Színház

A falakat néha lágyan lehet ledönteni – Lőrinc Katalin és Hegymegi Máté a Kult50-ben

2019.07.02. 14:25
Ajánlom
A Kult50 legújabb részében Hegymegi Máté rendező és Lőrinc Katalin táncművész beszélget kontrollról, a kontroll elvesztéséről, feminizmusról, Woyzeckről és persze Jeanne d’Arc-ról.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Lőrinc Katalin

Lőrinc Katalin egy személyben képvisel mindent, amire a mai magyar táncművészetnek szüksége volna.

Táncpedagógusként paradigmaváltást vitt véghez, amikor a Magyar Táncművészeti Egyetem első modern évfolyamának élén egy teljesen új, növendékközpontú szemléletet vezetett be, szembemenve az intézmény sok évtizedes tradícióival, erősen hierarchikus rendszerével. Az első végzős évfolyam 2018-ban a Müpában tartott bemutató előadást, ahol érett, koreográfiai alkotásra is kész húszéves növendékei revelációkent, üde tavaszi záporként hatottak a közönségre. Mindeközben Lőrinc Katalin előadóként újra és újra rácáfol arra az erős sztereotípiára, hogy csak a húszéveseké a táncszínpad.

lorinc_katalin_foto_kincses_gyula-144750.jpg

Lőrinc Katalin (Fotó/Forrás: Kincses Gyula)

Táncosként mágnes gyanánt vonzza a nézői tekintetet.

Így volt ez a Duda Éva rendezte, Utópia című 2018-as előadásban és a Székesfehérvári Balett Színház Naplementéjében is. Minden bizonnyal törékeny, kislányos alkatának és emberi-előadói bölcsességének különös szintézise hat olyan erővel a színpadon, hogy az ember a létezés új dimenzióiba kap beavatást általa. És van még egy harmadik aspektusa az ő megkerülhetetlenségének: táncteoretikuskent azért is sokat tesz, hogy szavakat találjunk a karok és lábak poézisének verbalitáson túli mibenlétére.

2018-ban jelent meg A test mint szöveg című kötete, amelyben az előadói, pedagógusi és elméleti tapasztalatait összegezte, új definíciókat keresve az itthon még gyerekcipőben járó táncszakírás bizonytalan terminusai helyett. Lőrinc Katalin tehát minden szinten lefedi a mai magyar táncművészetet, amihez kétségtelenül hozzájárult, hogy rengeteg időt töltött nagynevű európai társulatoknál, és így szert tett egy valóban nyitott gondolkodásmódra.

(szerző: Szász Emese)

 

Hegymegi Máté

Szereti az erős állításokat a színpadon. Woyzecke a részvétnélküliség és a kiszolgáltatottság drámája. Jeanne d’Arc-előadásával is közös gondolkodásra hív minket a jelenről. Mindkettőt 2018-ban rendezte kihagyhatatlanná.

Öt nappal a köztársaság kikiáltása előtt született 1989-ben Hegymegi Máté. Húszévesen vették fel színházrendező, fizikai színházi koreográfus-rendező szakra. Horváth Csaba és Lukáts Andor voltak az osztályfőnökei. Hegymegi is adott egy megfejtést a fizikai színházra: szerinte „beszélő mozgás”, prózával vagy nélküle, s nem lényege a gyönyörködtetés.

Öt éve diplomázott. Minden megnyilvánulása egyedi – hatásos formai elemekkel, képekkel, különös fényekkel –, akár a k2 csapatával, akár a Katonával, akár a Stúdió K-val dolgozik. Utóbbi társulattal kultikussá rendezte a kőbányai pincerendszerben a Peer Gyntöt.

hegymegi_mate_foto_tokar_tamas_takarek_csopoert_junior_prima-144625.jpg

Hegymegi Máté (Fotó/Forrás: Tokár Tamás)

Woyzeck-előadása azt firtatja, mitől veszíti el egy ember a kontrollt a döntései fölött, s lép meg olyan dolgokat, amelyeket józanul gondolkodva fel sem vetne magában. Büchner darabjának szakadozott, töredezett jelenetei közé mázsányi csendet rak Hegymegi. Testekkel, mozgásokkal is alakítja a teret. Rövid jelenetekben hosszú utat járnak be a színészei. Cipelik magukkal a díszletelemeket – folyvást változtatva az előadás látószögét.

Állandó alkotótársával, Garai Judit dramaturggal formálta a Woyzecket, akárcsak a Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében című előadás szövegét. (Anouilh, Shaw, Schiller darabjait és az eredeti per anyagát is használták.) Jeanne d’Arc egy kettészakadt gyűlöletországot akar összehozni hitével, elszántságával. Előbb kihasználják, majd cserben hagyják, eltüntetik. Hegymegi Máté színháza viszont nem engedi eltűnni a problémákat, amelyek minket érintenek. Előadása arról is szól: ha feladjuk meggyőződésünket, elsősorban magunkat áruljuk el.

(szerző: Karácsony Ágnes)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Színház kult50

Mindent újra kell gondolni – Garai Judit a Kult50-ben

Garai Judit kiváló színházi dramaturg. Egyetemi oktató. Műfordító. Aki szüntelenül olvas és ír. Nem is akárhogyan.
Színház ajánló

Kortárs magyar ősbemutató született a Radnóti Színházban

Az egy éve nyitott Radnóti Tesla Labor hatodik bemutatója Schwechtje Mihály Gina című darabja szeptember 26-án, szombaton. A hatból három Radnóti produkció, három pedig a függetleneké.
Színház interjú

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Színház gyász

Elhunyt Verebély Iván

A színész halálhírét a Centrál Színház jelentette be.