Színház

Szikszai Rémusz: "A hídszerepet szeretem"

2018.11.19. 13:35
Ajánlom
A magyar és román színjátékhagyomány, a független alkotói lét és a kőszínházi tagság között, a színészet és a rendezés között is hidat képez. Szikszai Rémusz Kult50-ben megjelent portréja.
08-szikszai remusz-171004-A40A2697

Szikszai Rémusz (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Szikszai Rémusz 1969-ben született a romániai Nagykárolyban, 1991-től segédszínészként dolgozott a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, majd színész szakra járt Marosvásárhelyre. A román színházi minták saját bevallása szerint meghatározzák színházi gondolkodását, feltett szándéka, hogy olyan előadásokat hozzon létre, amelyekben a határon inneni és túli teátrális nyelvet sikerül ütköztetnie. „A román színház expresszív, költészettel teli, nem áll meg a verbalitásnál. A magyar színjátszásból azt kell érteni, megtanulni, hogy a verbalitásnak hány rétege van, milyen mélységei vannak a tonikának, a ritmusnak, a hangszínnek és a többi, a gondolkodás beszéd általi megjelenítésének. Ha ezt a két színházi világot össze tudnám igazítani, nem élnék hiába.” (Színház folyóirat)

1997 és 2006 között a Bárkában dolgozott színészként, szerepelt a színház legkultikusabb előadásában, Sławomir Mrożek Mulatságában Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel. 2006 óta szabadúszó színészként és rendezőként dolgozik, megalapította a Vádli Alkalmi Színházi Társulást, jelenleg az Orlai Produkciós Iroda egyik állandó rendezője.

„Én nem gondolok magamra úgy, mint a független szféra meghatározó alakjára, egyszerűen csak teszem a dolgomat, megszállottan”

– vallotta meg magáról a Fideliónak, ugyanakkor rendezéseivel a 2010-es években a magyar független szféra rendkívül meghatározó alakjává vált.

Szikaszai rendezéseinek többsége a hatalom természetével, a társadalmi elnyomás problémáival foglalkozik, valamint azzal, miben élünk itt és most. „Nem vagyok boldogtalan ember, de a közállapotokról nem gondolok túl jókat, és a színház dolga szerintem elsősorban az, hogy kérdéseket tegyen fel, szembesítsen problémákkal.” (Fidelio)

Szikszai Rémusz a Mindent Éváról című előadásban

Szikszai Rémusz a Mindent Éváról című előadásban (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Ezt tematizálja a Vádli előadásaiban és kőszínházi rendezéseiben is, legyen szó Szép Ernő, Molière, Székely János vagy Tom Stoppard szövegéről. Előadásaiban az általános, univerzális kérdések felől értjük meg, hogy mégis minden alkalommal a jelenünk szorongató problémáit látjuk a színpadon. Mindezt pedig Szikszai érzékeny, egyéni világlátása és színházi látásmódja teszi sokrétűvé, szellemessé és igazzá.

„Nem bírom, ha ember embert elnyom. Ahogy haladsz előre az életben, egyszer csak rájössz, hogy ez nem kifejezetten egy adott kor kérdése, hanem ez mindig így volt. Az, hogy ez ennyire aktuálissá vált újra, nem az én szégyenem.”

(Fidelio)

Szikszai Rémusz, Péterfy Bori - Az öldöklés istene

Szikszai Rémusz, Péterfy Bori - Az öldöklés istene (Fotó/Forrás: Mészáros Csaba / Átrium)

Szikszai Rémusz szabadúszóként egyaránt dolgozik kőszínházakban és a független szcénában. Az elmúlt években megrendezte Martin McDonagh A párnaember és Anders Thomas Jensen Ádám almái című drámáját a Radnóti Színházban, Bartis Attila Rendezés című művét a Vígszínházban, Molière Tartuffe-jét és Spiró György Az imposztorát a tatabányai Jászai Mari Színházban, valamint Szép Ernő Vőlegényét és James Goldman Az oroszlán télenjét az Orlai Produkciós Irodánál. Andrei Şerban III. Richárdjában rendezőasszisztensként közreműködött a Radnótiban, színészként is vállal munkát, például Az öldöklés istene című előadásban, amelyet Bereczki Csilla rendezett az Átriumban.

„A hídszerepet szeretem, nem véletlen, hogy Budapesten is a hidakon érzem magam a legjobban. Egyik este vádlisként felépítem és lebontom sokadmagammal a díszletet a Szkénében, másnap egy kőszínházban dolgozom, ahol már áll a díszlet, mikor bemegyek. Az a jó, ha mediálni lehet, mindkét világból át lehet valamit vinni a túloldalra.” (168 Óra)

Munkamódszerében a kollektivizmusra, a közös, demokratikus alkotófolyamat megteremtésére törekszik, legyen szó a Vádli kis, független közegéről vagy egy kőszínház társulatáról. „A Vádliban a közösség az alap, a kőszínházakban nem feltétlenül. A csapatban nem az a lényeg, ki rontotta el, hanem az, hogyan hozzuk helyre. Mindenkinek megvan a maga dolga, felelőssége, de a munka közös. A tapsrendben is utálom az egyéni meghajlást.” (168 Óra)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.
Zenés színház

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Színház kult50

Mindent újra kell gondolni – Garai Judit a Kult50-ben

Garai Judit kiváló színházi dramaturg. Egyetemi oktató. Műfordító. Aki szüntelenül olvas és ír. Nem is akárhogyan.
Színház ajánló

Kortárs magyar ősbemutató született a Radnóti Színházban

Az egy éve nyitott Radnóti Tesla Labor hatodik bemutatója Schwechtje Mihály Gina című darabja szeptember 26-án, szombaton. A hatból három Radnóti produkció, három pedig a függetleneké.
Színház interjú

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Színház gyász

Elhunyt Verebély Iván

A színész halálhírét a Centrál Színház jelentette be.