Színház

A vágy titokzatos trágya

2020.02.12. 17:10
Ajánlom
Sötét. Sötét. Még mindig sötét. Alföldi Róbert rendező ilyen abszurdan mulatságosan még nem kezdett előadást. (Megjegyzés: A címben nincs elírás!)

A Radnóti Tesla Laborjában olyan a bejárás A vágy előadásán a nézőtérre, hogy egyesével botladozunk be egy fóliasátorban lerakott deszkapallón. Lassú, nehézkes a bejutás, és rögtön ráhangolja a lelkiállapotunkat arra, hogy mi is ugyanúgy be leszünk zárva ide, mint Franz Xaver Kroetz hősei a maguk életébe.

Kálmán Eszter díszlete elbűvölő alapossággal teremti meg a sírkertészetet, amely magába foglalja Holdenriederék munkahelyét, otthonát, valamint jószerével a közönséget is. A temetőmenti virágkertészetet vivő családi cég házaspárjának hitvesi ágya többfunkciós: nemcsak aludni lehet rajta, hanem az igénytelen ágyneműt félretéve palántázni is. Egyik oldalról a falon koszorúkínálat keretezi a teret, a másik oldalon előzékenyen ajánlott szalagfeliratok közül lehet válogatni a Szívemben örökké élni fogsztól az Utolsó üdvözlettelig. Vastag pévécé-csíkfüggöny lóg a bejáraton, amitől rögtön érezni véljük a hideget. A meghitt, munkás rendetlenségben kerülgetni kell hol egy mintafejfát, hol egy próbasírhelyet – kár, hogy nem lehet ebbe lökni majd Mitzit –, hol a felstószolt virágföldzacskókat. Az utóbbiak… hát… még szexuális szerephez is jutnak, mindünk meglepetésére (a virágföldet is beleértve).

BataEvaesKovatsAdel-145538.jpg

Bata Éva és Kováts Adél - A vágy (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

Az előadás úgy kezdődik, hogy beslattyog Hilde, a feleség, vagyis Kováts Adél – már a beslattyog igével szeretném jelezni, hogy

olyan itt a színésznő, amilyennek valószínűleg sosem láttuk még.

Kilép a papucsából, a kis zokniját le nem véve bebújik az ágyba, és gondosan betakargatja magát a pokróccal. Hamarosan jön az ura, Otto, vagyis Schneider Zoltán enyhén dülöngélve, alsógatyában, méretes mellkasát láttatva a kigombolt pizsamafelsőben. Lefekszik és lekapcsolja a villanyt. Sötét. Sötét. Még mindig sötét. Alföldi Róbert rendező ilyen abszurdan mulatságosan még nem kezdett előadást. A felvillanyozó nézőtéri kuncogás közepette egyszer csak rájövünk, hogy egy száraz, kietlen, menetrendszerű nemi aktusba csöppenünk. Illetve hát abból sem lesz semmi, mert a derekát fájlaló, fáradt asszony elhárítja a férj radikális közeledését. Mit van mit tenni, a ház ura kivonul a mellékhelyiségbe, hogy gerjedelmén önkezével legyen úrrá. Szó ne érje a ház elejét, papírtörölközővel szépen feltakarít mindent. 

 

SchneiderZoltanKovatsAdel-145524.jpg

Schneider Zoltán, Kováts Adél - A vágy (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

A darab egy jóval későbbi pontján Kováts Adél Hildéje már egészen másként közelíti meg a közös ágyat. Rettenetesen szexi hálóingben jön, kirúzsozva, nyakán hosszú gyöngynyaklánccal, amely hibátlan poénlehetőséget is kínál az asszonyi attak során. Hilde elszánta magát, hogy tettleg visszahódítja máshoz kóborolt férjét.

A kettő között az történt, hogy a háziak befogadták Hilde öccsét, a börtönből frissen szabadult Fritzet (Vilmányi Benett), aki valami nem részletezett nemi cselekményért ült, és vágycsökkentő gyógyszereket kell szednie. Az ő egyébként teljesen szolid, visszafogott és normális jelenléte felcsigázza a kertészetiek fantáziáját, legalábbis Ottóét és Mitziét (Bata Éva), aki a cég egyetlen, szingli alkalmazottja. Mitzi is, Otto is hiába provokálja a fiatalembert, s nagy nekibuzdulásukban váratlanul egymásra találnak. Bata Éva bájosan eltúlozza kicsit az amerikai filmekből lesett femme fatale-pózokat, Schneider Zoltán pedig egy kisfiú engedelmességével, majd egy hódító férfi egyre dagadó kebelével veti magát a kapcsolatba. Mit tehet Kováts Adél megrémült, veszélybe került feleségként? Nos, könyörgést, fenyegetőzést, erőszakot is bevetve, sőt mintegy vágytól fűtötten kezdeményezve, harciasan visszaszerzi férjét.

VilmanyiBenettKovatsAdelSchneiderZoltanesBataEva-145537.jpg

Vilmányi Benett, Kováts Adél, Schneider Zoltán és Bata Éva - A vágy (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

Schneider Zoltán Ottója nagyhangú, nagytüdejű böhönye pasas – a színész e férfitípus ábrázolásában egyszerűen verhetetlen –, akivel szemben általában áll valaki, akiben emberére akad. A testi és hangereje mögött mindig felsejlik az esendőség. Kováts Adél Hildéje fából van; piszka- és satrafából is. De ez a gumicsizmás, törékeny, kifakult asszony alighanem okosabb a többieknél. Érti ő a kivirágzást, amikor a temető mellett sarjad az élet a virágcserepekből is. Meg lehet itt őrülni az élet meg a halál között – mondja.

Pontosan tudja, hogyan kell a férjét kezelni.

SchneiderZoltanBataEvaesVilmanyiBenett-145537.jpg

Schneider Zoltán, Bata Éva és Vilmányi Benett - A vágy (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

Egy vendéglő piroskockás asztalánál, söröskorsók mögött ülve elviseli némán, elvágyódó mártírarccal, ha a férfira rájön a hoppáré és részegen sajnálatos igazságokat kiabál ki a legintimebb ügyeikről. Ugyanakkor döntési helyzetben egyetlen durva mondattal helyre teszi Ottót. Persze általános vesztes Hilde is. De amikor csábító szirénnek öltözik be, sikerrel jár. És annak is megvan a foganatja, amikor a lehető legdrasztikusabban lép fel a férjét bitorló Mitzivel szemben. Kettősük beillene egy eldurvult Polly-Lucy szcénának a Koldusoperában. A nagy szerelem az, amikor valaki közösen alapít vállalkozást, együtt nevel gyereket, és meg van elégedve az életével – közli Hilde. Az a nagy szerelem, amiért valaki hajlandó mindent eldobni – feleli erre Mitzi.

Mindösszesen történt itt egy perifériális szerelmi dráma, amelyben korántsem az érzelmek játszottak szerepet. Legfeljebb a nemi vágy, a kiéhezettség, az egzisztenciális kényszer, meg a magánytól, az egyedülállástól mint párialéttől való rettegés.

SchneiderZoltanesKovatsAdel-145524.jpg

Schneider Zoltán és Kováts Adél - A vágy (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

A primer lét szomorúsága az, ami úgy kicsordul a Radnóti Színház előadásából, hogy talán még a nézőkre is ráfröccsen.

Az osztrák drámaíró 1994-ben írta ezt a darabját, s az ősbemutatót maga rendezte a Münchener Kammerspeilben. A magyarországi nézők 1999-ben ismerhették meg az akkor népszínjátéknak nevezett művet: Ascher Tamás vitte színre a Thália Színház Stúdiójában, Csákányi Eszterrel, Lukáts Andorral, Láng Annamáriával és Kardos Róberttel. A szöveg annak idején Parti Nagy Lajos fordításában nem volt annyira trágár, mint most, de evvel a legkevésbé sem akarom azt állítani, hogy Perczel Enikő és Totth Benedek munkája nem volna teljesen helyénvaló. Az a 21 évvel ezelőtti emlékezetes előadás pontosan ugyanazt az erős, bizarr, kényelmetlen hatást keltette, mint a mostani markáns produkció. A néző megdöbbent, megütközött, megrázkódott, egyszerre támadt kedve röhögni és sírni. Olyan tehát, mintha sem a vágy, sem A vágy, sem a színház, sem a közönség, sem az élet nem változott volna semmit.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.
Zenés színház

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Színház

Ősbemutatókkal és különlegességekkel készül új évadára a Thália

Augusztus 10-től teljes gőzzel zajlik a munka a Thália Színházban – ettől a naptól folytatódnak a Gyilkosság az Orient Expresszen című nagyszabású produkció próbái, és hamarosan elkezdődnek a felújítópróbák is.
Zenés színház

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Színház

Színházi összefogás a koronavírus terjedése ellen

A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság részvételével egyeztettek a budapesti teátrumok a nézőket és a színházakat érintő ajánlásokról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Hallássérült nézőknek tart online bemutatót a Rózsavölgyi Szalon

A Rózsavölgyi Szalon Facebook oldalán szombaton 19.30-kor hallássérült nézők is követhetik a Tisztelt Hazudozó! című előadást Bödök Ilona jelnyelvi tolmácsolásában.
Színház ajánló

Kun László élete és koronázása az Aranybullánál

Augusztus 21-23. között az Aranybulla környéke is megtelik a színház különleges atmoszférájával, hiszen több mint háromszáz fős nézőtérrel ott épül fel a Koronázási Szertartásjáték színpada. Ezúttal IV. Kun László története elevenedik meg Szikora János rendezésében Sarádi Zsolttal, a Vörösmarty Színház új társulati tagjával a címszerepben.
Színház interjú

Látvány és katarzis - Interjú Fekete Annával

Fekete Anna tervezi a Hamis hang díszletét és jelmezeit. A francia kamaradarabot a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda augusztus 22-én mutatja be Szentendrén.
Színház interjú

Mit is akarok, mikor lennék boldog? – Beszélgetés Béres Mártával

Különleges munkamódszer egy emberközpontú szláv rendezővel, színészi csapatmunka és saját monológ a regényből. Béres Márta is készül Kisvárdára, néhány nappal ezelőtt már az előadással álmodott. Az Újvidéki Színház Anna Karenina című előadásának címszereplőjével Oláh Zsolt beszélgetett.
Színház ajánló

Egy hét múlva kezdődik a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

2020. augusztus végén harminckettedszer rendezik meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját, Magyarország egyik legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal bíró színházi seregszemléjét.