öngyilkosság - Magyarorság 1956-1986 (Fotó/Forrás: Végel Dániel/ OSA)

Más pulpitusok különböző meghatározásokat, statisztikákat rejtenek. Az egyik például a finnugor öngyilkossági elméletről szól: eszerint az ebbe a családba sorolt népek között nemcsak kiugróan magas az öngyilkosságok száma, de mindez hazájukat elhagyva is jellemző rájuk.

Az Egyesült Államokban például a magyarok követik el a legtöbb öngyilkosságot a bevándorló népcsoportok között.

Nem feltétlen a lakóhely, az aktuális anyagi helyzet következménye tehát az önkéz általi halál.

Hogy akkor pontosan mi is az oka, hogy a világ egyik legszomorúbb statisztikájában ennyire elől szereplünk, arra a kiállítás sem ad egyértelmű választ - hiszen nem is lehet. 1860-ig nem volt kiugró itthon ez a szám, a századforduló után viszont egyből a világ élvonalába katapultáltuk magunkat, ahol a csökkenések ellenére a mai napig ott vagyunk. Rengeteg kutatás foglalkozott azzal, mi és hogyan alakítja az öngyilkosságot - jó néhányból szemezgethetünk a kiállításon is: hatással van-e az öngyilkosságra a napsütés, a holdciklus, vagy akár a parlamenti választások. Az Egyesült Államokban ugyanis bebizonyították, hogy a választások éveinek két hónapjában csökken az öngyilkosságok száma - ez az úgynevezett death-dip effect. Érdekes módon mindez Magyarországon nem jellemző - olyannyira nem, hogy a választások vasárnapjain inkább nő az öngyilkosságok száma, bár az eredmény nem szignifikáns.

A hasonló, általában a kutatások absztraktjából származó szemelvényekkel az a probléma, hogy semmiféle kontextus vagy magyarázat nem fűződik hozzájuk - bár lényegük így is érthető, de nem feltétlenül világos minden látogató számára, mit jelent az, hogy valami szignifikáns, mi az a sokat hivatkozott p-érték, vagy hogy jön ide mindenféle ANOVA-elemzés. Szerencsére nagyobb fennakadást ez sem okoz, hiszen az egyértelmű jelöléseknek köszönhetően könnyen átugorhatunk egy-egy szakaszt - így ha például nem érdekel minket, melyik magyar megyében a legmagasabb az öngyilkosságok száma immár évtizedek óta (Bács-Kiskun és Csongrád), nyugodtan áttérhetünk a filozófiai magyarázatokra, vagy épp a bűnügyi fotográfia rejtelmeire. Érdekes és megrázó részletek várnak ezekben a mappákban is.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe. 

A kiállítás november 4-ig látogatható a Blinken OSA Archívumban, Budapesten, az Arany János utca 32. szám alatt.

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Klasszikus

Korán megkapta Kocsis áldását – Berecz Mihály a Kult50-ben

„Születésem óta a zene állandó része életemnek”, írja az 1997-es születésű Berecz Mihály rövid önéletrajzában. Valóban így van. De a zene kezdetben nem a klasszikus műfaj köntösében volt jelen az életében, hanem a népművészet révén.
Klasszikus

Egmont-nyitány tízezer tüntető előtt – interjú Juhász Bence karmesterrel

Október 23-án hatalmas tömeg állt ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett. A Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara pedig egy olyan zeneművet vitt utcára, amellyel történelmi időket idézett: Beethoven forradalmi Egmont-nyitányát. Juhász Bence karmester beszélgetésünkben felelevenítette a különleges előadást.
Klasszikus

Éneklő apácák a klasszikus zenei listák élén

Az egyik legnagyobb zenekiadónál jelent meg a Poor Clares of Arundel kóruslemeze, az apácák pedig rögtön az eladási listák élére törtek.
Jazz/World

Gyönyörű népdalok mai hangon – Megjelent a Dalinda új lemeze

Kísérletező hangzású albumot ígért a Dalinda, most megérkezett. Az a capella női énektrió lemezén természetesen népdalok szerepelnek, gyönyörű és mai feldolgozásban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz koronavírus

Minden kulturális intézményt bezárnak Németországban a járvány rohamos terjedése miatt

November 2-tól szinte minden kulturális intézmény bezár egy hónapra Németországban. A részletekről Angela Merkel kancellár tájékoztatja a lakosságot. A bevételkiesés 75%-át megtérítik.
Plusz magazin

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Plusz hír

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.
Plusz kult50

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.
Plusz felhívás

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.