Plusz

„Zenekarmániás pacák vagyok” – Tolcsvay László 70 éves

2020.06.24. 10:00
Ajánlom
Születésnapját ünnepli a magyar zenei élet nagy doyenje: Tolcsvay László legendás énekesnőknek komponált a magyar beat hőskorában, a Fonográffal zenetörténetet írt, az utóbbi évtizedekben pedig olyan musicaleket írt, mint az Isten pénze vagy a Mária evangéliuma.

Szülei a második világháborúban, a főváros ostroma idején találkoztak és szerettek egymásba: apját repesztalálat érte, s a budai Vár alatti Sziklakórházban anyja kötözte be a sebét. László és négy évvel idősebb bátyja, Béla a Várban nőttek fel, s lévén apjuk zenetanár, a családban mindennapos volt a muzsika. László klasszikus zenét tanult, fejlesztette zongoratudását, mellette a Beatles és az angolszász beatzene hatására a gitárt is pengette.

Már tizenöt éves korától játszott bátyjával együtt beatzenekarokban, rendszeresen fellépett a Wanderers együttes tagjaként a legendás Horizont Tánciskolában. Nem sokkal később már saját dalokat írt, főleg folk-beat stílusban, 1967-ben bátyjával és Balázs Gábor bőgőssel megalapították a Tolcsvay Triót. A magyar népzene harmóniavilágát idéző városi dalokat játszó együttesben a fivérek gitároztak és énekeltek, első saját számuk a „Ne menj el” volt. A Szentháromság téri Várklubban akkoriban hétvégenként a már nagyon népszerű Illés együttes játszott, a szünetekben pedig ők kaptak lehetőséget a színpadon.

Szerették, amit csináltak, akkor még nem is gondoltak arra, hogy ebből éljenek meg.

Nevük 1968-ban lett egy csapásra ismert, amikor megnyerték kategóriájukat a Magyar Televízió Ki mit tud? elnevezésű tehetségkutató versenyén. 1970 végén létrehozták a Tolcsvayék és a Trió nevű formációt, amelyben már elektromos hangszerek és dob is szerephez jutottak. Egyetlen, 1972-ben megjelent albumukon a három akkor legnépszerűbb énekesnő, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarolta is énekelt, „Boldogtalan vándor”, „Lá-di-dá”, „Ne sírj, kedvesem” és „Szeretni kéne” című daluk sláger lett. 1972-től Koncz Zsuzsával és az Illés együttessel KITT-egylet néven léptek fel.

Tolcsvay László 23 évesen, 1973 végén alapító tagja lett a korszak egyik legfontosabb magyar zenei formációjának, a Fonográf együttesnek.

A Szörényi-Bródy szerzőpárosra alapozott, populáris rockot játszó zenekarban testvérének is helye lett volna, de ő nemet mondott, és a népi muzsikából fakadó vonalat vitte tovább. A Fonográfban László főleg billentyűs hangszereken, emellett gitáron, bendzsón és szájharmonikán játszott, énekelt és dalokat írt, olyannyira, hogy Szörényi Levente mellett a legtöbb zenét ő komponálta. Az együttes olyan örökzöld dalai fűződnek nevéhez, mint „Az első villamos”, „Hunyd le a szemed”, „Jöjj kedvesem”, „Rám vár az élet”, emellett sok szép dalt írt Koncz Zsuzsának és Halász Juditnak is.

1973 még egy szempontból bizonyult mérföldkőnek pályafutásában: ekkor zenésítette meg Petőfi Sándor Nemzeti dalát. Amikor először előadta az azóta már legendássá vált szerzeményét az Országos Rendező Irodában a hivatalosságok előtt - elfehéredtek az arcok. A pártállami diktatúra elleni tiltakozások fölerősödése először a március 15-i tüntetéseken vált a szélesebb társadalom számára is láthatóvá, Tolcsvay László dinamikus rock-zenei alapokat egyfajta himnikus emelkedettséggel egyesítő kompozíciója hamarosan a szabadságvágy egyik szimbóluma lett.

Fonograf_egyuttes_fortepan_125391-134546.jpg

A Fonográf együttes: balról Tolcsvay László, Bródy János, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Németh Oszkár és Móricz Mihály. (Fotó/Forrás: Fortepan / adományozó: Urbán Tamás )

A Fonográf együttes hiába lett népszerű Kelet- és Közép-Európában, a Nyugatot nem tudták meghódítani, elsősorban menedzselési hiányosságok miatt. Hat „sorlemez” és bő tíz év működés után Szörényi Levente 1984-ben bejelentette a színpadtól történő (mint utóbb kiderült, nem egészen végleges) visszavonulását, ami lényegében a Fonográf végét jelentette, jóllehet az együttes hivatalosan soha nem oszlott fel.

Tolcsvay Lászlót ez nagyon mélyen érintette, mindent megtett az együttes feltámasztásáért,

1984-ben a három teltházas Budapest sportcsarnokbeli búcsúkoncert is azt mutatta: van igény a zenekarra. Az együttes 2004-ben, majd 2018-ban, tizennégy év után adott ismét teltházas koncertet. „Zenekarmániás pacák vagyok” – nyilatkozta egy ízben.

Ezután 1987-ben testvérével közösen hozta létre a Magyar Mise című monumentális művét, amelyben ötvöződnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. A darab eredményeként került be a színházi világba, ahol újra közösségben dolgozhatott.

„A Fonográfban a lelkek összhangja volt a lényeg, abból lett a jó zene. És a jó darab is abból lesz, ha az emberek egyet akarnak, és egy idő után nem a saját személyük, hanem a mű létrehozatala lesz a fontos” – nyilatkozta hét éve a Fideliónak. A Madách Színház mutatta be 1988-ban a Doctor Herz, 1991-ben a Mária evangéliuma, 1995-ben a Dickens Karácsonyi énekéből készült Isten pénze című musicalt, rockoperát. Tolcsvay László szerint a Mária evangéliuma tükrözi a legjobban muzsikusi habitusát, ez a mű fakad leginkább a lelkéből a végtelen szabadságérzet miatt, amit a komponálása közben átélt. A Müller Péter és Müller Péter Sziámi alkotótársakkal létrehozott darabot számos külföldi és hazai színpadon játszották. További oratórikus, balett- és színpadi zenéi: Testamentom, Bábel, ÖrökKörök, Rákóczi Fantázia, Ördögölő Józsiás, Vörös és Fekete, Egy mondat a szabadságról. 2019-ben tartották az Új magyar rapszódia című szimfonikus művének ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Saját dalai önálló albumokon jelennek meg: Várd ki az időt, Kapcsolj át, Fehér zaj, T-Monográf, '68. Utóbbi két éve jelent meg, ezen legkedvesebb szerzeményeit válogatta össze és bónuszként egy új dalt is rögzített. A közelmúltban az FG-4 Illés-Fonográf Emlékzenekarral is fellépett.

TolcsvayLaszlo2-135912.jpg

Tolcsvay László

Amikor a Fidelio arról kérdezte, nem akar-e újra együttesben játszani, így felelt: „Próbálkoztam vele az ezredfordulón, fiatalokkal csináltunk egy zenekart. Nagyon jól sikerült, és szerettem is velük együtt dolgozni,

de a showbizniszben nem tudtam részt venni. Nem értem azt sem, hogy működik manapság az egész. Idegen tőlem, nincs menedzserem, producerem.”

A feleségével, Péreli Zsuzsa textilművésszel évtizedek óta a Dunakanyarban élő muzsikus 1989-ben eMeRTon-díjat, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel, 2015-ben a nemzeti hagyományt megújító zeneművészetéért Magyar Örökség Díjjal ismerték el munkásságát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz kult50

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Plusz hír

Ők kapták idén a Junior Prima díjakat népművészet és közművelődés kategóriában

A díjátadó rendezvény idén a Docler Irodaházban kapott helyet, ahol a biztonsági előírásokat betartva nyújtotta át a díjakat Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, valamint Gattyán György, a Docler cégcsoport alapító-tulajdonosa.
Plusz magazin

50 éve halt meg Jimi Hendrix, minden idők legmeghatározóbb gitárosa

„Amikor a szeretet hatalma legyőzi a hatalom szeretetét, a világ meg fogja ismerni a békét" - tartotta a zenész, akinek hatása felmérhetetlen a rockzenére.
Plusz ajánló

Kettő az egyben – Megjelent a Fidelio és a Líra közös lapszáma!

Gazdag könyves tartalommal gyarapodott a Fidelio Magazin: az októberi lapszámban megtalálhatják Olvasóink a Líra Könyvklub mellékletét is. Az ingyenes programmagazin mától fellelhető a fővárosban, az ismert terjesztési pontokon, valamint országosan a Líra bolthálózatában.
Plusz hír

Rendkívüli nyári szezont zárt a 15. évadát ünneplő Kultkikötő

Öt helyszín, közel 130 produkció, 80 családi- és gyerekprogram, 50 felnőtteknek szóló koncert és színházi előadás, köztük három ősbemutató. Ezek a 2020-as Kultkikötő nyári évadának legfontosabb számai.