Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

2021.10.21. 15:25
Ajánlom
A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.

Bár a kiállítás elsősorban Dajka Margit pályafutására koncentrál, felvillant néhány momentumot a civil életéből is, és kitér arra, milyen örökséget hagyott a következő színészgenerációkra.

A tárlat, amelynek kurátora Papp Kinga Lívia, csak részben követi lineárisan Dajka szakmai előmenetelét, hiszen már az első virtuális állomás azt ecseteli, hogy a színésznőt nem lehetett beskatulyázni, pályája közel 70 éve alatt egy minden szerepkörben bemutatkozó, mégis szerepkör nélküli alkotó volt.

„Hiszen az ember élete csupa kísérlet”

Dajka_ismszerep_2010-348-1-103125.jpg

Dajka Margit ismeretlen szerepben (Ismeretlen fényképész felvétele, 1930-as évek) (Fotó/Forrás: PIM-OSZMI / Fotótár)

– idézik. Dajka Margit valóban így élte az életét: a nagyváradi, majd kolozsvári pályakezdés után, Miskolcon és Szegeden játszott, de számos budapesti színházban megfordult.

Pályája azonban nem indult zökkenőmentesen. Mivel édesapja, a kisnemesi származású balettmester, Dayka János nem vett részt a család életében, Margitnak az iskola mellett munkát kellett vállalnia. Így lett rikkancs, fizetése egy részéből pedig tellett színházjegyre is.

Dajka nemcsak árulta a lapokat, hanem el is olvasta azokat. 1918-ban az egyik Színházi Életben annyira elbűvölte a Sztambul rózsája című operett szövege, melyet éppen akkor tűzött műsorára a Kolozsvári Állami Színház, hogy

elhatározta, el szeretné játszani benne a csibész liftesboyt. Besétált a színházba, és el is mondta ezt a pénztárosnak, akire annyira nagy hatást tett a kislány, hogy azonnal felvitte Erdélyi Miklós igazgatóhoz. Aznap este már ő játszott.

Első állandó szerződését korkedvezménnyel, 15 évesen kapta Nagyváradon, de még jó ideig csak a gyerekszerepek találták meg, ami őt egy idő után meglehetősen zavarta. Nagyvárad azonban mérföldkő lett a pályáján, Hetényi Dömény Elemér hamar felfedezte és tanulni hívta a színi iskolájába, melyet kitűnő tanulóként végzett el.

Itt ismerkedett meg Kiss Manyival. Életre szóló emberi és szakmai barátságuknak az OSZMI virtuális tárlata is külön fejezetet szentel. „Ketten voltunk újonnan felfedezett Margitok” – emlékezett vissza Dajka Margit, aki nem sokkal később visszatért Kolozsvárra.

1927 nyara már a hódmezővásárhelyi Nyári Színkörben találta a színésznőt, itt ismerkedett meg első férjével, Kovács Károllyal. Nemcsak ő figyelt fel Margitra, hanem Sebestyén Géza, a Miskolci Nemzeti Színház akkori igazgatója is, ez pedig a magyarországi pályafutás kezdetét jelentette.

Páger Antallal Szegeden találkoztak a Mágnás Miskában, az ottani partnerség végül mindkettejük pályáját végigkísérte. A jó kapcsolat is közrejátszott abban, hogy Dajka sokáig őrlődött, hogy leszerződjön-e Budapestre, a Vígszínházhoz.

Haromnover1947Vigszinhaz_csoport20210527_10485605-103505.jpg

Timár József (Versinin), Gombaszögi Frida (Olga), Dayka Margit (Irina), Mezei Mária (Mása), Szakáts Miklós (Andrej) és Bárdy György (Szoljonij) (Ismeretlen fényképész felvétele, 1947) (Fotó/Forrás: PIM-OSZMI / Fotótár)

A fővárosban töltött időszak alatt a színésznő sokat betegeskedett, felmondott a színházban is – bár ehhez más okok vezettek –, majd a Belvárosi Színházhoz került. 1933 és 1948 között csak szerepre szerződött, állandó társulati tagként nem foglalkoztatták.

Ebben az időszakban játszotta első negatív szerepét is, Hanne-t Gerhart Hauptmann Henschel fuvaros című színművében.

Bár Dajka Margit mindig úgy tartotta, hogy színházi munkái prioritást élveznek az életében, számos filmben láthatta őt a közönség, és örömmel vállalta ezeket a szerepeket is. A Piri mindent tud című detektívfilm címszerepében debütált, és bár a korabeli kritikák szerint az alkotás gyenge volt, Dajka Margit játéka mégis megmentette a filmet. Ezután sorra kapta a felkéréseket, melyeket kizárólag akkor vállalt el, ha éppen nem próbált valamit a színházban. Így lett például Szendrey Éva a Szerelmi lázban.

fortepan_107161-114801.jpg

Lajtos Árpád és Dajka Margit (Fotó/Forrás: Hunyady József / Fortepan)

A II. világháború idején ismerkedett össze Lajtos Árpád tiszttel, akit leveleiben csak Pusinak becéz. A barátságból szerelem lett, ám Lajtos előbb hadifogságba esett, majd 1948-ban 12 év börtönre ítélték. Csak 1957-ben, a férfi szabadulása után kelhettek egybe.

Ekkor a színésznő már a Madách Színházban játszott olyan nagyszerű szerepekben, mint a Rómeó és Júlia Dadája, a Három nővér Másája vagy a Liliomfi Camillája, és átvehette az Érdemes Művész, illetve Kiváló Művész kitüntetést, valamint a Kossuth-díjat is.

A Liliomfi a vásznon is megtalálta Dajkát, Makk Károly alkotását a színésznő első háború utáni filmjeként tartják számon.

1957-től Dajka Margit a Petőfi Színház társulatát erősítette, miután Horvai Istvánt 1956-ban egy társulati ülésen sztálinistának bélyegezték és menesztették a Madách Színházból, neki pedig az 1956-os nyilvános kiállásáért kellett távoznia.

A következő években sorra kapta az úgynevezett „clown”, vagyis bohócszerepeket, legemlékezetesebb alakításai a Jókai és a Thália színházhoz kötődnek.

fortepan_159393-114410.jpg

A Thália Stúdió Sírkő és kakaó című előadásának szereplőgárdája (1968) (Fotó/Forrás: Lugosi Szilvia / Fortepan)

1968-ban Dajka Margit bejelentette nyugdíjba vonulását. A döntésnek több oka is volt: egyrészt nem teljesült a színésznő egyik szerepálma, nem játszhatta el Aurelie-t Giraudoux Párizs bolondja című színművében, másrészt feleslegesnek érezte már magát a színházban.

Visszavonulása ellenére néhányszor még feltűnt egy-egy szerepben, újra játszott Szegeden, és pályája végén mégis megadatott neki, ami a Thália Színházban nem: eljátszhatta Aurelie-t.

„Dayka Margitnak néhány gyönyörű pillanata van. Ilyen halk hangon elmondott tirádája egy hétköznapjának délelőttjéről vagy amikor behunyt szemmel hajdani szerelmesének véli a kezét megfogó fiatalembert”

– írta Molnár Gál Péter az alakításáról.

Utoljára az Egyetemi Színpad Bors néni című előadásának címszerepében, valamint a Budapesti Operettszínház Szerdán tavasz lesz című operettjében állt színpadra, utóbbiban Katinkát, a kissé butácska egykori grófnőt alakította.

Ezután már csak filmes szerepeket vállalt, olyan legendás alakítások köthetők a nevéhez, mint a Szindbád Majmunkája, a Macskajáték Orbánnéja vagy A bohóc feleségének címszerepe.

1986-ban hunyt el, nevét emléktábla őrzi egykori otthona, a Lovag utca 10. alatti ház falán.

Az OSZMI virtuális kiállítása az alábbi oldalon tekinthető meg.

A cikkben szereplő fotókat az OSZMI engedélyével közöltük.

Fejléckép: Dajka Margit otthonában, 1964-ben (fotó: Hunyady József / Fortepan)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
Klasszikus

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Klasszikus

Decemberi kanapékoncertek a Bécsi Filharmonikusokkal

A koronavírus miatti lezárás következtében a Bécsi Filharmonikusok idén télen sem tud közönség előtt játszani, ezért az emberek otthonába viszi el a muzsikát.
Vizuál

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.
Zenés színház

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Wunderlich Józsefet két hétre felfüggesztette a Vígszínház

Ahogyan beszámoltunk róla, Wunderlich József a múlt héten többször is nyilvános Facebook-posztban kritizálta a Vígszínház vezetőségét, bírálta a Covid-ellenes intézkedéseket, illetve egy kolléganőjével szembeni bánásmódot. A színház belső vizsgálat lefolytatása mellett döntött.
Színház hír

Van remény – IX. Újszövetség Maraton a Vörösmarty Színházban

Idén – egy év kihagyás után – a székesfehérvári Vörösmarty Színház ismét megrendezte az adventi időszak immár hagyományosnak mondható kezdőeseményét, az Újszövetség Maratont. A négy evangéliumból gondosan összefésült szövegrészek olvasásával idézték meg a fehérváriak Jézus életét.
Színház hír

„Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok” – kötet jelent meg Venczel Veráról

November 30-án, a budaörsi PostArtban mutatták be Siklós Endre kötetét, A színpad örök játékosát, amely a közelmúltban elhunyt Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész Venczel Vera életébe és munkásságába enged betekintést. A családias hangulatú könyvbemutatón tisztelői és pályatársai emlékeztek a színésznőre.
Színház gyász

A Farkasréti Temetőben helyezik végső nyugalomra Csűrös Karolát

Búcsúztatása december 7-én lesz a temető Makovecz ravatalozójában – tudatta a Madách Színház.
Színház videó

Mi vagyunk a világot tartó oszlopok - Megjelent a Baltazár Színház első adventi filmje

Milyen a világ, amiben élünk, és milyennek kellene lennie? E két kérdést tette fel a Baltazár Színház új előadása, A világot tartó oszlopok készítésekor. Az előadáshoz kisfilmeket is készített a társulat, amelyeket az adventi időszak négy vasárnapján mutatnak be.