Színház

Ha nem sikerül megállítani a felmelegedést, hogyan lesznek előadások este hétkor?

Környezetvédelmi törekvések és zöld színházak itthon
2019.12.30. 10:30
Ajánlom
A klímaváltozás témája eddig is megjelent a hazai színházaknál, de idén jutottak el odáig, hogy az intézmények maguk is aktívan tesznek fenntarthatóságért és az ökológiai lábnyomuk csökkentéséért. Körbenéztünk, kik és hogyan próbálják zöldebbé tenni működésüket.

A környezetvédelem és a környezettudatosság több évtizedes vagy talán annál is öregebb probléma, de idén került igazán a figyelem középpontjába: klímaváltozás helyett immár klímakatasztrófáról beszélünk; világszerte egyre többen csatlakoznak a karbonsemleges törekvésekhez; sorra tiltják be az olyan felesleges és környezetszennyező tárgyakat, mint a szívószál vagy a nejlonzacskó; a TIME magazin pedig az év emberének a klímavészhelyet szimbolikus figuráját, Greta Thunberget választotta.

Greta_Thunberg_11102019_cropped-160018.jpg

Greta Thunberg 2019 októberében (Fotó/Forrás: Streetsblog Denver/ Wikipedia)

A környezettudatosság már jóval több, mint szelektív hulladékgyűjtés vagy a természet megóvása: egy olyan új paradigma, ami életünk minden területén jelen van, vagy ha nem, akkor jelen kellene, hogy legyen – így a művészetben és a színházi életben is. Persze eddig is léteztek olyan művek, amelyek igyekeztek felhívni a figyelmet a témára – ilyen volt a Tünet Együttes Te szemét című performansza, vagy épp a gyerekeknek szóló Tündér Míra –, de maguk a színházak csak idén kezdtek küldetésszerűen kiállni a környezetvédelem mellett.

Legalábbis itthon: az amerikai Broadway Green Alliance (BGA) 2008-ban alakult, célja a környezettudatos színházak összefogása és segítése, hogy az intézmények minél zöldebbé váljanak. Mindehhez saját rendszert dolgoztak ki: a szövetséghez csatlakozó színházak "zöld kapitányt" választanak, a minél környezetkímélőbb működés elősegítéséért pedig különböző divíziókba tömörülő tanácsok dolgoznak: egyikük magáért a helyszínért, (például hogy energiatakarékos izzókat és környezetbarát takarítószereket használjanak) a másik például a konkrét produkciókért felel (például, hogy minél kevesebb szemetet termeljen, újrahasznosítható díszleteket és kellékeket használjon).

Új utakon zöld kapitánnyal és zöld évaddal

A BGA-hoz itthon először a Rózsavölgyi Szalon csatlakozott. Céljuk, hogy működésük minél környezettudatosabb legyen - ennek érdekében már meg is választották első zöld kapitányukat: Őze Áron színművészt. 

Még mi sem vagyunk zöldek. Még mi is csak tanuljuk ezt az egészet

– írták közleményükben.

Nem a Rózsavölgyi Szalon az egyetlen, aki idén zöld útra lépett, így tett a Miskolci Nemzeti Színház is. 

A Miskolci Nemzeti Színház elkötelezi magát, hogy nem csak az ország első kőszínháza, hanem az első környezettudatos színházi intézménye, úgynevezett zöld, öko-tudatos színháza legyen.

fogalmaztak.  

„Zöld” színház leszünk – ígéri a Miskolci Nemzeti Színház

Kapcsolódó

„Zöld” színház leszünk – ígéri a Miskolci Nemzeti Színház

Az új évadtól kezdve a Miskolci Nemzeti Színház elkötelezi magát, hogy nem csak az ország első kőszínháza, hanem az első környezettudatos színházi intézménye, úgynevezett zöld, öko-tudatos színháza legyen.

"A színháznak mint az itt és most művészetének mindig is felvállalt szerepe volt, hogy aktuális kérdésekkel foglalkozzon, hogy részt vegyen a társadalmi gondolkodásban - az innovatív megoldások művészi értelemben a mindennapjaink részét képezik."

Egy vidéki társulat pedig a mai napig olyan közösség, ami az emberek figyelmének középpontjában áll, képes példát mutatni, közbeszéd tárgyává tenni kisebb vagy akár tömegeket érintő problémákat

– mondta Papp Endre színművész, a Jövő Nézőiért – Zöld Színház Projekt vezetője a Fideliónak. Emellett azonban a színház egyszerre üzem is, aminek gyártó részlege van, és ahol rengetegen dolgoznak, épp ezért fontos, hogy ne csak "green washing" lépéseket tegyenek, hanem a zöld fejlesztések átláthatóak és dokumentálhatóak legyenek, valamint a színház teljes működését érintsék. 

A Nagy Csomag (fotó: Bócsi Krisztián)

A Nagy Csomag - Miskolci Nemzeti Színház (Fotó/Forrás: Bócsi Krisztián)

Egy, a miskolcihoz hasonló kőszínháznak ugyanis nagyon is számottevő ökológiai lábnyoma van.

"Korszakokat és tereket idézünk meg, ennek grandiózus díszletei egy bizonyos számú előadás után aztán az enyészeté lesznek, és még sorolhatnám. Mindez része az illúzió megteremtésének, ezek nélkül előadásaink csorbulnának, és kevésbé tudnánk szolgálni a nézőinket. De a munkánk milyenségéhez tartozik, hogy belépőjegyek, szórólapok, példányok, kották tömegei is kerülnek kihasználatlanul, vagy csak párszor átlapozva a szemétbe. Ráadásul mivel jórészt éjjel dolgozunk, olyan feladatkörökben, amik nagy szellemi igénybevétellel járnak, egyszer használatos kávés poharak tízezreiből fogyasztunk egy-egy évad idején" – sorolta Papp Endre.

Környezettudatos, vagy fenntartható megoldás azonban minden területen van.

Mi most már például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, törekszünk a díszletelemeink újrafelhasználására a gyártás során, együttműködünk a Miskolci Újrahasználati Központtal - kellékeseink itt olyan alig használt bútorokat és kellékeket tudnak beszerezni, melyek lomtalanítás során kerültek a központba, így sok esetben nincs szükség egy újabb termék legyártására vagy megvásárlására.

"Bevezettük a mosható sminklemosó pamacsokat, az újrapohár rendszert, azon dolgozunk, hogy bevezethessük az e-jegyrendszert is és az együttműködésünk a Nanushkával is a fel nem használt textilanyagok hasznosítását célozza meg" – ismertetett néhány részletet a Zöld Színház Projektből. Négy alapcélt fogalmaztak meg:  a szemléletformálást, szakmai szervezetekkel, egyesületekkel, cégekkel való együttműködést, valamint az energetikai működésben és a hulladékkezelés területén való környezettudatosságra törekvést. 

Újrahasználható szereplők és ami mögöttük van

Markó-Valentyik Anna bábművész, a Vaskakas Bábszínház tagja Zölden Győrben névvel vezet blogot a zöld életmódról és a környezettudatosságról. Úgy véli, a környezetvédelemnek minden intézménynél fontos szempontnak kellene lennie.

Ha mi, színházi alkotók, kulturális, művészeti területen dolgozók, értelmiségiek nem mutatunk példát ebben, akkor ki fog? Egy évtizede lehet Magyarországon szelektíven gyűjteni a hulladékot, mégis egy többdiplomást vagy állami kitüntetettet is zavarba hoz, hogy mit hova kellene dobni

– fogalmazott. Szerinte a színházak esetében az első lépés a háttér, vagyis az irodák, a szervezés, a büfék, a társalgók, az öltözők zöldebbé tétele, csak ezután kellene következnie az alkotói munka megreformálásának. Ha ugyanis "zöld szemmel" ítélnék meg a színházak munkáját, akkor annak konkrét előadások is áldozatul eshetnek. Épp ezért törekedni kell a minél fenntarthatóbb működésre, a környezetbarát anyagok, magyar gyártók termékeinek használatára. 

69363913_2335367183183411_8421659706078003200_o-101931.jpg

Markó-Valentyik Anna az Alaine - Ideje a meghalásnak c. előadásban (Fotó/Forrás: Vaskakas Bábszínház)

A bábelőadásra nemcsak a díszeteket és kellékeket, de magukat a főszereplőket is újra és újra el kell készíteni - épp ezért ebben a műfajban különösen fontos a környezetvédelem. A Vaskakas Bábszínházban semmit nem dobnak ki, a bábokat és a jelmezeket is elraktározzák.

Előbbieket esztétikai szempontok miatt ugyan nehezebb újra felhasználni, de nem lehetetlen: a bábművész férje, Markó Róbert Zalaegerszegen rendezte meg a Misi mókus kalandjait, majd ugyanazokkal a bábokkal és díszletekkel az előadás Győrben is ment egy évadot. "A két társulat több mint 150 alkalommal játszotta az előadást, két megyényi gyereknek egy költségvetésének árából" – mesélte Markó-Valentyik Anna. 

A jelmezek és kellékek ráadásul a bábokkal ellentétben sokszor és változatos formában újra felbukkanhatnak egy-egy előadás során.

Minden kis darabkát megtartunk, lehet, hogy az egy jegesmedve orrának vagy egy kakas csőrének pont jó lesz

– mondta a bábművész. A karácsonyi bérletek ajándékpárnái például évek óta a szekrényben álló, vagy épp a gyártás során lehulló textíliákból készülnek. Máskor azonban nem lehet megúszni ilyen zölden:

Az Alaine - Ideje a meghalásnak című előadásom csodabábja szivacsból van, szilikonnal van lekezelve, parókája és műszeme van. De ha nem ezekből az anyagokból készül, akkor nem kelti azt a hatást, ami az előadás szempontjából elengedhetetlen.

Rögtön akad azonban ellenpélda is: a Budapest Bábszínházban készülő Rügyek és gyökerek című csecsemőszínházi darabra Markó-Valentyik Anna a környezettudatosság jegyében készül: "Műanyagszegény lesz, rengeteg retextillel, az új textíliák Oeko-tex tanúsítvánnyal rendelkeznek, tejfestékkel festenek majd a műhelyben és a színészek jelmeze rájuk alakított használt ruha lesz."

Eddig négyszer voltam Pesten ez ügyben beszélgetni, háromszor vonattal utaztam, egyszer pedig ötödik utasként egy autóban. De ez az előadás vállaltan erről szól, így nem is lehet másmilyen a háttérmunka. A hitelesség elengedhetetlen.

Példamutatás és közösségformálás

A Katona József Színház szintén idén lépett a környezettudatosság útjára - ennek legszembetűnőbb jele, hogy az előcsarnok K: logója bezöldült, de persze ennél számottevőbb változások is történtek: bevezették a szelektív hulladékgyűjtést, a színház egész területén minimalizálták az egyszer használatos műanyagokat, hulladéksemlegeséget és környezettudatosságot népszerűsítő pályázatokat és projekteket indítottak.

4-161730.jpg

Zöld logó a Katona József Színház Előcsarnokában (Fotó/Forrás: Szokodi Bea/ Katona József Színház)

Horváth Máté marketingvezető a Fidelionak elmondta, hogy a társulat felől erős igény érkezett a színházi működés környezettudatosabbá tételére, ami találkozott a vezetőség és az új marketingvezető elképzeléseivel is. Céljuk az üzemszerű fenntarthatóság fejlesztése mellett a közösségformálás is. Ami az előbbit illeti, igyekeznek csökkenteni az előadások színpadra állítása közben keletkező hulladékok mennyiségét - például azzal, hogy újrahasznosítják a jelmezeket és kellékeket, és ugyanezt tervezik a díszletekkel is. A próbákon palackos víz helyett újratölthető ballonos vízvételi lehetőséget biztosítanak a színház dolgozóinak, a fenntarthatóság jegyében pedig alternatív karácsonyfát állítanak fel az előcsarnokban. A 10 Millió Fa Civil Közösséggel együttműködve ráadásul jótékonysági árverést is indítanak.

 

Kíváncsiak voltunk egy cirkusz álláspontjára is, ezért megkerestük a Magyar Nemzeti Cirkuszt, mondják el, ők mit tesznek a  környezetvédelemért - egy ilyen társulat ugyanis nagyobb díszleteket használ, mint a kőszínházak, ráadásul rendszeresen turnéznak is. 

A Magyar Nemzeti Cirkusz Magyarország legnagyobb utazó cirkusza. Természetesen fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, és szeretnék példát mutatni másoknak is ezen a téren

- válaszolta ifj. Richter József. Ennek jegyében a Föld Világnapján szemétszedési akciót szerveztek, aminek során több zsák szemetet szedtek össze a cirkusz melletti parkban. Emellett idén a műanyag popcornzacskókat papírtasakokra cserélték a fenntarthatóság jegyében.

Ami a cirkusz ökológiai lábnyomát illeti, az igazgató szerint maguk az előadások nem járnak számottevő hulladékkal, hiszen a díszleteket és jelmezeket elraktározzák, és később újra felhasználják - a nézőtérben azonban rengeteg szemét keletkezik, ennek megoldásán folyamatosan dolgoznak. Nem lehet kikerülni az állatok kérdését sem: ifj. Richter József szerint a Magyar Nemzeti Cirkusz állatbarát cirkusz, ahol nemcsak a megfelelő tartásmódról és a nagy kifutókról gondoskodnak, de igazi állatkerti körülményeket biztosítanak az állatoknak.

72781735_2551968874864909_6317767652555096064_n-162632.jpg

if. Richter József (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Cirkusz hivatalos Facebook oldala)

Egyre több színház ismeri fel a környezettudatosság és környezetvédelem fontosságát - nem csak a közvetített értékek és szemlélet, hanem a saját működésük szempontjából is. 

"Az embereket és a sztrájkoló fiatalok többségét nem azért érdekli ez a téma, mert trendi, hanem mert húsbavágó az a jövőkép, amit a tétlenségünk okozhat. A Föld jelenlegi helyzete olyan szituációkba sodorja majd az emberiséget, amilyenekkel még sosem kellett megküzdenünk."

Ürge-Vorsatz Diána előadásából tudom, hogy, ha nem sikerül megállítanunk a felmelegedést, olyan meleg lesz, amilyen hőmérsékletben emlősök még nem éltek a Földön. Akkor hogyan lesznek majd színházi előadások este hétkor?

– teszi fel a kérdést Markó-Valentyik Anna.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Színház kult50

Mindent újra kell gondolni – Garai Judit a Kult50-ben

Garai Judit kiváló színházi dramaturg. Egyetemi oktató. Műfordító. Aki szüntelenül olvas és ír. Nem is akárhogyan.
Színház ajánló

Kortárs magyar ősbemutató született a Radnóti Színházban

Az egy éve nyitott Radnóti Tesla Labor hatodik bemutatója Schwechtje Mihály Gina című darabja szeptember 26-án, szombaton. A hatból három Radnóti produkció, három pedig a függetleneké.
Színház interjú

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Színház gyász

Elhunyt Verebély Iván

A színész halálhírét a Centrál Színház jelentette be.