Plusz

„Többféle szépség létezik” – Varga Erika és Wiedemann Bernadett a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.06.25. 12:00
Ajánlom
Varga Erika ötvösművész, tervező a Romani Designért, Wiedemann Bernadett operaénekes Az álarcosbálban és a Candide-ban nyújtott alakításáért került be a Kult50-be. A két alkotó családról, tradícióról, szépségről és a kedves szigorról beszélget videónkban.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Varga Erika

Varga Erika szereti visszanézni a régi fotóit. Hétévesen télhercegnőnek érezte magát, amikor anyukájától egy fehér prémes, piros bundát kapott, hímzettet, kapucnisat. Középiskolásként is az egyedit kereste. Aztán a Romani Designnal trendet csinált a roma népviseletből.

Frida Kahlo-kollekcióját világhírűvé tervezte.

Családjukban fontos a szép. Anyai nagyanyja, a Mámi maga varrta a tradicionális roma ruháit. Édesanyja már felvett modern darabokat is. Varga Erika viszont sokáig még varrni sem tudott. Érettségi után találta meg a misszióját, hogy változtasson a közgondolkodás általános romaképén.

Tizenkét évig vitte a Glinda gyerekmagazint, amelyben képregényesen meséltek a romákról. Közben kitanulta az ötvösséget, beindította saját műhelyét. Roma gyerekeket vont be az ékszerek készítésébe. Volt, hogy összepakolta az ötvösműhelyét, elvitte Kántorjánosiba, Hajdúhadházra, ahol a romatelepeken kézműves-foglalkozásokat tartott.

varga_erika_2-115639.jpg

Varga Erika (Fotó/Forrás: Romani Design)

Aztán gondolkodni kezdett, hogy ruhák is kellenek az ékszerekhez:

a világ első roma divatstúdiójává formálta a Romani Designt 2010-ben.

Vizuális üzenete is lett Varga Erika társadalmi vállalásának. Rendszeresen részt vesznek hazai és külföldi divateseményeken. Eddigi legnépszerűbb kollekciójuk az Ikon, különösen a Frida Kahlo ihlette népviseletek. Együttműködtek a Magyar Nemzeti Galériával a 2018-as Frida Kahlo-kiállítás kapcsán. A múzeumshopba bekerültek Romani darabok is.

A Romani – designmárka. De társadalmi brand is. Varga Erika ruháinak jellemük van. „Az én cigány ruháim magyarul szólalnak meg” – mondja. Viselőjüknek nemcsak az egyediség fontos, hanem az is, amit képviselhetnek vele. Varga Erika a divattal, a „látványkommunikációval” üzen a többségi társadalomnak, de a rejtőzködő roma értelmiségnek is: vállalják magukat, legyenek büszkék az identitásukra.

(szerző: Karácsony Ágnes)

 

Wiedemann Bernadett

Két legemlékezetesebb alakítása 2018-ban az Erkel Színházban áprilisban bemutatott Álarcosbál Ulricája és Bernstein Candide-jában a Félfenekű hölgy.

Gyermekkora óta tanult zenét, viszonylag későn döntött az operaéneklés mellett, sokáig óvónőnek készült. De a győri konzervatóriumban korábban volt a felvételi, mint az óvónőképzőben, így az ének tanszakot választotta.

Már csak azért is az éneket, mert „túlmozgásos” volt a zongorához, egyszerűen képtelen volt órákig egy helyben ülni.

wiedemann_bernadett_magyar_allami_operahaz-115739.jpg

Wiedemann Bernadett (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Azt már akkor is tudni lehetett, hogy szép hangja van, hiszen több énekversenyt megnyert. De a konziban is tanári pályára készült, sőt akkor is még, amikor felvették a Zeneakadémiára. Ám ott Bende Zsolt osztályába került, elment hát az Operába megnézni őt, ekkor vált rabjává a műfajnak.

Pedagógiai ambícióit nem adta fel, végzős kora óta párhuzamosan tanít az éneklés mellett. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetemen és a Weiner Leó konziban tanít 14 éves korosztálytól felfelé szinte bárkit, felnőtteket, kollégákat is. „Rendkívül sokat segít ez a munka.

Mivel arra buzdítok mindenkit, hogy tanítsa magát énekelni, én is újragondolok énektechnikai kérdéseket.

Azt szoktam mondani a tanítványaimnak, hogy én csak egy fül vagyok, aki hallja, hogy mi szép, mi nem szép, mit lehetne másképpen, de választaniuk nekik kell. A külső fülre viszont szükség van, anélkül nem lehet énekelni.”

Széles hangterjedelme okán a repertoárjába tartoznak Verdi drámai mezzo és Wagner alt hősnői. Huszonnyolc éves pályafutása kezdete óta csaknem minden fontos szerepet elénekelt. Kimondottan szereti a rendezőközpontú operajátszást, ha kihasználhatja az összes adottságát.

Rendszeresen tart dalesteket. „Gyógytornának” tartja a daléneklést. Nem sztár típus, egyszerűen teszi a dolgát a legjobb tudása szerint.

(szerző: Molnár Barbara)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Art is Business: keresik a művészetek kiemelkedő támogatóit

Az Art is Business Díjra most forprofit mecénás kategóriában ajánlhat magánembereket a kulturális szcéna bármely tagja szeptember 30-ig.
Plusz magazin

KÉP-regény: A tenisz nyomában

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy különös, „megtervezett” eltévedés történetét meséli el.
Plusz hír

A riói karneválnak is betett a koronavírus

Meghatározatlan időre elhalasztják a riói karnevált, ami az elmúlt évszázadban még sosem fordult elő.
Plusz hír

Nemes Z. Márió kapja idén a FISZ Csáth Géza-díját

A Csáth Géza-díjat szeptember 25-én, kora este adja át a FISZ a Neurológiai Klinikánál, a laudációt Gerőcs Péter író tartja. Az elismerés mellé fél disznót és egy névre szóló hentesbárdot kap a díjazott.
Plusz ajánló

Kulturális pezsgés a Bartókon: jön az Eleven Ősz!

Galéria- és műteremlátogatással, egyedi kortárs alkotásokkal és köztéri installációval, továbbá a Bartók Béla Boulevard rejtélyeibe vezető sétákkal várnak mindenkit szeptember 25-26-án.