Plusz

Elhunyt Csíkszentmihályi Mihály

2021.10.21. 09:20
Ajánlom
A „flow”-elmélet atyja 87 éves volt.

Csíkszentmihályi Mihály az összpontosított elmeállapot pszichológiai koncepciójának, vagyis a flow-élménynek a kidolgozója volt, azt kutatta, hogy mi a boldogság és az emberek mitől boldogok.

A tudós Fiuméban született magyar nemzetiségű családba, ám a második világháború végén szüleivel Velencébe menekültek. Itt sem maradtak sokáig, hamarosan már Rómában éltek, ahol a fiú alkalmi munkákat vállalt.

A középiskola elvégzése után Csíkszentmihályi az Egyesült Államokban tanult tovább pszichológia szakon, ám nem volt elégedett az oktatással. Tanárai tanácsára átiratkozott az Államok legjobb tíz egyetemének egyikére, a Chicagói Egyetemre.

A Chicagóban töltött idő alatt érdekes felfedezést tett: a festők alkotás közben annyira belemerülnek a festésbe, hogy úgy viselkednek, mintha transzba estek volna.

Ez más területeken – például sakkozás vagy hegymászás közben – is megfigyelhető jelenség volt, akkor jelentkezett, amikor az emberek jól érezték magukat. Amikor Csíkszentmihályi professzori állást kapott az egyetemen, elindította ez irányú kutatásait és interjúk mentén igyekezett feltárni a boldogsághoz vezető folyamatokat. Később ebből született a „flow” fogalma.

Felfedezéseiről könyvet írt, ám a kiadvány nem aratott nagyobb sikert. Kutatásait azonban nem adta fel, az úgynevezett Experience Sampling Method technikájához nyúlt, amivel pontosabb adatokat kapott.

Csíkszentmihályi már csaknem 60 éves volt, amikor jelentkezett egy kiadó, hogy megjelentetne egy tudományos igényű könyvet a flow-ról.

A mű 1990-ben jelent meg, ami meghozta a népszerűséget és az ismertséget a kutatónak.

1999-ben Kaliforniába költözött és ott folytatta tovább tevékenységét. Különös figyelmet fordított a tehetséggondozásra is, alapelve volt, hogy a magas szülői elvárások és a támogató háttér együttesen eredményezik a sikert.

Munkásságáért 2011-ben Széchenyi-díjjal, 2014-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjével, 2015-ben pedig Prima Primissima díjjal tüntették ki. Az MTA külső tagjaként is dolgozott, szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás volt.

Családja körében, otthonában hunyt el.

Fejléckép forrása: Csíkszentmihályi Mihály / Facebook

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
Klasszikus

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Klasszikus

Decemberi kanapékoncertek a Bécsi Filharmonikusokkal

A koronavírus miatti lezárás következtében a Bécsi Filharmonikusok idén télen sem tud közönség előtt játszani, ezért az emberek otthonába viszi el a muzsikát.
Vizuál

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.
Zenés színház

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Miért szeretjük ennyire az adventi kalendáriumokat?

Közelít a karácsony, így ismét eljött az örömteli várakozás és az adventi kalendáriumok ideje. Sok otthonban ma már elképzelhetetlen az ünnepi visszaszámlálás az apró meglepetéseket rejtő naptár nélkül: gyerekek és felnőttek egyaránt rajonganak érte. De mi a titka, és miért vált ki belőlünk ilyen érzéseket? Íme, egy kis kalendáriumtörténet és néhány ötlet, hogy az idei advent is izgalmas legyen!
Plusz ajánló

8 dolog, ami miatt alig várjuk a tavaszt!

Zseniális izraeli tánctársulat, a megszokottnál is csodálatosabb Mandarin, a világ egyik legjelentősebb barokk együttese, egy ragyogó kontratenor, egy ikonikus amerikai rockbanda és a többszörös Grammy-díjas jazzszaxofonos, aki ez alkalommal a magyar népzenéből merít! 2022 áprilisában ismét minden Bartókról és napjaink legkiválóbb művészeinek vadonatúj alkotásairól szól majd. Minden műfajban mutatunk néhány csemegét a 2022-es Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek frissen bejelentett programjából.
Plusz advent

Színpompás advent – Mit jelentenek a koszorú színei?

Bár a gyertyaláng ősidők óta a világ világosságának a szimbóluma, és az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták, a kereszténység elterjedésével a fenyőgallyakból fonott adventi koszorúk vallásos jelentőséget kaptak.
Plusz ajánló

Sztárénekes és magyarországi bemutató a 2022-es Bartók Tavasz műsorán

Áprilisban immár másodjára rendezik meg a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programsorozatát, melynek huszonnégy izgalmas programját már a nagyközönség elé tárták.
Plusz hír

Postatörténeti ritkaság: az első postai bélyeg kerül kalapács alá Londonban

A szakértők becslése szerint a különleges bélyeg 4-6 millió fontért (1,7-2,5 milliárd forintért) is elkelhet a Sotheby's aukciósház árverésén.