Színház

Csalók és megcsaltak játszmája

Kritika a Vörösmarty Színház A cégvezető című előadásáról
2022.01.21. 15:15
Ajánlom
Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.

A látszatigazságok mögött elfojtott sérelmek, folyamatos önigazolások, valamint az ego – pontosabban a férfiego – áll. Magabiztosan közli a nézővel, hogy mindent megkaphat, és meg is kap. Persze elgyengül, mert mint mondja, „a férfit a szexszel lehet megfogni”, és ez a pillanatnyi megingás lesz minden rossz kezdete.

De itt nemcsak a megcsaláson van a hangsúly, sőt nem is a lebukáson és annak következményein, hiszen ez csak egy alapállapot.

A változás akkor következik be, amikor az elbeszélő, vagy épp a félhomályban néma szemlélőként gubbasztó néző ráeszmél, hogy a mai világban a kapcsolatok mennyire sekélyesek, és a Sághy Tamás alakította figurának is ez a tragédiája: képtelen valójában kötődni.

A média eltorzult valósága abba a hitbe ringatta, hogy sikeres és gazdag üzletemberként bármit megtehet, és minden körülötte zajló eseményt ő irányíthat. Ám közben a látszólag kontroll alatt tartott élethelyzetek megváltoztak.

Az „ál-életek” pedig nehezen alkalmazkodnak ezekhez a változásokhoz.

A felismerés folyamata olyan, mint a gyász: az ember eleinte tagad, próbál úgy viselkedni, mintha minden, ami történik, csupán egy múló állapot, egy pillanatnyi rossz érzés lenne. Aztán szépen lassan bekúszik a férfi gondolataiba a valóság. Először nagyon rossz – jelen esetben azért is, mert a feleséggel való kapcsolata megromlik. Ezt egy látszólagos pozitív szakasz követi, hiszen a vágyott nő, akit egyszer már megkapott, ott van vele.

saghy_02-232931.jpg

Sághy Tamás A cégvezetőben (Fotó/Forrás: Torma Sándor / Vörösmarty Színház)

Azonban ebben a darabban nincs feloldás, nincs elfogadás vagy megbékélés. Sokkal inkább gyötrő ráébredés a világ álságosságára, arra, hogy minden viszony csalók és megcsaltak játszmája. A kibontakozó valóságot a cégvezető igyekszik eltolni magától – ha monológja nem egy önmagával folytatott párbeszéd lenne, az egyes szám második személyű elbeszélés akár ebből is következhetne.

Hiányoznak a díszletek is, nemcsak a látszatéletből, a színházi térből is.

A fekete függönyök úgy fogják körbe a Pelikán Fészek apró színpadát, hogy szinte fojtogató a látvány.

Az elegáns üzletember – Sághy Tamás – a nézőbe lát. Magáról beszél? Vagy a közönségről? Nem egyértelmű. Magunkra ismerünk, kisszerű játszmáinkra, ő pedig csak mesél, egyik történetet szőve a másik után.

Néha nevetünk, nem jókedvünkből, nem a jókor elcsattanó poénokon, sokkal inkább kínunkban, mert Háy János szövege nagyon emberi és nagyon mai. A magyar társadalom lenyomata.

saghy_01-232931.jpg

Sághy Tamás A cégvezetőben (Fotó/Forrás: Torma Sándor / Vörösmarty Színház)

Sághynak nincs könnyű dolga, hiszen nem áll rendelkezésre sem rendező által megrajzolt tér – ennek ellenére nem volt egyedül, hiszen Hargitai Iván konzultánsként segítette a próbaidőszakot –, sem kellékek, amik segítenék a történetek megértését. Folyamatos színpadi jelenlétre van szükség, fokozott koncentrációra. Merthogy a néző sem lélegezhet fel.

A darab nélkülözi a nyugvópontokat, így minden mozdulatnak, suttogva vagy épp hangosan elmondott félmondatnak jelentősége van.

A színpadon megjelenő dráma akár a Vörösmarty Színház nagy vállalásának, Az ember tragédiája 2.0-nak ötödik színe is lehetne, hiszen a képlet ugyanaz. Adott egy világrend, egy jónak gondolt eszme, amelyből közelebbről megnézve kiábrándul az ember. Még a szerepek is adottak: van egy Évánk, akit ugyan nem látunk – lévén monodrámáról van szó –, de tudjuk róla, hogy ebben az eltorzult, abszurd világban titkárnő, és már elcsábította Ádámot. Pontosabban a cégvezetőt, aki egyben az Úrnak is képzeli magát.

És ez a gondolat, hogy az ember Istennek hiszi magát, éppolyan ismerős, mint a távolba révedő öltönyös alak, aki ráébredve saját kicsinyességére, megpróbál újra elrejtőzni a hazugságai mögé.

Azonban felmerül a kérdés: hányszor építhetünk magunk köré látszatéletet, elfedve a valódi problémákat, és hányszor kell még csalódni ebben a média és a társadalom kreálta világban ahhoz, hogy egy ilyen előadásról úgy jöjjünk ki, hogy másnap reggel, amikor a történetekből kihámozott mondatok mögül előbukkan a valódi mondanivaló, elinduljon az átalakulás?

Fejléckép: Sághy Tamás A cégvezetőben (fotó: Torma Sándor / Vörösmarty Színház)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is vezényli jövőre a Concerto Budapestet

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.
Klasszikus

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.
Klasszikus

Énekesképzés a teljesség igényével – Beszélgetés Baráth Emőkével

Augusztusban kerül sor először a Pure Voice Akadémia képzésére, melynek különlegessége, hogy holisztikus szemlélettel igyekszik felkészíteni a növendékeket az énekesi pálya változatos kihívásaira. A kurzus alapítójával, a világhírű szopránnal, Baráth Emőkével beszélgettünk.
Plusz

Elhunyt id. Éliás Gyula

Az első magyar DJ-generáció egyik legismertebb alakjának halálhírét fia is megerősítette a közösségi oldalán.
Klasszikus

Életre kelt építészet – száz éve született Iannis Xenakis zeneszerző

Száz éve született a 20. század egyik legkülönlegesebben sokoldalú alakja, az építész-zeneszerző Iannis Xenakis. A matematikai struktúrákat zenére fordító komponista muzsikáját hallgatva mintha egy futurisztikus utazáson vennénk részt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Az Adáshiba a Játékszínben

„Történik napjainkban, sajnos” – írta Szakonyi Károly műve elejére 1970-ben, és amire utal, 2022-ben is igaz. Sőt nemhogy eljárt volna az idő az alaptéma fölött, a darab ma még döbbenetesebben ábrázolja a média és az ember viszonyát.
Színház ajánló

Vacsoraszínház a krimik szerelmeseinek – Poirot az Orfeumban

Május 28-án mutatja be legújabb vacsoraszínházi előadását az Orfeum, a közönség talányos bűnügyi történeteket kísérhet figyelemmel, miközben Hercule Poirot alakja mellett a gasztronómia is Belgiumot idézi.
Színház ajánló

„A fiatalokba kell kapaszkodnunk” – 15. alkalommal rendezik meg az Ördögkatlan Fesztivált

A jubileumi összművészeti fesztivált augusztus 2. és 6. között rendezik meg, hagyományosan öt helyszínen, változatos programokkal.
Színház gyász

Elhunyt Kocsis Antal színművész

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház örökös tagját életének 83. évében érte a halál – tudatta a teátrum.
Színház hír

Az Elmaradt Előadások Bajnokát keresi az Örkény Színház

A koronavírus-járvány idején a többi színházhoz hasonlóan az Örkény Színház is kénytelen volt több előadását lemondani vagy elhalasztani. Most azokat a nézőket keresik, akik jegyet váltottak az elmaradt produkciókra.