Színház

Aki tévésorozatot írt a rendszerváltás tabutémáiról – Tasnádi István

KULT50: Tasnádi István
2018.11.21. 16:20
Ajánlom
Szeret a menőnek vagy épp divatosnak tűnő irányzatokkal szembemenni. Akkor száll le egy adott műfajról, látásmódról, amikor abban egyre többen próbálnak meg érvényesülni. Tasnádi István a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Tasnádi István akkor írt politikus színházi darabokat, amikor még igazi provokációnak számított egy krétakörös bemutató. Ezzel szemben, amikor a közéleti eseményekre való reagálás szinte már nézői elvárás lett, a színházi berkekben sokszor messziről került ifjúsági darabok felé mozdult el.

Amikor pedig már azt hittük, hogy Magyarországra sohasem ér el az amerikai és európai sorozatiparban érzékelhető kreatív forradalom, akkor az HBO-nál két, etalonnak számító sorozat, a Terápia és az Aranyélet vezető írójaként bukkant fel, mindkettővel komoly beszédtémát szolgáltatva a kultúrára éhes hazai közegnek.

Tasnádi Istvánt sokáig inkább a színházakban jártas réteg ismerte itthon, azonban az elmúlt években a sorozatoknak köszönhetően egy jóval szélesebb közönség is megismerkedhetett írói kvalitásaival. A Terápia záró, 2017-ben bemutatott 3. évada miatt nem túlzás azt állítani, hogy

a magyar sorozatgyártás egyik csúcsművének fontos alkotóelemét köszönhetjük neki és írói csapatának: ilyen színvonalú párbeszédekkel tévéképernyőn ritkán találkozhattunk hazai szériában.

Ehhez képest meglepő lehet, hogy Tasnádi eleinte ódzkodott attól, hogy a tévéipar számára dolgozzon. „Az igazi változást a Terápiára való felkérés hozta.

Akkoriban a napi sorozat szitokszónak számított, de elvállaltam, mert rájöttem, hogy ez az anyag más. A Terápia epizódjai színházi egyfelvonásosok, ami fantasztikus írói kihívás"

– árulta el döntésének hátterét a Filmhu-nak adott interjújában. Az Aranyélet vállaltan a jelen Magyarországának kitárgyalatlan feszültségeiről, a rendszerváltás körüli mutyikról, a szocializmus örökségéről is akart valami érvényeset mondani. Az akciósorozat és családi dráma határán egyensúlyozó széria nagyon betalált itthon, Tasnádi szerint már az első évad után sorban érkeztek a pozitív nézői visszajelzések.

SER_4243-114236.jpg

Tasnádi István (Fotó/Forrás: HBO, Sághy Tímea)

Nem mintha nem lett volna tapasztalata arról, hogy milyen reakciókat válthat ki egy politikusabb írás. A Krétakör a rendszerváltás utáni évek közéleti eseményeit körbejáró, 2002-es előadása, a Hazámhazám például élesen megosztotta a közönséget. „…amikor politikai színház még nem létezett Magyarországon, a szakmában is sokan elítéltek, hogy mi publicisztikát csinálunk. Ma már teljesen más a helyzet, a közéleti kabaré bevonult a színházba. (…) Ez engem már így nem érdekel. Akkor érdekelt, amikor a nagycirkuszban csináltuk a Hazámhazámat , és érezhetően több táborra szakadt a közönség politikai alapon. Egészen elképesztő volt, ahogy megtapasztaltuk a színháznak a közvetlen hatását, majdnem le kellett állni az előadással, olyan indulatokat kavart. De akkor az az újdonság ereje volt, teljesen szűz terep, amely most már teljesen össze van mászkálva.” (Magyar Nemzet)

A Krétakör után a Bárka Színház vált fontos műhelyévé, ahol szintén nem magányos íróként, hanem a társulattal, a rendezővel együtt dolgozó alkotóként az ifjúsági témák felé fordult. Például a West-Balkán-tragédia után kortünetként is felfogható East Balkánnal vagy a Kolibri Színház felkérésére írt, az online közösségek hatásaiban elmerülő Cyber Cyranóval. „Nagyon nehéz ezt a korosztályt megszólítani és a figyelmét tartósan lekötni. Számomra ez a legnagyobb kihívás (…)

Úgy érzem, a felnőtteknek szóló színházban kevesebb a kockázat, jobban belefér a blöff és az esztétizálás. Itt viszont gyorsnak, pengének és, ami a legfontosabb, kíméletlenül őszintének kell lenni"

– vallott saját tapasztalatairól Tasnádi az Átrium honlapján megjelent beszélgetésben.Többszörösen elismert íróként sem fél az új helyzetektől: 2016-ban mutatták be első, saját rendezésű tévéfilmjét, a MEMO-t. A szokatlan terep újabb lendületet adott Tasnádi pályájának, ám saját bevallása szerint egyelőre marad az írásnál. „Ismerve a mai filmes színteret, nagyon nehéz rendezéshez jutni. Viszont ha megint születik egy ennyire személyes történetem, (…) akkor bele fogok vágni.” (Filmhu)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Tasnádi István, Fotó: Sághy Tímea, HBO

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Színház kult50

Mindent újra kell gondolni – Garai Judit a Kult50-ben

Garai Judit kiváló színházi dramaturg. Egyetemi oktató. Műfordító. Aki szüntelenül olvas és ír. Nem is akárhogyan.
Színház ajánló

Kortárs magyar ősbemutató született a Radnóti Színházban

Az egy éve nyitott Radnóti Tesla Labor hatodik bemutatója Schwechtje Mihály Gina című darabja szeptember 26-án, szombaton. A hatból három Radnóti produkció, három pedig a függetleneké.
Színház interjú

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Színház gyász

Elhunyt Verebély Iván

A színész halálhírét a Centrál Színház jelentette be.